Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-28 / 48. szám
827 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 828 A nép, a tömeg sunyi volt akkor is. Szivében érezte az igazságot; egy-egy önfeledt pillanatban tüzelt is mellette. De a hatalmasok közelében —- ott már meglapult. Ott már cserben hagyta az igazságot, magát az igaz Istent; moccanni se mert. Az az, hogy mégis mert; hódolt a hatalomnak, áldozott Baálnak ! . . . Ez ma jutalmaz! . . . Az isten — ki tudja — büntet-e, vagy se valamikor ?! Sunyi a tömeg ma is. De olyan a próféta is. Hajthatatlan, összeférhetetlen. Az igazság nem viasz; a próféta nem kaucsuk-báb. Ha pedig mégis csüggedne és kislelküen menekülni akarna a magányba, ma is így szólna hozzá az Úr : „Mit csinálsz itt Illés? . . . Térj vissza a te utadon!“ ... És vissza megy és reá talál megint ellenségére, ki arra adta magát, hogy gonoszságot cselekedjék. I. Kir. 21 : 20. A tömegnek pedig a férfias, bátor szó ma is torkán forrasztja a szót. A Baál papjai lehetnek. kedvesek, simák; de mégis csak Illésről olvassuk : „ Te Isten embere vagy és hogy az Úrnak beszéde a te ajkadon: igazság!11 K. h Az ifjúság érdekében. — Folytatás. — Minő keretben mozogjon az egyesületi munka? E kérdésnél szóba jöhetnek az egyesületi élet külső tényezői és a munkálkodó egyének kora, lelkülete, társadalmi viszonyai 8tb., valamint az egyesület szervezete. Ami a külső tényezőket illeti, nagy hiba volna, ha egyesületi életünk majmolni akarná a gyülekezeti életet. Mi nem ellene, de éppen kezére akarunk dolgozui minden felekezetnek, amely a Krisztus evangéliomának az életbe átvitelén munkálkodik. Sohasem szabad felednünk, hogy első sorban keresztyének vagyunk s mint ilyenek, a részletkérdésekben való eltérés dacára is együtt tudunk, és óhajtunk is munkálkodni mindazokkal, akik az ifjúságot a Krisztusnak megnyerni akarják. Nem felekezeti, de keresztyén a mi mozgalmunk, nem Péter, Pál vagy Apollos, de Krisztus a mi példaképünk és Mesterünk, az Ő lábainál óhajtunk letelepedni. Külső megjelenésében olyan társadalmi szervnek kell lenni egyesületünknek, amelybe bátran beléphessen mindenki, aki Krisztust elfogadja isteni Megváltójának és Őt követni, az Ó szellemében munkálkodni óhajt. Ezért sokkal előnyösebb volna, ha nem lelkész állna az egyesület élén. A lelkész már hivatása szerint is valamely felekezet szolgája, s nem lehet rossz néven sem venni más felekezet ifjaitól, ha ők bizonyos tartózkodással távol maradnak az egyesülettől. Azonban oly távol sem szabad állania az egyesületnek a lelkészektől, hogy azoknak közreműködésétől idegenkedjék. Valóban az lenne az eszményi állapot, ha egy-egy bibliamagyarázattal a községben levő mindenik felekezet lelkésze hozzájárulna olykor az ifjak lelkülete építéséhez; az ifjúsági egyesületben olyan szépen meg lehetne valósítani a szécsényi országgyűlésnek emlékérmén kifejezett eme gyönyörű jelmondatát: „concurrunt ut alant!“ Itt. a külső tényezők sorában tesszük szóvá az eggesület házát is. Kétséget sem szenved, hogy a cél elérésére elsőrendű kellék egy olyan hely, ahová összegyülekezzenek a tagok 8 amely külsőleg is fejezze ki az együvé tartozást. E tekintetben igényeinket minden tekintetben a fennforgó szükséglethez kell mérni. Es itt már egészen más igény kielégítése vár a falusi, mint a városi egyesületekre. Falun a községháza, vagy még inkább valamely iskolaterem' megtehetné a szolgálatot, hiszen az év nagyobb részében nappal úgy sem látogathatnak el oda ifjaink, főleg, akik földmíveléssel vaunak elfoglalva ; csak a hosszú téli estékben és a nyári vasárnapokon számíthatunk tömegesebb látogatásra, ennek pedig egy iskolaterem teljesén megfelelne. Tízért bérletet sem kellene fizetni. De városban már más a helyzet. Itt arra kell számítani, hogy a nap minden szakában belátogathat valaki az egyesületbe, aki talán nincs elfoglalva kenyérkereső munkával, vagy idegen helységbeli ifjak is elvetődhetnek az egyesületi helyiségbe, az ilyen vendégeket pedig nagy örömmel, tárt karokkal kell fogadni. Ezen oknál fogva városban nélkülözhetetlen egy mindenkor szabad rendelkezésre álló helyiség, amelyet tehát vagy hosszabb időre bérelni kell, vagy éppen saját tulajdon gyanánt kell bírni. Persze legjobb, ha saját háza van az egyesületnek, amelyben a fennforgó szükséglet szerint elhelyezkedhetik. Nem kaszinó helyiségre gondolunk itt, amelyekben
