Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-22 / 21. szám
176. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. ségre, a valódi felvilágosodottságra nézve is, mert ezek félművelt, elfogult szektáriusok eszméi és irányzatai, «melyek — nézetem szerint — az igazi, mély gyökerekkel bird emberi műveltséggel és emberi kultúrával nem egyeztethetők össze. De azok azután ellenségei a társadalom lelki békéjének, a társadalom vallásos érzületének és az egyházak jövőben való fejlődésének is, ide ezzel az ellenséggel szemben talán karöltve kellene az összes egyházaknak, mint testvéreknek, mint természetes szövetségeseknek fellépniük, és nem egy más elleni meddő harcokban kellene elpusztítani azt az erőt, amellyel ezzel a közös veszélyes ellenséggel szemben kellene megküzdeni. Nézzük, hogy széles e világon mindenütt mit ért el az egyház azzal, hogy hadat üzent a haladásnak, a liberálizmusnak ? Megölhette, megölte sok helyütt a liberálizmust, de nem a maga javára. A liberálizmus helyébe lépett a vallásellenes, egyházellenes, türelmetlen radikálizmus, amely azután a két malomkő közé szorult liberálizmus helyes irányzatát megőrölhette, megsemmisíthette, de azután a maga körmei közé keríthette az egyházat is. Ez a fejlődés mindenütt, ahol megszűnt a belső összhang, a belső harmónia, a vallás és tudomány, egyház és felvilágosodás és liberálizmus közt. Hát én, mint olyan ember, aki, ha katholikus nem is vagyok, de át vagyok hatva a meggyőződéstől, hogy a magyar katholicizmusra szüksége van ennek az országnak, hogy a magyar katholicizmus ebben az országban nagy és erős hivatást kell, hogy betöltsön, kérve-kérem saját érdekükben is az ország katholikusait, ne foglaljanak el a politikában, ne foglaljanak el a komoly közügyek terén oly külön felekezeti álláspontot, amelyre ma már semmi indok, semmi szükség fenn nem áll, és amely következményeiben meg fogja magát boszulni a nemzeti érdekeken éppen annyira, mint az egyház érdekein. És tisztelt Uraim, ma, mikor olyanok, mint csekélységem, akik talán a magyar liberálizmus terén többkevesebb pozíciót foglalunk el, teljes szolidaritásban tudunk a közügyek szolgálatának terén találkozni egy Zichy János grófiál, mikor teljes megnyugvással láthatjuk Zichy János grófot a kulturtárca birtokában, akkor azt hiszem, teljes joggal fordulhatok katholikus polgártáásaimhoz azzal a kéréssel, hogy temessük el végre-valahára e szerencsétlen felekezeti torzsalkodásokat, e szerencsétlen felekezeti szempontokat és ne állítsunk ily nevetséges akadályokat utunkba azért, hogy egyesült erővel, vállvetve szolgáljuk a nemzeti nagy érdekeket. Az alsóörsi református egyház rét-ügye. Irta : Szűcs József, az alsóőrsí református egyházközség lelkésze. — Folytatás. — Visszatérve ügyünkre, a törvényszék végzése után ismét összehívom a közgyűlést. Egyhangú vélemény : az utat, hidat el kell tiltani, ha kell, hát a törvényszék utján. Néhány hét múlva — múlt év december eleje — hozzák a hirt, hogy a kis ajtót, hidat elvétette ám a szomszéd úr. Szerencsére, még a per nem volt újra beadva. Ugyanekkor új kis ajtót készíttetett amellett, ahol régebben a régi kis ajtójuk volt, s ahol régen a gerenda volt, amellett, mintegy 1 méterrel odébb, de a saját kis ajtójához és a saját birtokához hidat veretett ismét az egyház területét képező patakon keresztül. Tehát sem a kis ajtó, sem a hid nem ott van — csekély különbséggel — ahol régebben a kis ajtójuk volt, melyen keresztül reá léptek a közös útra, onnan a gerendára a kutig. Ez az új hidalás, utalás történt még a múlt év december havában. Az illető okoskodás, mely itt szerepel, így hangzik : A szomszéd úr elzárta a birtokán keresztül vezetett utat, mert hogy nem is volt térképezve. (De hát ő minek jár annak folytatásán birtokától az egyházén keresztül a kutig ? Hisz az sincs térképezve.) Ahhoz — úgy mond az okoskodás — az egyháznak semmi köze, hogy ő birtokán keresztül elzárta a mások útját és azért az egyház őt be nem perelheti, csak az illetők. (De ha a közönségnek volt használt útja a szomszéd birtokán keresztül a kutig, talán akkor az egyháznak is volt joga menni ugyanazon utón ?) Hogy akiknek az út elzárása folytán birtokukhoz nem maradt ütjük és emiatt az egyházét bitorolják : arról ő nem tehet. (Ezek persze nem perelnek, várják a sült gesztenye kikaparását.) Ó neki — úgy mond — útja volt mindig magának, birtoka sarkától az egyházén keresztül a kutig. Ez az, ami épenséggel valótlan. Mi jogon lett volna? Ajárásbirótághoz bevittek ugyan három „magas korú“ tanút, kik esküvel bizonyították, hogy a szomszéd úr birtokelődei jártak a birtok sarkánál levő ajtón keresztül a kutig. Hát igenis jártak. De azt senki sem kérdezte, Vizsga-lap, kitűnő minőSégü magyar gyártmányú papíron, kapható magyar-, német- és diktandóvonalzással, 100 darab 1 korona 50 fillér; vizsga-lap bekötési tábla, mellyel mindenki önmaga kötheti be vizsga-lapjait, díszes és csinos fekete vagy vörös félvászon kötés, arany nyomással, darabja 1 korona 20 fillér; vizsgái jutalomkönyvek 50 fillértől kezdve; vallásos iratok, „Koszorú“ füzetek darabja 8 fillér. Megrendeléseket kér: Kis Tivadar könyv- és papirkereskedő Pápa,. Fő-utca 21. szám alatt.
