Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-03 / 1. szám
9 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAR 10 Igen, filozofálni, mert ezt a tudományt elméletben is, a gyakorlatban is életfilozófiának, életbölcseletnek d evezik Az életbölcseletet elméletileg is, gyakorlatilag is ép úgy kultiválták az ókorban, mint pl. a XX. században. Tegyünk egy kis összehasonlítást az ókori ember és a modern ember életbölcselete között. Szálljunk vissza a régi görög és római filozófusokhoz, akik e téren rendszeres tanításokat végeztek, sőt iskolákat alapítottak. Különösen két filozófiai iskola az, melyre hivatkozni óhajtok, t. i. a stoikus iskola és az epikureusi iskola. Az elsőnek Zeno, a másodiknak Epikuros volt a megalapítója. Ezek a bölcselők voltak azok, akik az elméleti bölcseletet a gyakorlati élettel a legszorosabb összeköttetésbe hozták. Nézzük, hogy mi módon ? Mindkét iskola alapelveket állított fel, amihez az embernek ragaszkodnia kell, ha e földi életben boldog akar lenni. A boldogságot csak az erkölcs tudomány birtokában szerezhetjük meg magunknak. Ez az erkölcstudomány pedig nem egyéb, mint maga a bölcselet. Sőt Epikuros oly tevékenységnek nevezte a bölcseletet, amely életünk boldogságát egyedül képes megteremteni. Kissé furcsa állítás, mert rögtön az az önkéntelen kérdés áll elő, hogy hogyan lehetne oly rettentő sok ember bölcs ? Bizony a bölcseség kövét feltalálni nem könnyű ; de figyeljük csak meg, milyen módszert ajánlanak erre a stoikusok ? Vagyis hogyan lehetünk bölcsek, hogy boldogok lehessüuk ? Életünk legfőbb boldogsága akkor áll elő, ha a természettel összhangban élünk. Tehát élj összhangban a saját természeteddel ! Ez a legfőbb törvény. Minthogy pedig az ember természete az eszesség, ennélfogva azt tanítják a stoikusok, hogy legyünk eszesek, cselekedjünk bölcsen ! ha ezt tesszük, erényesek vagyunk. Az erényes ember pedig boldog. így tehát mi a boldogságot önmagunkban, a magunk eszes természetében, bölcseségünkben és erényes voltunkban bírjuk. Ennélfogva minden, ami rajtunk kívül áll, teljesen közömbös a mi boldogságunkra nézve. Közömbös a hírnév, ba ráteág ; közömbös minden külső jó, közömbös az egészség, sőt közömbös maga az élet is. Innen van, hogy a stoikusok az öngyilkosságot nemcsak megengedhetőnek tartották, sőt azt ésszerű cselekedetnek minősítették. Mert fő az ész, fő az erény s ez a mi boldogságunk ! Vagyis összefoglalva a stoikusoknak a boldogságról szóló tanát, azt mondhatjuk, hogy aki eszes természetével összhangzóan él, az bölcs. Aki bölcs, az erényes. Aki erényes, az a szenvedéseket nem ismeri, vagyis boldog. Ezt az érzelmi állapotot nevezték Ők apatheia-ivaV., \agy a szenvedések, hiányának, Sándor Pál. (Folyt, köv.) Vegyes közlemények. — Az előfizetési pénzek és hirdetésdíjak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Olvasóinknak s lapunk melyen tisztelt barátainak boldog új-évet kívánunk. — Helyreigazítás. Czakó Cyula ur „Ünneprontás“ c. cikkének arra az állítására, hogy „férfiak rándulgatnak fel a fővárosba, hogy cikkeket helyezzenek egyes napilapokba“, ki kell jelentenem, hogy ha és amennyiben reám is vonatkoznék ez az állítás, igen erős és több oldalú tévedésen alapul. Nekem ugyanis, ha cikkeket akarnék elhelyezgetni, semmi szükségem sem volna a felrándulgatásra, mivel bizonyos tudomásom van róla, hogy azok a lapok, amelyek helyet adtak a sárospataki állapotokra vonatkozó cikkeknek, készséggel helyet adnának az én cikkeimnek is ; sőt van köztök olyan, amelyik egyenesen felszólított, hogy karácsonyi számába cikket Írjak ügyemről, de én nem vállalkoztam rá. — Sárospatak, 1908. december 27. Zoványi Jenő. — Egyházmegyei közgyűlés. A pápai egyházmegye rendkívüli közgyűlést tartott dec. hó 29-éu. A közgyűlésnek két fő tárgya volt, u. m. Bállá Endrének az az indítványa, hogy a lelkészek helyett az országos lelkészi nyugdíjintézetbe az eddig még nem fedezett l2°/0 alapletétet fizesse be az egyházmegyei közpénztár és a Cseh Gyuláué-féle birtok eladása. Az első ügyben a gyű lés úgy határozott, hogy az 1908. évro eső 12°/0 alapletetet befizeti a kö/.pénztár ; az így támadt hiány fedezésére kijelölte a Cseh Gyuláné-iéle alapítvány kezeléséért a közpénztárba befolyó évi jövödelmet; arai 4—5 év alatt helyreállítja a most elvont tőkét. Jövőre nézve pedig úgy határozott a gyűlés, hogy azok a lelkészek, akik az alapletétet, másként, mint kölcsön fölvevése által, nem képesek befizetni : azok az egyházmegye pénztárából 4°/0-os kamat mellett vehetnek föl e célra kölcsönt; amit aztán 10 év alatt egyenlő részletekben tartoznak letörleszteni. A Cseh Gyuláné-féle birtok eladásáról az elnökség által beterjesztett jelentést örömmel és RÉGNER PÁL templom- és diszfestö PÁPA. U0T Templomok festéséről számos elismerő levél! Több kiállításon kitüntetve! “ÄQ . Több pápai templom restaurátora! Elvállal szobák, termek művészi festését! —Alapitatott ís^i-beii. ——— Cím- és betüfestészct! Modern kivitel! Szolid árak ! -tttt- Alapítatott 189'1-ben.
