Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-17 / 29. szám
236. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. kezeibe, hogy cselekedjék velünk az Ő dicsőségére. A Krisztussal való ezen belső életközösség teheti eredményessé munkánkat. Nem szabad figyelmen kiviil hagynunk egy másik örvendetes tényt sem, mely szintén a diákmozgalom haladását jelenti. Eddig — majdnem kizárólag — csak theologueok foglalkoztak ezzel az üggyel, most pedig már kezdi a világi pályákon levő diákokat is bevonni munkakörébe. És ez nagyon fontos dolog, mert ezáltal sok olyan munkatér is megnyilik, mely eddig egész parlagon volt hagyva. A konferencián részt vett 1 theologiai akadémiai tanár, 3 középiskolai tanár, 11 lelkész, 1 polgári iskolai tanító, 2 elemi iskolai tanító, 22 tbeologus, 3 bölcsész, 3 jogász, 1 műegyetemi hallgató, 1 hírlapíró és 11 gimnáziumi tanuló, összesen 59. Képviselve volt Budapest, Sárospatak, Eperjes, Sopron, Pápa, Debreczen, Pozsony, Komárom. Sajnos, a főiskolai vallástanárok még mindig nem mutatnak oly érdeklődést, amilyen a jó ügy érdekében nagyon is kívánatos volna. Június 28.-án este volt az ismerkedés. A tanácskozások 29.-én kezdődtek s délelőtt két-két, este egy-egy előadást tartottunk. — Ifj. Victor János utazó-titkár folytatólagos előadásokat tartott a négy evangéliomban kidomborodó Krisztus képről. A keresztyénség modern apostolainak életrajzáról előadásokat tartottak dr. Kovács Lajos, Pongrácz József, id. Viktor János, Takaró Géza, egyes, különálló fontosabb életkérdésről ifj. Victor János, Benkő István, Pongrácz József, Tarró Miklós. Délutánonként kirándultunk a tópartra, Fényes forráshoz, angolkertbe, baji szőlőhegyre, Dunaalmásrar. A diákmozgalom iránti érdeklődésüket többen anyagi támogatásban is kimutatták. A tatai református egyházmegye 50 K-t. gróf Esterházy Móric Öméltósága 30 K-t, Tata városa, a helybeli intelligencia és a pénzintézetek 10 és 25 K-t, összesen 312*60 K t adtak, kik ezúton is fogadják a diákmozgalom hálás köszönetét. Dunaalmáson az ottani intelligencia ebédre, Bajon Harcsa János úr, tatai lakos ozsonnára látta magyaros szívességgel a diáksereget. Július 3. án, vasárnap közgyűlést, 6.-án este zárógyülést tartottunk szép közönség jelenlétében. Azon édes reménységgel tekintünk vissza a tatai konferenciára, hogy áldásos hatását az Úr segítségével országának terjesztésében dicsőségesen meg fogja bizonyítani. Vegyes közlemények. Gyászhír. Mély megilletődéssel közöljük az alábbi gyászjelentést: „Bállá Endre és neje, sz. Héjjas Irma, mint anyja, Károly, Gábor, Margit és Gyula, mint testvérei, özv. Bállá Gáborné, sz. Kossá Mária, mint nagyanyja, úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében is, mély fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett és felejthetetlen fiú, illetőleg testvér, unoka és rokon : ijj. Balta Endre folyó évi július hó 10.-én, éjjel fél 1 órakor, hosszas és kínos szenvedés után, életének 17. évében Budapesten, az Úrban csendesen elhunyt. A megboldogult hült tetemei folyó évi július hó 12.-én, délután 5 órakor fognak Csetényben a református egyház szertartásai szerint megáldatni és a csetényi sirkertben Örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1910. évi július hó 19.-én. Áldás éB béke drága hamvaira!“ — A temetés - dacára a nagyon sürgős aratási munkának — az egész gyülekezetnek, a helybeli és vidéki, és pedig túlnyomón másvallású intelligenciának nagy részvételével ment végbe. Jelen volt Holitscher Károly nagybirtokos és országgyűlési képviselő is nejével és egy szomszédos plébános is. A háznál Kis József pápai esperes-lelkész mondott beszédet és imát ; a temetőben sirbatétel előtt Horváth Lajos bakonyszentkirályi lelkész, elhantolás után Szőnyi István dudari taöító mondtak beszédet, az előbbi imát is. Jól esett hallani a csetényi reformátusok énekkarát is egypár gyászdallal. Sajnálatos felekezeti elfogultság nyilatkozott meg néhai logthiii Dénes, volt református egyházkerületi ügyész úr özvegye, sz. Schmoll Ludovica asszonyságnak folyó hó 7.-én Komáromban történt eltemetése alkalmával. Özv. Fogthüi Dénesné úrnő igen buzgó r. kath, volt; de úgy neki, mint családjának óhajtása volt, hogy előbb elhalt református vallású szeretett férje mellé a református temetőben levő családi sírboltba temettessék. Ezen okból a r. kath. egyház, valamint az ezen ügyben megkeresett esztergomi érseki hatóság is az ünnepélyes temetést az elhunyt nőtől megtagadta. Ezen helyzetben a család kérelmére a temetést főtiszteletü Antal Gábor református püspök úr végezte két segédlelkészével és a református énekkarral impozáns résztvevő közönség jelenlétében. A temetésen résztvevő r. katholikusok csodálkoztak legjobban azon a kiosinyeB- kedésen, amely ez esetben megnyilatkozott, mert, hogy itt nem komoly vallási ok, hanem a más felekezet kicsinylése játsza a szerepet, szembeszökőleg igazolja azon körülmény, hogy Pápán, Győrött, Budapesten és számtalan helyen a város különböző felekezetű polgárai nem külön, hanem közös temetőbe temetkeznek, miért ne lehetne tehetne tehát férjet és feleséget közös sírba Régner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott í87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modern kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben*
