Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-14 / 11. szám
175 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 176 — mert nem is volt joga hozzá —, bár az alapító-levél szerint a kamat rendkívüli adó fedezésére, építkezésre is fordítandó : egyházunk hátrányára a tőke jövedelme beasszentáltatott a fedezeti tételek közé. így az én egyházam tagjai nemcsak állami adójuk 10°/()-val s megfelelő személyi adóval, hanem közmunka pénzük hozadékával is járulnak az egyház fentartásához. S mig a velünk egy vagyoni, egyházi viszonyok egyenlő színvonalán álló egyházak kaptak 1000—1200 korona adósegélyt, mi kaptunk 400 kor. S a mi a legnagyobb bajunk, többé építkezésre, rendkívüli adózások fedezésére fel nem használhatjuk. Vígan voltunk, soha adósságunk nem volt, s milyen különös iróniája a sorsnak, az idén építkezés miatt 300 — 400 korona adósságba estünk ... talán többé ki sem szabadulunk belőle. Pedig a mi tornyunkról is hull ám a vakolat, még ami fő, fából van a teteje, — mi is szeretnénk ám a zenés istenitiszteletet, de még nincs orgonánk . . . csak azt vártuk, hogy 10000 korona legyen . . . lesz minden. Minden év végén számadáskor megsimogattuk megszaporodott tőkénk fejecskéjét, nagy elégültséggel mondogattuk: óh mi öröksé günk ... óh mi gyönyörűségünk .. . ! És most vége mindennek . . . Hát ez igazság? Mégha tisztán közmunkára szólna is alapítványunk, még akkor sem igazságos dolog beszámítani, nem igazságos dolog azt mondani „hiszen célját szolgálja az alapítvány“. Hol van most már széles Magyarországon egyház, mely többet fizetne a törvényes adónál, melynek közmunkáját az adósegély meg nem szüntette volna. Csak a mi egyházunk részesül abban a szerencsében, hogy a törvényes adózás mellett, maga fizeti közmunkáját is. Alapítvány és alapítvány között nagy külömbség van. KülÖmbség van az adó természetű köteles és a kegyes jó szivüek által tett önkéntes alapítvány között. Mi azt hittük, hogy még a veszprémi püspöki birtok sem áll szilárdabb alapon, mint a mi kis vagyonkánk .., s íme az még most is áll . . . a mienk pedig már szekuralizáltatott. A mi példánk szolgáljon intelmül az intelmet adó barsi esperes urnák, ha alapítványt hozat össze egyházaival, azt — mondom — úgy körül bástyázza, hogy azt még a legügyesebb adóbiztos is be ne csíphesse, s ha majd eljön az az idő, mikor gazdagok lesznek, legyenek, óvatosak de nagyon óvatosak, hogy vissza ne essenek a „kálvinista szegénységbe“, mint a kesziek. Sárkeszi. Cseresnyés János lelkész. Könyvismertetés. Szoros kapu. Egyházi beszédek. Irta: Nyári Pál, pécsi ref. lelkész. Szerző egyházi beszédeinek második kötete. Ára 4 korona. Debreezen. Hegedűs és Sándor könyvkiadóhivatala. 1909. 8-r. 203 1. E mű írójának neve nem most először tűnik fel egyházi irodalmunkban. Már egy kötet egyházi beszédet kiadott „Keskeny ut“ címen, amelynek életrevalóságáról elégé tanúskodik az a körülmény, hogy két kiadást ért. S úgy hisszük, hogy most sem csalódtunk benne. Ez a kötet 25 prédikációt tartalmaz : ünnepit, közönségeset és alkalmit. Közülük mintegy 10 átdolgozott. Ha már most azt nézzük, hogy minő szellem lengi át e beszédeket, úgy találjuk, hogy ebben a szerző uj csapáson halad. Könyvének elejéhez egy bevezetés forma elmélkedést csatol, amelyben kifejti, hogy minő vezéreszmét kell manapság a templomi beszédek megírásánál követni. Többek közt ezt mondja : „Az élő Jézus evangélioma az egyetlen, de biztos orvossága a mai beteg világnak. Jézus a felelet a tudósok kétkedéseire épen úgy, mint a szociális törekvések égető kérdéseire.“ E szerint az élő Jézust kell követnünk s nemcsak szájjal, hanem tettel is kimutatnunk igaz keresztyén voltunkat. Ez az u. n. élő keresztyénség, amelynek szolgálatában áll a szerző is s azt a meggyőződést vallja, hogy e mai forrongó társadalmi viszonyok közt a legbiztosabb rév a Krisztus. „Távol van tőlem — úgymond — az a gondolat, hogy beszédeim uj csillagok. Csak gyenge mécsvilágok, de fényük oda mutat a sebekre s a nagy Orvosra, aki egyedül képes rajtunk segíteni.“ A könyvét szerző Cseh Galamb Gyulának ajánlja, aki a pécsi ref. egyháznak volt első főgondnoka. A beszédek jól vannak szerkesztve, könnyű folyamatos nyelven írva s igaz keresztyéni hit. sugárzik belőlük. Józan életbölcseleti elveket hirdet bennök a szerző és az élő keresztyénség eszméjének igyekszik megszerezni hallgatóit. Az átirott beszédek Spurgeon és Aeschbacher nyomán készültek s nagyon ügyesen vannak átdolgozva. Ez említett okok miatt nagyon ajánljuk e művet lelkészeinknek s mindazoknak, akik ily nemű dolgozatok iránt érdeklődnek. Egyaránt értheti ezeket tanult és tanulatlan ember s a benne levő eszmék és elvek méltók arra, hogy nálunk minél nagyobb tért hódíthassanak, különösen Jobb és megbízhatóbb MAGVAKAT olcsóbban senki sem ad, mint Fábián Béla magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. szám Kálvin-tér mellett. Tessék árjeg-yzéket kérni !
