Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-28 / 35. szám
34. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 287. oldal. ellen könnyelműség, sőt bűn. Bűnt követünk el magunk ellen, mert sok tekintetben védtelenül szolgáltatjuk ki hiveinket ellenségeinknek; bűnt az ország és lakossága ellen, mert a felekezeti türelmetlenség, vallási harc, ebből folyó örökös viszály és állandó torzsalkodás sorvasztják a nemzet erejét, fölzavarják kisebb és nagyobb körök nyugalmát és békéjét. Ezt pedig csak úgy akadályozhatjuk meg, ha az okot ismerve, a bajt gyökeresen akarjuk orvosolni s félretéve a részünkről tulságba hajtott liberálizmust, mint ág. hitv. evang. atyánkfiái elég erővel teszik, követeljük a reverzálisok eltörlését az 1868. évi Lili. törvénycikk megfelelő szakaszának visszaállításával. Kálóz, 1910. évi július hó 21. Ingyenes népoktatás* — Néhány megjegyzés a „Pesti Napló“ Í9Í. számában megjelent „Ingyenes népoktatás“ című cikkéhez. — Irtai Bódíss Géza, hedrahelyi református néptanító. E cikk azt a törvényt egészen ferde világításba helyezi s állításai nem felelnek meg a valóságnak. Többek között állítja : „ . . . a protestáns felekezeti iskolák kivételével a felekezeti iskola új életerőt nyert ... az egyházak, melyek eddig alig-alig tarthatták fel, iskoláikat, az állami kárpótlással olyan új erőforráshoz jutottak, amely iskoláik fenntartását meg fogja könnyíteni ... a felekezet kezén maradó oktatással járó hátrány felülmúlja az ingyenesség előnyeit“. Az ingyenes népoktatási törvény nem az iskolafenntartókon segít, hanem a kis-embereken s így, mint jótékony intézmény nem gánosolást, hanem dicséretet érdemel. Ugyanis az összes elemi iskolák 70 — 75°/0-nál a tanítói díjlevelekben volt egy pont, amely úgy szól, hogy tandíjul minden iskolásgyermek apja fizet mintegy 4 — 10 korona értékű tandíjat. Ezt fizette a napszámos épp úgy, mint az egész telkes apa egyformán. S tekintve azt, hogy a szegény embernek mindig több gyermeke volt, mint a gazdagnak, s tekintve, hogy az a 4 — 10 korona tandíj a szegény apának óriási teher volt, csak elismerés illetheti azokat, akik ettől őket megszabadították. De e törvény a tanítókon is segít, mivel ez ideig évről-évre akadt 4-10 olyan apa, aki részint betegségvagy más csapás-, részint munkahiány miatt nem fizethette meg a tandíjat. S mível az egyházi- és községi közpénztár helyettük nem fizette meg, az illetők ezt elveszítették. Hogy a felekezetek kezén maradó oktatással járó hátrány miként múlja felül az ingyenesség előnyeit, erre az a felelet, hogy sehogy se, mivel a magyar protestáns iskolákban ily hátrányról beszélni se lehet ; mert ezekben az Isten , ember- és hazaszeretetnek a szívekbe plántálása egyenlő fontos feladatot képez. Ez az állítás a nemzetiségi felekezeti iskolákra vonatkozhatik, ahol lehetséges, hogy a felekezeti köpönyeg alatt a magyar nemzet és állam gyűlöletének magvai vettetnek el. De ennek nem az ingyenes népoktatás az oka, hanem az a felületes állami ellenőrzés, amely nem tudja megakadályozni, hogy a magyar állam pénzével segélyezett nemzetiségi felekezeti iskolák tanítói és a kongruás papok meg ne mételyezhessék a nemzetiségiek kicsinyeinek és nagyjainak elméjét olyan hazug állításokkal, amelyek a kölcsönös megértés elé legyőzhetetlen akadályokat gördítenek. Ez pedig igen igen sajnálatos dolog. Gondoljunk csak vissza 1848-ra, mikor, a mi nagyjainknak eszükbe se jutott a kivívott törvények áldásából a nemzetiségieket kizárni. Hiszen egyformán akartak abban részesíteni mindenkit, aki Szent István koronája alatt él. Mégis sikerült a kolomposoknak hazug koholmányokkal a nemzetiségieket ellenünk bőszíteni, mert a talaj az ilyen hazugságok befogadására elő volt készítve. Legyen azért elsőrendű állami feladat oda hatni, hogy a nemzetiségi iskolákban is egyedül az igazság ragyogó világossága tündököljék s akkor a felekezeti oktatás hátrányáról ott se lehet beszélni. □ □ /Vlnct íplpnf mprr! Borsos ,stván: »Kollégiumi IVlUoL JCICIII 111C^. történetek“.— Rajzok és elbeszélések a diákéletből................................................2 korona. Kapható: Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán, Fő-utca 21. sz. — Református egyház-irodalmi munkák állandó nagy raktára. — □__________________________________________________________________________________________________□!
