Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1909-07-04 / 27. szám

455 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 456 osztatlan népiskoláinkban (melyekben az »egy­séges nevelés« jelszavának értelmében egy em­bernek jóformán hat embernek munkáját kell vagy kellene végeznie) a jó tanításnak igen nagy akadálya a tanítási időnek és a tanítás anya­gának a tantárgyak és az osztályok sokaságából következő szétszaggatása, elforgácsolása*) és hogy legnagyobbrészt osztatlan népiskoláink a ked­vezőbb helyzetben levő népiskolákkal szemben (vagy azok mellett) azt a bizonyos »nemes ver­senyt« megállhassák: erre (más, ez alkalommal talán nem említendő feltételeken kívül) nagyon célravezető eszköz lehet népiskolai tantárgyaink közül az összekapcsolhatók nak összekapcsolása s több osztálynak több év körében váltakozó anyaggal (ahol t. i. a tárgy ezt megengedi) együttes tanítása. Mert — kérem szeretettel! — nem elég valamely célt kitűzni, de a Tantervnek meg kell mutatnia (legalább főbb vonalokban) a cél­hoz vezető utat is. S itt egyik útmutató az óra­terv ! Méltóztassék az osztatlan népiskola óra­tervét megtekinteni! Van a tanítónak 32 (har­minckettő) heti óraszáma. Lehet-e ezt még szaporítani ? Osztatlan iskoláinknál a tanító a mindennapi hat osztály s az israétlőiskola (külön) vezetése mellett rendszerint énekvezető és sok esetben (leányegyházainkban) reá vár még leg­nagyobb részében a lelkészt helyettesítő templomi szolgálat s az egyház ügyeinek közvetlen veze­tése, általában pedig részt kell (vagy kellene) vennie bizonyos egyháztársadalmi, továbbá köz­/ művelődési, sőt közgazdasági dolgokban is. Es ne feledjük: tanítói munkája is jóval túlterjed az iskolai tanítási órák határain! Én azt gon­dolom. hogy mindezek megfontolása mellett e heti 32 óra számának növeléséről szó sem lehet. Vagy talán valamely más tárgynak heti óráiból lehetne elvenni, hogy a »történelem, polg. jogok és kötelességek« tanítására rendelt heti 11/2 óraszámot ez utón növelvén, a hazai- és az egyháztörténelem külön-külön is jól tanítható legyen? Kijelentem, hogy teljes elismeréssel va­gyok a Tanterv-javaslat nagyérdemű szerzőjének műve iránt, de ha az osztatlan népiskola óra­tervét nézem, több tárgyat látok ott, melynek * Ha valaki az osztatlan (s kevésbbé osztott) iskola taní­tójának nehéz helyzetét nem ismerné : szives figyelmébe aján­lanám a Néptanítók Lapjában :,A vontató hajó*' cim alatt nem régen megjelent cikknek tartalmát! heti óraszámát növelném : azt a tárgyat azonban, melynek rovására ezt meg lehetne cselekedni nem találom! A rendelkezésünkre álló időben, ha a kétféle történelmet külön-külön „rendszeresen“ akarjuk tanítani, valami száraz vázlatnál egyebet nem taníthatnánk, s félő, hogy a történelem tanítása legtöbb esetben lecke-feladássá és kikérdezéssé zsu­gorodnék össze! Ez nem a haladásnak, hanem az elmaradásnak, visszafejlődésnek útja lenne! Távol legyen tőlem, hogy egyházunk bár­mely buzgó tagjának őszintén nyilvánított aggo­dalmát még most, a Tanterv-javaslat elfogadása után is, meghallgatni valónak ne tartsam, de én úgy látom: a cikksorozatnak érdemes írója már önmaga is feltalálta a megnyugváshoz vezető utat, midőn a kérdés megoldásának kulcsát a történet­­tanítás kézikönyvére meghirdetett pályázat jó eredményétől várja. Igen! Az ösvény nálunk (!) új, szokatlan, de helyes; protestáns osztatlan népiskoláinkra nézve pedig — bízvást elmondhatjuk — az egyedül helyes ösvény ez! Az alkotmánytan köréből fölvett címek alatt az illető részletből mindig csak annyit kell (s csak annyit szabad !) fölvenni, amennyi az iskola viszonyainak, a rendelkezésre álló időnek s a tanulók felfogó erejének megfelel! A természetrajz és természettan tanításánál népiskoláink V. és VI. osztályainak tanítási anyagát a polgári iskolák I. és II. osztályainak tanítási anyagával azért nem lehet összhangzásba hozni, mivel pl. a polgári leányiskola 1. és Ti. osztálya természetrajzból csupán állatokról s növényekről tanul; — az ásványtan pedig (a vegytan keretében) a III. osztálynak — és a természettan a IV. osztálynak tanítási anyagát képezi. Az ismétlőiskolások gazdaságtani anyagának bőségével szemben kifejezett aggodalom folytán szives figyelembe ajánlom az ismétlőiskola első évfolyamára vonatkozó résznek 3—5. soraiban foglalt, dűlt betűkkel nyomott (tehát hangsúlyo­zott) figyelmeztetést! (Folyt, köv.) Egy kegyetlen paragrafusról. Egyetlen egy pályán sem olyan nehéz az előmene­tel, mint a lelkészin. A legtöbbször a véletlentől függ az és sokszor igazán nevetséges, kicsinyes okok játsza­

Next

/
Thumbnails
Contents