Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-11-07 / 45. szám
777 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 778 Századok viszontagságai és sok szenvedései között a Kálvin János által hirdetett evangéliomi világosság és igazság eszméje és az általa megalkotott egyházi szervezet ereje tartotta meg egyházunkat s a történelem bizonyságot tesz arról, hogy a magyar református egyház az emberiség közös kincséért: a hitért, a szabadságért és a felvilágosodásért vívott harcaival az örök igazság törvényei szerint is érdemes a világi elismerésre, érdemes a maradandó életre, érdemes a halhatatlanságra. Küzdelmekben és tanulságokban megerősödve, kívánja egyházunk továbbra is helyét megállani, hogy örök időkig szolgálja az emberiség dicső rendeltetésének s imádott magyar hazájának és nemzetének szent ügyeit. Az elmúlt és jövendő századok küszöbén a múltakba kegyelettel és a jövendőbe teljes reménységgel és megnyugvással tekintve dicsőítjük egyházalapítónk áldott emlékezetét s feliratilag a legmélyebb hódolattal járulunk a magyar szent koronához és azzal megkoronázott apostoli magyar királyunkhoz : 1. Ferenc József 0 Felségéhez, kinek uralkodása alatt egyházunk az alkotmányos önkormányzat áldásaival felruházva halad a megerősödés utján s végzi hivatásszerű nemes munkáit. Az egyetemes magyar református egyház hő imája száll fel Istenünkhöz, hogy az Ő megtartó oltalma, áldása legyen és maradjon a magyar nemzettel, koronás királyával és magyar református egyházunkkal. A világosságnak és igazságnak, a hitnek és reménységnek, a hűségnek és buzgóságnak, a szabadságnak ss szeretetnek : a Krisztusnak nevében, Aki tegnap és ma ugyanaz volt és mindörökké ugyanazon lészen.“ Az indítványt a konvent szószerint elfogadta és ahhoz híven feliratot intéz a királyhoz, amelyet a konvent tagjaiból alkotott díszküldöttség fog nek i átnyújtani. Végűi dr. Erőss Lajos, a tiszántúli egyházkerület püspöke mondott záró imát. Ezután báró Bánffy Dezső a magasztos ünnepélyt berekesztette. A Protestáns Irodalmi Társaság*. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság november 2.-án, Budapesten, a Kálvin-téri templomban, este 5 órakor tartotta meg ez évi közgyűlését: dr. Antal Gábor püspök és dr. Zsilinszky Mihály elnöklete alatt, igen nagy és igen előkelő közönség részvételével. A közgyűlést a református theologiai akadémia énekkarának éneke nyitotta meg, azután Antal Gábor püspök imádkozott. Az elnöki megnyitó-beszédet Zsilinszky Mihály mondotta. A közönség üdvözlése után a beszéd abból indult ki, hogy a protestántizmus, mint keresztyén vallási elv és erkölcsi nagy testület Krisztus evangéliomának szilárd alapján épült fel. Mint ilyen, követi alapítójának magasztos elveit, de nem zárja el szemét az általános haladás tényezői elől sem. A protestáns szellemű keresztyénség nem állítja ellentétbe a vallást a természettel, a keresztyénséget a tudománnyal, a szivet az ésszel, a teremtést az örök fejlődés törvényeivel, hanem igyekszik a látszólagos ellentéteket magasabb vallás-erkölcsi egységben fölfogni és megmagyarázni. Azután áttért a genfi nagy protestáns ünnepre. Kiemeli az ünnep nagy jelentőségét, mely abban a törekvésben nyilvánult meg, hogy a reformáció művével összhangban azokat az elveket és eszméket hangoztatták, melyek az emberiség üdvének és békés fejlődésének föltételeit teszik. Majd Kálvin ó-testamentomi jellemével foglalkozván, áttért a Magyar Protestáns- Irodalmi Társaság munkájára és kiemeli, hogy a társaság igyekszik az igazság eszméinek érvényt szerezni kiadványai, folyóiratai és lapjai által. Rámutat arra, hogy a szellemi szabadság, melyet minden körülmények között fenntartani akar, nemcsak szabadgondolkodásra és merész újításokra jogosít, hanem az ellenvélemény és más meggyőződés eltűrésére is kötelez. Ma már nem lehet puszta tilalmakkal és anatémákkal célt érni. A sajtó hatalmának kiemelése mellett kikéi azok ellen, akik Krisztus nevében a szeretetlenséget és türelmetlenséget terjesztetik. A társaság bizalommal küzd az evangéliomi egyház és az annak sorsában osztozó magyar haza szebb és virágzó jövője érdekében. Szavait azzal végzi be, hogy ez a szebb jövő csak akkor fog bekövetkezni, ha meglesz az önzetlen lelkesedés és kellő összetartás s az a szent akarat,, mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat. A tetszéssel fogadott megnyitó-beszéd után szűnni nem akaró éljenzés és tapsvihar között lépett az előadói asztalhoz Tisza István gróf, s megtartotta folytonos nagy tetszéstől kisért előadását, amelyet lapunkban egész terjedelmében közlünk. Ezután Kozma Andor szavalta el ez alkalomra Írott Ki volt Kálvin János ? című költeményét, amely sok tapsot aratott. Ezután a közönség nagy része eloszlott. Csak azok maradtak együtt, akik a társaság ügyvitele iránt közelebbről érdeklődtek. SzŐts Farkas titkár a társaság elmúlt évi működéséről, irodalmi tevékenységéről és vagyoni állapotáról számolt be. — Jelentését a közgyűlés helyeslőén tudomásul vette. Kiss Áron és Farkas József halálával megüresedett választmányi tagsági helyekre dr. Pruzsinszky Pált és Csizmadia Lajost választották meg, s ezzel a gyűlés véget ért. Tisza István a Protestáns Irodalmi Társaságban. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság folyó hó 2-án, kedden tartott ülésén Tisza István gróf a Protestáns hit és felvüágosodás-TÓl a következő nagyhatású beszédet mondotta :
