Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-07 / 10. szám
155 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 156 hogyan dorgálta meg ? Mi volt tehát a tékozlás, a bűn következménye ? Mi a bűnös élet következménye, büntetése mai is? A világias emberek törvénye ismer-e megbocsátást? Isten előtt van-e megbocsátás és kinek? Milyen tehát az Isten ? {Irgalmas, kegyelmes stb.) —, Miért irgalmas és raegboesátö az Isten ? Kinek érdeméért bocsátja meg Isten bűneinket? Milyen az igaz ember sorsa ? Kinek van meg mindig minden öröksége ? Mi a bűnös ember erkölcsileg ? (Elveszett, halott.) Mi a megtért bűnös ? (Megtaláltott, feltámadt.) — Ki örvend legjobban a bűnös ember ember megtérésén ? Kövessük-e mi is Istennek példáját a bűnösök megtérésén? Stb , stb. Ilyen formán gondolom én jól taníthatni, uj tantervűnknek megfelelően a hit- és erkölcstant bibliai alapon. Lehet, hogy mások máskép tudják, másként és jobban is tudják, sőt valószínű, hogy e néhány lecke forma kritikát is von maga után. Annál jobb, mert csak nyereség származbatik e szerény cikk nyomán és pedig először nyer az ügy a napi rendre tűzéssel s másodszor nyereségem lesz nekem, mert tévedéseimet kijavítják 8 mert ez által s ennek nyomán tanulok. Még csak egy megjegyzést: a jó illusztráció a bibliai történetnek élénkítő, kedélyre, szivre egyaránt jó irányban ható része, nagy kár volna, ha kézi könyvünk annak idején nélkülözné. Jó bibliatörténeti kézikönyv illusztráció nélkül ma már el sem képzelhető. Vámosladány. Vegh István ref. tanító. Irodalmi szemle. Egyházi beszédek. IV. kötet. Irta Peti Lőrinc. Ára 4 korona. — Szerző tulajdona. IsteD hozott! így üdvözöljük a régi ismerőst, a meghitt barátot, midőn ajtónk küszöbét átlépve, hajlékunkba betér. Isten hozott ! így üdvözlöm Peti L. e negyedik füzetét, a három előbbinek testvérét, azokkal egyben egy mélyen járó gondolkozó főnek a tapasztalással — szent könyvünk alapján — kötött frigyének termését. Kerestem e beszédekben, mit a három előbbiben találtam. Es nem hiában. A közvetlenség, mely egyszerű gondolatból fokról-fokra emel eszmei magaslatokig ; az egyszerűség, mely fennen szárnyaló érzéseket a közvetlenség melegével plántál szivünkbe; a homiietikus tudása, a kritikus bonckése a biblikus hit erejével jár-kel e beszédekben a bitélet és erkölcs mezején. Most virágot szedve köt ékes csokrot. Majd az isteni igazság nevében irtja a dudvát, gyomot, hogy helyére értékes magvakat szórjon el. Mindjárt az első, adventi beszédben e két, egymáshoz igen közel álló goudolatot : „az Ur utjának készítése“ és „az ő ösvényeinek egyengetése“ tűzi ki a békesség elérkezésének feltételéül. Felhívja érdeklődésünket egészen : vájjon nem íog-e ismétlések, vagy óvatos körbefutások tömkelegé lenni az egész mű? Szerző még csak nem is különböztet finoman. Ura s tudatos vezére akaratának és a különben szokott adventi gondolat körbe uj gondolatokat víve be, nemes advent: érzelmet fakaszt. Épen ilyen szokott alapgondolata van a karácsonyi beszédnek. „Az egé3z nép Öröme.“ Bevezetésében a keresztyénség innepeinek általános örömre hivő jellegét taglalja (a kétségen kívül szembeszökően hiányzó pálmák napját kivéve) s rámutatva a többi innepek Örömét zavaró körülményekre, szépen fejti ki a karácsony igaz örömét: 1. a Megtartó mindeneknek született ; 2. a Megtartó mindenekért meghalt. Egy igazi keresztyén, biblikus beszéd. A Sorban harmadik nagypénteki „Egy a népért“ c. beszédet Ítélem a füzet legjelesebb darabjának. A tárgy maga is az újság ingerével bir ; a kidolgozás pedig igazi kálvini felfogásról tanúskodik. Az [. részben a zsidó felfogásnak zsidó szempontból való helyességét elismerve, a II. részben a Jézus halála eredményeinek felsorolásával mutat rá. hogy a zsidókra ugyan nem lett jobb, de az egész embervilágnak jobb lett, hogy „ez az egy“ elveszett. A húsvéti hit és reménység „e két fényes öltözetű, életünkre fényt derítő angyal“ a földi csalódások kiengesztelésére s a halál félelmének enyhítésére törekszik nem csekély eredménnyel ; mig az áldozócsütörtöki „A Krisztus eljövetelére való várakozás“ c. beszéd egységes eszméjéhez nem birja odakötni figyelmünket. Ez azonban csak csalódás, melybe esünk, ha a bölcselet erejével a „teljes idők“ egyszerű, de kegy teljes eseményeitől elszakadni akarunk. Áldozói beszédeink különben rendszerint vagy nagyon biblikusok, vagy tulhajtottan érzelgősek, vagy hideg észokckkal mételyezett értekezések. Legnehezebb prédikátori feladatnak tartom igaz keresztyén áldozói beszédet alkotni. Éhez szükséges dolog, hogy megszívleljük auktorunk: Pünkösdi tanácsát: „Vegyetek Szentjeiket“. Ő vett. Ez a lélek szól Ő általa. Szép és jó tanítás. Van reá egy megjegyzésem is. Csak egy kifejezésre. Az I. részben a Szentléleknek, mint isteni erőnek létezését tárgyalja, s azt Pápa, Kossuth Lajos-utca, Posta-palota. = Mindennemű kézimunka, himzési előnyomda = rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. Elvállal mindenféle templomi arany, ezüst és selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. Lelkiism eretes kiszolgálás!
