Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-03-07 / 10. szám

151 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 152 keresztül ment«. Vajha az uj tankönyv szüntetné meg aggodalmunkat! A polgári jogok és kötelességeket a történe­lemnek három osztályra felosztásával nem kel­lene külön tanítani, hanem a történettel kap­csolatosan. V-ik elemi iskolában: kataszterről, telekkönyvről, mezőrendőri törvényről; ismétlő iskolában a váltótörvényről kérdezősködni kissé talán még is sok, politikusnak született magyar kálvinista iskolaszéki tagjaink jelenlétében is. Ne terjesszük a tanterv által iskoláinkban a nagyképűséget. Természetrajz, természettan tanításnál, de a többi világi tantárgynál is, amennyire csak le­het, az V—Yl-ik osztályok tananyagát Össz­hangzásba kellene hozni a polgári iskola I-II. osztályainak tantervével. Nálunk már két eset­ben megtörtént, hogy Budapesten a III-ik pol­gári iskolába felvették elemi iskolánk Vl-ik osztályából az illetőket. Talán valami könnyebb különbözeti vizsgálatot kellett tenniök. Ha a falusi nép közül ritkán fordul is elő ez az eset, de a lelkészek, tanítók, jegyzők stb. gyermekeire való tekintettel, nekünk okvetlenül fel kellene használnunk az Összeegyeztetésből származó óriási előnyt. Ezen tantárgyaknál, vala­mint az V—Vl-ik osztályok olvasókönyveinél a pályázat hirdetés alkalmával különösen fel kell hívni a tankönyvirók figyelmét ezen foutos körülményre. Felső hatóságunknak meg tőle telhetőleg meg kell könnyíteni a jól végzett Vl-ik elemi iskolásnak a polgári iskola III-ik osztályába való átléphetését. Az ismétlő iskolások gazdaságtan anyaga (mely egészen megegyez az országos mintával) oly sok, oly szép, oly gyakorlati hasznú, hogy a téli hónapokban hetenként 5—5 órán ezt magát is elég lenne jól elvégezni. Bizony e mellett minden egyéb, még az ideszorult egyház­­történet is csak melléktantárgyaknak fognak tekintetni. Az ének tanításnál nem is feledékeuységnek, de talán csak sajtóhibának gondolható, hogy gyermekeink legkedvesebb XLII-ik zsoltárja egyik osztályba sincs felvéve. Az I—Il-ik osz­tályokban a gyermek kedélyvilágába nem való temetési énekek helyett, sokkal jobban ki kel­lett volna domborítani a vidám és hazafias da­lok taníttatását. Negyedfél évtized elviharzása után is élénk emlékezetemben van az öreg Kopeczki bácsi énektanítási alakja. Jól emlék­szem, hogy, majd minden óra után felvidítottak bennünket tanítóink a »Járjatok be minden, minden földet«. »Alkonyodik már a nap«, »Este van már késő, késő este«, »Búsul a lengyel hona állapotján« stb. kedves dalokkal. (Folyt, köv.) Vágmelléki. Fernand Károly. Úgy látszik, az 1909-ik év az ifjúság esztendeje; nines hóna}), amikor nem volna hallható valamely nagyobb arányú ifjúsági törekvésről. A művelt ifjúságnak lelki gondozása és irányítása foglalkoztatja legnagyobb mér­tékben a hivatott elméket; de ugyancsak ébredés van maguk az ifjak közt is. Egyik jele az ébredésnek, hogy a sokáig meddőnek, ki nem vihetőnek látszó Prot. Theol. Szövetség a jelen évben minden nehézség nélkül, re­ményekre jogosító alakban létre jött. Gyülekezeteink vezetői mind kedvezőbb és kedvezőbb híreket adnak zsenge ifjúsági egyleteinkről. December elején megala­kult a „Dunántúli Ifjúsági Egyletek Szövetsége“. Stb. Ezek mind az uj idők jelei. E hónapban pedig számos külföldi vendége lesz az ifjúságnak. Az első már meg is érkezett: Fermaud Károh), az Ifj. Kér. Egyesületek Világszövetségének főtitkára. Fermaud tényleges katona, alezredes, és mint ilyen igyekszik időt és alkalmat keresni arra, hogy az ifjúság lelki ügyeivel foglalkozhassék. E téren szerzett nagy és eredményes munkájának elismerése emelte őt arra a megtisztelő állásra, amelyet most betölt a Világ­­szövetség élén. Hazánkat — mint maga mondja — 26 évvel ez előtt látta, akkor járt itt először s mivel nagyon megszerette a magyar nemzetet, megragadott minden alkalmat, hogy velünk, magyarokkal érintkez­­hessék. Jelenben keletre indult egy hosszú útra, Bgyp­­tom, Siria, Cilicia, Kisázsia, főleg Örményország és Persia határszélei meglátogatására, s tisztán a magya­rok iránti egyéni vonzalmának eredménye volt, hogy négy hónapra tervezett missiói utjából két hetet nálunk tölt. Február 27-én este fél 6 órakor érkezett Pápára s már 7 órakor megkezdte munkásságát a ref. leány­egyesület házi estélyén. Ez alkalommal szép számmal gyűltek össze polgár ifjak is, s a megjelentek előtt bibliai előadást tartott, melynek központja az a gon­dolat volt, hogy a lélek betegsége, a bíin ellen meg­találtuk az orvosságot, ez a Jézus Krisztus személye. 28-án délután a főiskolai tornacsarnokban a kollé­giumi ifjúság előtt tartott Fermaud ur előadást. Ez alkalommal dr. Antal Géza theol. akad. tanár ur tol­mácsolta. Üdvözölte az ifjúságot a világszövetség veze­tősége nevében, melytől megbízása van, hogy a főiskolai tanuló ifjúságra is terjessze ki munkássága körét. Ki­fejezést adott a magyarok iránti egyéni vonzalmának, s

Next

/
Thumbnails
Contents