Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-18 / 38. szám
Huszonegyedikév folyam. 38. szám. Pápa, 1910 szeptember 18. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős ----- szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 8 K, félévre 4 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Szórványok vallás-oktatása. — Folytatás. — Lám, az ág. hitv. evang. egyház sokkal komolyabban fogja fel e téren hivatását. Minden néven nevezendő segélyből, melyet az egyes kerületek élveznek, a hitoktatás céljaira is juttatnak. íme, 1908-ban csak a közalap 96.000 korona jutalékából a dunántúli evang. egyházkerület 8100 koronát, a bányai 5025 koronát, a tiszai 9000 koronát, a dunáninneni 2660 koronát ad hitoktatási célra, részint lelkészeknek, részint egyházaknak; ezenfelül az államsegélyből és más egyházi forrásokból is tetemes összeget fordítanak e célra, pld. maga a bányai egyházkerület egyházi forrásból 30.611 koronát. így érhető el az, hogy a magyarországi ág. hitv. ev. egyházban alig van olyan másfelekezetü iskola, melyben az ev. növendékek saját hitoktatóiktól ne nyernének vallás-oktatást. Ezzel szemben a mi egyházkerületünk csak odáig jutott még, hogy a javaslatot, illetve kimutatást revideálás végett letette az egyházmegyékhez. Hogy az egyházmegyék elvégezték-e a revideálást, arról a „Dunántúli Protestáns Lap “-ban megjelent közgyűlési tudósításokból — a mezöföldi egyházmegyén kívül — nem értesültünk. És míg az ev. egyházban az egyetemes egyház, közalap is segélyére siet az egyházközségnek az idegen iskolákban járó növendékek felekezeti hitoktatásban leendő részesítésében, addig a mi ref. egyetemes egyházunk e célra eddig nem adott semmit, sőt mostanában nem is akar, mutatja ^ egyetemes konvent 119/910. számú határozata, mely „egyelőre, kizárólag a missziói körökben szükséges vallásoktatásnak miként szervezése iránt“ kér az egyházkerületektől javaslatot, mintha a nem missziói egyházak szórványaiban lakó hitsorsosok nem érdemelnék meg épp úgy a gondoskodást és ezen egyházak a segítséget, így nagyon könnyen úgy járhatunk, hogy amit nyerünk ott a vámon, elveszítjük itt a réven. így fogta fel ezt az ügyet Peti Lőrinc úr is, aki egyházkerületünkben a missziói ügyek előadója is, de azért egész odaadással és lelkesedéssel karolta fel a szórványok ügyét. Erről tanúskodik beterjesztett javaslata. Vegyük azért kissé szem ügyre azt és a „Táblázatos kimutatást“. Az I. táblázatból, mely a beterjesztett adatokat foglalja magában, megláthatjuk, hogy mily ellentétes elvek érvényesültek az adatok beszolgáltatóinál, úgy, hogy óriási munkát kellett végezni Peti Lőrinc urnák, míg azok között egy kis rendet teremtett és egységes elveket állapított meg. Példáúl, hogy a kívánt hitoktatói díjra nézve mily ellentétes kívánalmakat támasztottak, mutatja az, hogy havi egyizbeni kiszállásért 10—200 korona között váltakoztak, sőt olyan is volt, aki egy tankötelesért 150 korona díjat igényelt, amelyhez ha a szükséges fuvart hozzá számítjuk, akár középiskolai taníttatásra is elegendő lenne. Ilyenfélét többet is lehetne találni a kimutatásban, úgy, hogy az így beterjesztett adatokat,
