Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-29 / 22. szám

22. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

183. oldal.

rung der Vereinsarbeit als zweckmässig (!) angesehen werden mag, keinen derartigen inquisitorischen Maszstab an das innere Leben an.“

Ha egy túdós komolyságához illően fáradságot vett volna dr. Ravasz arra, hogy leszállva a kicsinylés magas paripájáról, közelebbről megismerje azt, amiről, mint szaktúdóstól véleményt kért egy tekintélyes egyházmegye: megtudhatta volna, hogy mi is úgy értelmezzük a Párizsi Alapot, mint a német ifjúsági egyletek s azok nem „Bekehrungsanstalt“-ok, képmutatásba kergető methodista intézmények, hanem olyan egyletek, amelyekben Wurster azon kívánsága is teljesül, hogy — a hűség kedvéért ismét németül idézve — „der nüchterne evangelische Standpunkt ist der: das Wort Gottes treulich austeilen, seelsorgerlicb dem einzelnen nahe zu kommen suchen, auf Bekehrung dringen, aber nicht dazu drängen. Die entscheidene Absicht, ein christliches Leben zu führen, muss von jedem Mitglied verlangt werden; die Mitarbeit, zumal die mehr seelsorgerliche, erfordert eine gewisse Reife der Erkenntniss und Festigkeit der eigenen Lebensgrundesätze“. (384—5. 1.)

A fentebbiekből tehát kitetszik, hogy mi, lesajnált „tetötöl-talpig sürített Szentlélekböl álló“, „első osztályú keresztyén“ igenis ismerjük a ferdeségeket is, amelyek azon a széles munkamezőn a dolog természete szerint, az emberi gyarlóság gyümölcsei gyanánt felburjánzottak, de nem hunyhatunk szemet azon áldásos hatás előtt sem, amelyet a Párizsi Alapon álló ifjúsági egyletek gyakoroltak a külföldi keresztyénség életében. Ezt az áldást óhajtanánk mi éreztetni szegény magyar hazánkkal is. Higyjék el a külföldieskedéstöl irtózók, hogy egy félszázadnál több idő alatt folyó ez a munka mutat fel már annyi tanúlságot, hogy módunkban van a túlzásoktól óvakodni, de ami jó, azt ebben a magyar könnyel s vérrel öntözött földben is meggyökereztetni. A gúnyolódó szavakra méltóképen felelni tiltja az Ízlésem. Az a meggyőződésem, hogy aki igaz ügyet szolgál, az nem gorombáskodik. De lehetetlen elhallgatnom, hogy van valami összefüggés a Krisztust központba állító Párizsi Alap elitélése közt és a közt a magatartás közt, amely „a protestáns vizsgálódási szabadság szent nevében“ pártfogolni tudja a keresztyénség alapelvei megtagadóját. Szomorú szívvel látom dr. Ravaszt ebben a „felvilágosodott szabadelvű“ táborban. így bajosan foghatunk kezet közös munkára.

Az ö ellenző magatartásra még jobban igazolja a Párizsi Alap létjogosúltságát. Csak haladjunk tovább. Majd megmutatja „ama nap“, atüz-próba, hogy ,,kinek-kinek munkája minémü legyen“.

Kötelességszerű válasz*

Irta; B. Szabó János, negyed; református helyettes-lelkész.

Elolvastam Vágmelléki úr cikkét* „Szabad a vásár!“ Őszintén megvallva, én nem is tudom, mi lehet a tulajdonképeni célja s milyen intencióval Íródott az ? Nálunk ugyanis „határozat megrontásról“, „törvény kijátszásról“ szó sem lehet. Jogilag véve is a dolgot csak abban az esetben lehetne ezekről szó, ha tényleg megválasztottak volna negyedi papnak. De törvény kijátszás esetén ott van még az a törvény is, mely a választást megsemmisítheti.

Érdekemben nem polemizálok s magamat Vágmelléki úr támadása ellen nem tartom szükségesnek védelmezni, mert hála Istennek, a tisztesség még nem bukott meg, csak a választás szennyes hullámai loccsantak rá, de Arany Jánossal én sem perelek, félre állok s letörölöm.

Különben is csekélységemnek szerény és igénytelen véleménye szerint az a lap, amelynek homlokzatán ez van irva: „a dunántúli református egyházkerület hivatalos közlönyeu, nem szolgálhat személyes támadások és védel-Művészi kivitelű „ISKOLAI EMLÉKLAP.

Mappaszerüen összehajtható 6 oldalú, szabadalmazott találmány, melyet remek színezésű magyar stílű rajzok ékesítenek. Örök-életű vers-sorok, bölcs mondások nagy magyarjainktól, középen az emléklap, melyre beírandó a tanuló és tanító neve. Az iskolai emléklap szemet, szivet gyönyörködtető, lelket termékenyítő, a művészi szép iránt való fogékonyságot ébresztő alkotás. Emlék, melyben élete alkonyán is öröme lesz a mai nemzedéknek. A gyermek és nevelőik iránt való nagy szeretet sugárzik ki minden vonásából. Ára 30 fillér.

Megrendelhető: KIS TIVADAR könyvkereskedőnél PÁPA, Fő-utca 21.