Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

153 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 154 azután áttért magának a „diák mozgalomnak“ a rajzo­lására. Örömének adott kifejezést azon haladás felett, melyet megtett a magyar prot. ifjúság legutolsó láto­gatása óta. Az önérzet és bátorság élesztősére felhozta, hogy ne gondoljuk, mintha egyedül volnánk e téren, nagy azon külföldi ifjú atyánkfiái száma, kik a diák­mozgalomból ki veszik részüket nemcsak a keresztyén, hanem a nem keresztyén országokban is. E célból is­mertette az 1907 május havában tartott tokioi (Japán) naggyülést, melyen a sok százra menő kiküldött közül több mint 180 esett a keleti országokra, Kina, Japán és Indiára. Kifejtette, hogy az evangéliomnak nem szűnt meg a telkekre ható ereje. Ép e gyűlések alkalmával tapasztalta ezt Fermaud ur. Azonban, hogy ha mi is ki akarjuk venni részünket abban a munkában, melyet e jelszóban fejezett ki Mott János : „A világ evangé­­lizáláea ebben a nemzedékben“, az építést önmagunkon kell megkezdeni, csak úgy lehet az eredményekre jo­gosító. Kiemelte, hogy a kelet most a legforróbb pont; Japán beengedte a nyugati civilizációt, s a többi keleti államok mind ide irányítják figyelmüket, fiaikat ide küldik tanulni, a tokioi szabad egyetemen csak kínai diák több tanul 5000-nél, s ép azért, mert ez mintegy a kelet gócpontja, irányt ad egész i-elet gondolkodás mód­jának. S ebben az országbau a keresztyénségnek épen a művelt osztály között van sok hive, mind e mellett azonban nagy kötelességei vannak itt a keresztyén vi­lágnak, mert a jelen koré a felelősség, hogy az alkal­mat megragadja s elegendő munkást adjon a kelet jövő nagy egyházának a megalkotásához. 28-án este a Ref. Leányegyesület hangversenye kereté­ben tartotta megelőadásátFermaud főtitkár a nagy számmal megjelent közönség előtt. Előadása mintegy folytatása volt az ifjúság körében tartott előadásának. Mint mondá: hajdan kelet árasztott világosságot nyugatra, most pe­dig nyugatra vár a kötelesség, hogy e fényt vissza árassza keletre. E téren a magyar protestántizmusnak speciális hivatása volt és van, egyrészt mert sokkal nagyobb vallási szabadságot élvez, mint a szomszéd Ausztria, hol megtörtént vele, hogy egy megkezdett gyűlés lefolyását csendőrség akasztotta meg, szétoszlat­ván a közönséget. Előadása központja Kina lelki és vallási életének ismertetése volt. Az emberiség egy negyed részét képező» 400 milliót számláló Kináról biz nem sok jót tudott mondani a lelkieket tekintve, mert hisz a családi élet a lehető leggyengébb lábon áll. Gyermeket kitenni, el­adni, vagy épen megölni büntetés nélkül lehet, senki­nek sincs arra gondja. A kér. ifjúsági egyletek azonban bizonyos tekin­tetben sokkal előbbre vannak, mint nálunk. Nevezetesen Kínában és Japánban összesen öt palotája van az ifj. egyleteknek, holott Magyarországon egy sincs. Igaz, hogy az öt palota árának felét 500000 koronát Vana­­maker ajándékozta, a másik felét azonban köztük gyűj­tötte Össze Mott János, az Ev. Kér. Diák-szövetségek utazó titkára. Beszédét azzal fejezte be, hogy a magyar ifjúság és protestántizmus még nem tudja, mekkora erőnek van birtokában, mert nem volt alkalma kipróbálni, de ami­ként védő bástyája volt hajdan a keresztyénségnek, úgy most is annak kell lennie, azonban védelmi állása csak *akkor lesz igazi védelem, ha támadólag lép fel kelet ellen. A tolmács ez alkalommal is dr. Antal Géza theol. akad. tanár volt, kinek bizonyára nagy része volt abban, hogy Fermaud ur elég hosszú előadását mindvégig figye­lemmel és érdeklődéssel kisérte a hallgatóság. Fermaud főtitkár két hétig lesz hazánkban, ez idő alatt uj külföldi vendégeink is érkeznek a március 12—13-án Budapesten tartandó naggyülésre : Sarasin- Warnery világszövetségi elnök és más angol és német kiküldöttek. Mindenesetre kívánatos, hogy a ritka alkal­mat ne engedjük nyom nélkül elhaladni. Buzdítsuk if­­jainkat, hogy minél nagyobb számmal jelenjenek meg e gyűléseken, menjenek el a vezetők is, mert bizonyo­san sok nehézség és akadály elhárítására alkalmas ta­pasztalatot fognak ott szereznv Főleg pedig épülnek mindnyájan. Akik még időben jelentkeznek, kedvezményes je­gyet és lakást fognak kapni, ha egy levelező-lapon je­lentkeznek Fleischer Gyula urnái, Budapest, Lónyay­­utca 18. sz. A hit- és erkölcstan tanítása népiskolai uj tantervűnk nyomán. (Folytatás.) Összefoglalás. A tanév vége felé a közép (III—IV. o.) s a felső (V—VI. o.) fokon, körülbelül a következő kérdések nyomán csoportosítjuk az ismételendő s megszilárdí­tandó, mondjuk megrögzíteni való tudnivalókat, levont igazságokat: Abrakam. Ábrahám elhhatása. III. o. Ki volt Ábrahám? Hol lakott? Milyen ember volt? Ki jelent meg neki álmában? Mit kivánt tőle? Mit Ígért neki? Engedelmes volte Ábrahám? Miért volt engedelmes ? Mit érzett, mit tapasztalt mindig ? Milyeneknek kell nekünk is lenni Isten iránt ? Mit érezünk mi is, ha Isten iránt engedelmesek vagyunk? A tékozló fiú. V. o. Mond el a tékozló fiú történetét! Hol van ez megirva ? (Szentirási hely.) — Kit kell értenünk a té­kozló fiú apja alatt ? És a tékozló fiú alatt ? Mit csi­nált a tékozló fiú ? Mire jutott mikor mindenét elté­­kozolta ? A nyomorúságban mit bánt meg különösen s mire határozta el magát ? Hogyan könyörgött apjának ? Hogy fogadta őt az apja? Örömében mit csinált? Mit mondott a megtért fiáról ? A haragvó öregebb fiút

Next

/
Thumbnails
Contents