Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
44. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 379. oldal. ad támadásának okáról, azon alaphangot változtatja, hogy Mátyás uralma alatt s Ferdinándnak kormányzása óta folytonosan a bécsi béke megrontásán munkál az udvar. Ebben pedig a legtöbb mozgató ok — a klérus. Ha a Querela panaszait végig olvassuk, mindenütt kiérzik, hogy az ellenreformációval előidézett eredmények • állanak az iró szemei előtt. A nemzet szabadságának és a vallásnak sérelme egyaránt abból származik, hogy a r. katholikusok — egyházuk erősítéséért — rontják hazájuk épségét. Bethlennek Rákóczihoz intézett levelében is a vallási indok emelkedik ki a politikai felett, hábár a kettő együtt van is említve, midőn így szól : „mikoron a magyar nemzetnek nyomorult sorsán gondolkoznám, igaz religiónknak láb alá tapodtatására való gonosz intentumokat, mikoron sok felől igen bizonyosan hallanék, igazán mondom, hogy meggyőzött sokképen nemzetemhez való igaz affectusom az nagy istennek igaz tiszteletéhez való zelusom, és magamban elvégeztem, hogy az Isten tisztessége mellett nemzetünknek szabadságáért kitámadják“. A „kitámadásnak“ nem voltak olyan sérelmek az okai, mint a Bocskayénak, de azért azoknál mégis mélyebbre hatottak. Bocskay támadását a szinte egy századon át folyton tartó elnézés és részben törvényházásilag való megegyezés folytán keletkezett sérelmek és a protestánsok törvényileg ugyan el nem ismert, de mintegy szokásjoggá tömörült igényeinek megtámadása idézte elő. Addig itten egy csak az imént fegyverrel kivívott, diplomatikus szerződésbe foglalt, az örökös tartományok által biztosított s az uralkodók által esküvel megerősített állami jogrendnek felforgatása, végveszéllyel fenyegetése, oka a felkelésnek. Minthogy a protestánsok és katholikusok között még jobban kiélesedett volt az ellentét, mint korábban és mivel a római egyház azóta jelentékenyen gyarapodott: Bethl en fellépése már nem viseli magán azt az általános nemzeti vonást, mint a Bocskayé. De annál határozottabban meglátszik rajta a protestáns vallási jellemvonás és ezért Bethlen talán még mélyebben belevágott a nemzeti politikába, mint nagy elődje. Az ő éles politikai látása észrevette, hogy európai, sőt világtörténeti események nyitányát jelenti a braunaui kápolnának lerontásánál kezdődött háború, amely nemcsak a protestántizmusnak, hanem egyúttal az állémpolitikának jövő sorsát is hivatva van megpecsételni az összes érdekelt országokban. A vallásszabadság megvédése az alkotmánynak megvédését, annak bukása pedig ennek vesztét fogja maga után vonni. Úgy látszik, hogy jól ismerte Ferdinándot is és tudta, hogy mit várhat Magyarország az ő diadalától. Bethlen támadását, ha a hazai vallási és alkormányos sérelmek nem indokolták volna is, igazolták az események, melyek Ferdinánd győzelmeit követték. Mindenesetre a világtörténelembe is belevág és fontos nyomot hagy az ő három felkelése, mert míg a harminc-éves háborúnak ezen szakaszában a császár mindenütt diadalmaskodik ; mikor a liga serege Csehországot, majd Tilly és Wallestein a német fejedelemségeket és Dániát leverik ; mikor a császár minden ellenségein diadalmaskodva, a felséglevelet kettévágja, a cseh protestáns főnemességet vérpadra és börtönbe juttatva, a vagyonkobzásokat végrehajtva s az alkotmányt megsemmisítve, ezen ország államiságát tönkre teszi ; mikor a német birodalmi viszonyokat felforgatja, az egyházi javak visszaállításának kérdésében önhatalmúlag dönt és a reformátusokat a vallásbékéből kizárja : egész Európában egyedül csak Bethlen lobogtatta még és pedig sikerrel lobogtatta fennen a politikai s vallásszabadság zászlaját.“ — Folytatása következik. — Kálvin, az unió híve. Irta: Witz-Oberlin C. A. Dr., egyházi kormánytanácsos Wien. — Fordította: Kállay Kálmán Pozsony. — Folytatás. — Utalunk továbbá a predestinatio tanára. Schweitzer Sándor és utánna a legtöbben ebben látják Kálvin centrális dogmáját. De ennek maga Kálvin mond ellent. Még pedig magatartásával. Sohasem tolta ezt a tant előtérbe. Sőt még „Institutio“-jában is csak a harmadik könyv befejezésében tárgyalja. Ifj. Stern Lipot Pápa , Kossuth-Lajos-utca 25. sz. Mindennemű kézimunka-, himzési előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás! Még kevésbbé követeli ezt, mind az üdvözülés okvetlen föltételét. Sehol sem látjuk azt, hogy talán azokban az egyházakban, amelyekre ő befolyást gyakorolt, mint Angol-, Cseh-, Lengyel-, Francia- és Németországban, vagy Svájcban a predestinatio tanát rájuk erőszabolta volna, avagy velük való közösséget
