Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-02-28 / 9. szám
139 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 140 heréét, mert ez a név illik rá legjobban. Szívből jött beszédek és épen azért szívhez szólók. A beszédek száma 31. Ezek közül 7 adventi, 5 karácsonyi, 3 ó-évi, 2 uj esztendei, továbbá vizkereszti, farsangi és böjti beszédek, végül függelékben a szerző -emlékbeszéde Deák Ferenc felett s orosházai kibucsuzó beszéde. A kötet ára 4 korona. A — sajnos — oly korán elhunyt kedvelt szónok és egyházi iró : Gulyás Benő kötete 22 beszédet tartalmaz. Ezeket a beszédeket olyan ember irta, aki nemcsak hivatalból, de egész valójában pap volt. Pap e magasztos hivatás legnemesebb értelmében. Szelíd lelkű, nemes érzésű, egyszerű, keresetlen. Lelkének megnyilatkozásai, beszédei is ilyenek. Külső-belső harmónia, keresetlen egyszerűség, mély áhítat, természetesség teszik e beszédeket rokonszenvesekké és értékesekké egyaránt. A 22 beszéd közül 5 vasárnapra, 7 ünnepekre, 10 különböző alkalmakra való. Ara 3 korona 60 fillér a kötetnek. Mindszenti Imre beszédei részben eredetiek, részben átdolgozások. Az átdolgozások a legkiválóbb angol hitszónokok egyházi beszédei után készültek. Azonban úgy az átdolgozások, mint az eredeti beszédek hatalmas alkotások, melyek szerzőjüket élő egyházi szónokaink kitünőbbjei közé emelik. Beszédeinek külső és belső szerkezete arányos, stílusa tömör, szabatos, szép és erős anélkül, hogy erőltetett, homályos, vagy dagályos lenne. A II. kötet 22 beszédet tartalmaz s függelékül 8 elmélkedést közöl a boldogságról. A III. kötetben 32 beszéd van, u. m. 11 közönséges és 21 különböző alkalomra való egyházi beszéd. Ezek közül 4 beszéd Maclarentől, 4 Talmagetól való (II. kötet). A III. kötetben 2 Talmagetól, 2 Maclarentól, 1 Vinettől, 1 R. H. Lovel után a többi eredeti. Egy egy kötet ára 4 korona. Mind a három munka a kiadó-cégnél kapható Debrecenben. Nekrolog. Egy negyed éve múlt már, hogy a fejér várcsurgói ref. temetőnek kopár halmai közt egy uj, Szalay Benő lelkész sirdombja emelkedik. Egy negyed év rövid idő s úgy látszik, mégis elég hosszú ahhoz, hogy a feledés fátylával borítsa a kidőlt munkás emlékezetét. Igaz, hogy a rohamos haladás századában élünk, napról-napra újabb benyomások semmisítik meg az előzőket, úgy, hogy a mi ma nagy sí erencsétlenség, megrázó tragédia, holnap már más események torlódása a feledés hamujával hinti azt be oly vastagon, hogy alig emlékezünk a néhány nap előtt történt megrázó eseményre. — Nekünk azonban, kik a Krisztus teste tagjainak valljuk maguukat, még sem szahad tán annyira az áramlattal úsznunk, hogy a kidőlt pályatársaknak, legalább e helyen, szintén múló bár és szerény, de mégis emléket alkotó, néhány sort ne áldozzunk. Azért késtem eddig, mert hivatottabbaktól, azoktól vártam ezt, kik vagy vele együtt tanulván, elbeszéléseiből ismerték gyermek- s ifjú kori életét, vagy pedig, kik, mint közeli tisztársai, házánál gyakran megfordulva a családi körben asztalánál élvezték barátságának melegét, szelíd humorának felcsillanó sugarait. Szalay Benő egyike volt az Ur hűséges és buzgó munkásainak, kit tehetsége, munkássága a közönséges és átlagos mértéken jóval felül emelt, mint embert, mint papot egyaránt. Már tanuló korában tanárai, később egyházi felsőbb testületeink szép reményeket fűztek egyéniségéhez ; a benne helyezett reményeket bizonyára mind valóra váltja vala, ha a kérlelhetetlen végzet idő előtt ki nem dönti munkássága mezejéről. Mint embert a tiszta becsületesség, önzetlen jó szív ékesíti, jellemzi ; az a jó szív, mely annyi tisztelőt, jó barátot s áldáskivánatot szerzett neki, amely másokra annyi áldást hintett : saját életében csak gondot, aggódást, gyötrődést termelt. Ez a szív kényszerítette, hogy adjon akkor is, mikor magának sem volt, segítsen, mikor magának is segélyre lett volna szüksége. Mint pap, reudszerető, pontos, egész az aprólékosságig, hivatása teljesítésében buzgó és lelkiismeretes. — Lelkészi állása elfoglalása után egyháza anyagi ügyeit erős kézzel rendezvén, a II-ik tanítói állomás rendszeresítése után alkotó elméje teret keres, ahol használhat híveinek. Tudva azt, hogy csak az anyagilag erős nép az, mellyel nagy dolgokat megvalósítani lehet, hívei anyagi ügyei megerősítését tűzi ki feladatául, e szempontból alapítja a segély-egyletet, melynek alapításától kezdve utolsó pillanatáig igazgatója, könyvelője, szóval lelke volt, ennek egész ügykezelését, könyvelését stb. éveken keresztül minden díj nélkül, majd az egylet megerősödése s virágzása után alamizsna számba menő 160 K fizetésért csodaszámba menő pontossággal vezeti. Százakra megy azoknak száma, kiket részint zsellérekből háztulajdonosokká, részint eladósodott sorból vagyonos polgárokká tudott emelni e segély egylet által. Az egyházmegye is korán felismerve erejét, előbb körlelkészi tisztséggel, majd később a tisztújítás alkalmával számvevőséggel tisztelte meg, mely állásokat oly lelkiismeretes pontossággal töltötte be, miszerint joggal várhatta a bizalom szélesebb körű megnyilatkozását a közel jövőben, mi bizonyára nem is maradt volna el, ha a Mindenható másként nem határoz vala. * * * Életrajzi adatait az alábbiakban sikerült összeszednem. Született Kiskunhalason 1861 október 9-én. Szülői, kik egyszerű földmívesek voltak, a tehetséges kis fiút a halasi főgimnáziumba járatták, hol csakhamar oly előrehaladást tett, hogy már III. osztályos korában kisebbek korrepetálásával megkeresse, amire szüksége volt, sőt anyja
