Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
29. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 235. oldal. folyam mellett St.-Louisig, majd a Mississipi folyamon keresztül több városon, köztük Indianopolis, Columbus, Pittsburg és Philadelphia nagy városain át, 58 érái szakadatlan vasúti utazás után megérkeztem New- Yorkba. Menetközben hét államon mentem keresztül : New-York-, Canada-, Michigan , Indiana-, Illinois , Iowa- és Nebraska államokon, visszafelé pedig nyolc államot utaztam be : Nebraska-, Iowa-, Kansas-, Missouri-, Indiana-, Ohio , Pennsylvania ésNew-Yersey államokat. Ez a missziói út minden fáradsága és költsége mellett nagyon tanulságos volt reám nézve, s hogy az omahai magyarság jövő szervezkedésére nézve is nagyfontosságu lesz, az bizonyos. így épülnek fel Amerikában a magyar református templomok, így szerveztetnek a magyar református egyházak, a magyarság és a magyarországi református egyházak őrállomásai. Egyházmegyei közgyűlés. A barsi református egyházmegye e hó 5.-én tartotta meg évi rendes közgyűlését Patay Károly esperes és Kovács Sebestyén Endre főgondnok elnöklete alatt. A gyűlésen az alkotó tagok csaknem teljes számmal vettek részt. A közgyűlés esperesi imával kezdődött meg, majd Kovács Sebestyén Endre főgondnok üdvözölte a gyűlés tagjait. Az esperesi évi jelentést Bihary Kálmán főjegyző referálta, amelynek egyes pontjai élénk vitára adtak alkalmat. Különösen az a két intézkedés keltett izgalmat, midőn a felsőpéli és nagyoroszi egyházakra a gondnokság kiterjesztését rendelte el a közgyűlés. Előbbi helyre Sándor Benő, az utóbbi helyre Akucs Lajos lelkészek küldettek ki az áldatlan állapotok szanálására. Az egyházkerületi közgyűlést alkotó tagok közé az egyházmegye által választattak: Bihary Kálmán és Pólya Lajos lelkészek, Konkoly Thege Sándor, Kádár Kálmán világiak. A tanügyi bizottság jelentését Végli István referálta, amelyből kiemeljük azon javaslatot, amely az egyhuzamban való tanításra vonatkozott. Nehéz dió, az egyházmegye nem könnyen barátkozik meg vele. Egy évre próbaképpen alkalmazni óhajtja s az eredménytől és a kerület jóváhagyásától teszi függővé véglegesítését. A misszió-ügyeket Birtha József adta elő. A számvevőszék a segélyosztásról és építkezésekről referált. Az újonnan választott tanítók közül esküt tettek : Salamon Erzsiké, Vizy János, Pekarik Vilmos; egyházmegyei pótügyésszé : dr. Tóth Sándor választatott meg, az esküt letette. Nagy Sándor mohi lelkész káplántartási kérvénye elintéztetett; aranyosmaróti misszió-gondozásért járó díjnak kérdése kiegészítés végett visszaadatott Aranyosmarótnak. — A búcsúztatóktól végleg búcsút vett az egyházmegye. — Nagyod adókulcsát jóváhagyta. Yarsány vallássérelmi panaszát fájdalommal vette tudomásul, amely a csánki evang. lelkész túlkapására vonatkozik. A testvér ev. egyház lelkészére 16 esetet tüntet fel a varsányi ref. lelkész a lélekhalászat nem valami gyönyörű mezejéről. Az egyházmegye szigorú megtorlást kíván a közös protestáns bizottságtól. Molnár Dénes, Nagy Sándor egyházi tanácsbirák lemondtak állásukról, helyüket elrendelte betölteni az egyházmegye. Kovács Sebestyén Lajos világi főjegyző is lemondott állásáról, azonban a közgyűlés a kiváló erő lemondását nem vette tudomásul, Őt továbbra is megtartani óhajtja. Molnár Dénes jótékonycélra 200 K-t bocsátott az egyházmegye rendelkezésére. — A lévai egyház temetőcsere-szerződése, a képezde átalakítására szükséges 30.000 K kölcsön-ügye jóváhagyattak. A gyűlés este 8 órakor ért végett. A diákmozgalom nyári gyűlése. Irta : László Levente, a tatatóvárosí Csendben, minden feltűnés kerülésével tartotta meg a „Magyar Evangéliomi Keresztyén Diákmozgalom“ IV. nyári gyűlését június 28—július 6-ig a kies fekvésű Tatán. Sokat vártunk ettől a gyűléstől, mint a jövő évi továbbműködés kiinduló pontjától, erőt, megújuló lelkesedést, kegyelmet, melyek az evangéliomi munkálkodásnak egyedül képezhetik alapját és — Istennek legyen hála, nem csalatkoztunk! Az előző évi gyűlésekkel összehasonlítva mostani konferenciákat, a száraz statisztikai adatok is haladást mutatnak, kivált, ha tekintetbe vesszük azt, hogy a cél nem toborzás, minél református egyházközség segédlelkésze* előbb és minél nagyobb tömeggel való dolgozás, hanem főként a meglevők megtartása és megerősítése. Azért jöttünk össze, hogy meglássuk az Urat és ha többet nem is, az ő köntösének szegélyét érintettük. Átadni magunkat és megnyerni másokat, magyar diáktársainkat a Krisztusnak ; ez a nagy feladat áll előttünk. Elhittük, amire bizonyára sokan gúnyosan mosolyognak, hogy az ő országa reális valósággá tehető itt e földön mi ős mások életében, munkáiban. Távol van tőlünk minden nagyképűsködés, erőnknek túlbecslése, mi csak egyszerű és gyarló eszközöknek ajánljuk fel magunkat az O
