Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 8 7 Itt a vezéreknek kell mielőbb cselekedni, mert a halogatásban baj és veszedelem rejlik. Meg kell kisérleni az ifjúsági egyesületek, leányegyesület, nőegylet, énekkar stb. szervezését is, mert mindezek nemcsak az erőket, gyűjtik össze és tömörítik, hanem a sokféle erőket és tehetségeket is munkába állítják s nekik a hasznos munkára alkalmat és időt adnak. A különféle egyleteket ha az evangéliora lelke hatja át, ha abban versenyeznek, hogy melyik tegyen többet az egyházért, az emberekért, akkor a legnagyobb ellentéteket is ki lehet egyenlíteni s a külömböző forrásokból áldás és élet fakad a közös forrás, a közös édes anya, az evangéliom, a Krisztus, az emberiség számára. Az estélyek tartása, a felolvasások rendezése, a szinielőadások megpróbálása : mind, de mind bő alkalmat adnak lelkésznek, tanítónak, a gyülekezet, község vezéreinek arra nézve, hogy a néppel a népért tegyenek, munkáljanak. Itt azonban tulságba menni nem tanácsos, ne feledjük el soha, hogy az Istennek legméltóbb háza a templom, istenitiszteleteinknek egyházi funkcióinknak nem szabad érdektelenné, néptelenné válni a sok estély, vallásos felolvasás és szavalás miatt. A közérdeklődés útmutatónk lehet, de azért itt legfőbb gondunk az Ur házának látogatása, az istentiszteleti dolgoknak a maga méltó helyén való lelkes elvégzése és gyakorlása legyen. Mely kedves gyönyörűsége a te szerelmes hajlékodnak, ezt meghomályosítani, háttérbe szorítani nem szabad senkinek és semminek. Ami az anyagi ügyeket illeti ezekben is segítségére lehet lelkész, tanító a népnek. Sőt igen sok helyen ezen a téren is hasznos, szükséges, áldásos munkát lehet végezni. A hitelszövatkezetek, fogyasztási szövetkezetek stb. mintegy kiáltó szók, sok helyen jól bevált, fényes példák hivnak és buzdítnak a munka, a cselekvés mezejére. Egyik kiváló ember is mondja, „az anyagi eszközök hiánya minden életre való eszme hatását képes megölni“, bizonyára ha az eladósodott magas kamatot sok utánjárással fizető ember ebben a tekintetben is segítséget talál, szive, lelke is könnyebben hajlik majd az eszme befogadására és követésére is. De ki tudná elősorolni mind azon dolgokat, hol egy igazi lelkes vezér jót tehet, előbbre viheti övéinek, híveinek testi-lelki jólétét ? A néppel a uépért kell élnünk, ne legyünk azért rest, haszontalan szolgák, hanem munkálkodjunk, építsünk, hogy a mennyei gazda éber és hű munkában találjon bennünket mindenkor. Pápamellékí* Az ókori és modern ember életfilozófiája.* Mélyen Tisztelt Közönség ! Hölgyeim és Uraim ! Egy hires római császárnak, Marcus Aureliusnak aranymondásával kezdem felolvasásomat, a.ni által előre érthető lesz e felolvasás tágyának a megválasztása, t. i. az ókori és modern ember életfilozófiája. Az idézet így szól : „Amilyenek a te megszokott gondolataid, ép olyan a te lelked jelleme is; mert a léleknek a gondolatok adják meg a saját színét.“ Ha volt valaha tárgy, amiről szívesen gondolkoztam, ha volt valaha könyv, amit mindig a legnagyobb előszeretettel olvastam : úgy e tárgy és e könyv nem volt egyéb, mint ami az emberről és annak lelki s szellemi világáról szólt. Hisz az ember valódi tanulmánya minden időben csak az ember lehet a maga sajátságos jellegével, érzéseivel, gondolataival, törekvéseivel, küzdelmeivel és „bizva-bizás“-ával. Az ember egész életén át küzd a jólétért, a boldogságért. Először ösztönszerüleg, majd öutudatlauul, később öntudatosan. A létért való küzdelmet már csecsemő -korában megkezdi és folytatja egészen az agónia beálltáig. Persze mindig más és más eszközökkel. A kisded sirással, a gyermek játékkal, az ifjú tauulással, a felnőtt pedig erős, komoly munkával. E küzdelmek közelebbi czélja a jólét, megelégedettség elérése, szóval a boldogság; — távolabbi és végcélja pedig maga a küzdés. Ez utóbbira, tudniillik a végcélra nézve a feleletet és magyarázatot az „Ember tragédiája“ nagynevű szerzője adta meg. Mi ne bolygassuk ezt a kérdést, hanem inkább filozofáljunk az ember közelebbi czéljáról: a boldogság kereséséről és eléréséről. Önök bizonyára megvannak most ijedve, hogy filozofálni szólítom föl. Félnek, hogy egy unalmas és nehézkes felolvasással fogom a hangulatot rontani. Sőt megvagyok győződve, hogy a táncra-vágyó aranvifjuság meg is neheztel rám, amiért a cigány beharangozását néhány perccel elodázom. De azért kiváncsiak is, hogy mit lehet erről érdekeset Írni ? Pedig nagyon sokat! En azonban megakarok nyugtatni minden türelmetlenkedőt és kijelentem, hogy jelenleg nem óhajtok visszaélni senkinek a türelmével, sem a megbizásommal. Az előbb már említettem, hogy az ember küzdésének közelebbi céljáról, a boldogság elnyeréséről fogunk filozofálni. * A papnövendékek által rendezett hangversenyen felolvasta a szerző. ORGQMÉPITÉSI MŰINTÉZET. TMS*5££ Cs. és kit. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb álban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomása csőrendszerül (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.
