Dunántúli Protestáns Lap, 1909 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-17 / 3. szám
35 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 36 bezárásául, mint már barátaim előtt is mondottam, hogy ezen dolgokban a legnagyobb óvatosság szükséges. Az eréllyel és józan ésszel párosulnia kell a leggondosabb óvatosságnak, mert a kérdés könnyen elmérgesíthető. Az óvatosságot azért tartom nagyon szükségesnek, mert ezen ügy hordereje messzebb visz, ha elhibázzuk a lépést, mint amennyire kezdetben látszik. Azt mondja talán valaki, hogy az ilyen Schopperekért meg él a világ. Ez igaz, hanem azt is sokszor igazolta a történelem, hogy kicsiny dolgokból a legerősebb szakadások támadtak, mert hozzájárult a magánérdek, az indulat, a szenvedély, és mint a német mondja, a Rechthaberei. Egyik a másikat tüzelte, és az olyan ember, ki vallási dolgokkal nem is törődött, a legdühösebb vallási háború harcosa lett Azzal végzem beszédemet, hogy én minden nemét a vallási háborúknak a lehetőségig óhajtom kikerülni. Ha a vallási háború fanatizmusból ered és fanatizmussal vitetik, káros, veszélyes. De az olyan* vallási háború — mert nemcsak fegyverrel lehet háborút viselni, igen gonoszok azok is. melyek tollal és a tanácskozási termekben vitetnek — oly vallási háború, mely hit, vallási buzgóság nélkül, magánérdek és politikai célokból vitetik, még veszélyesebb s e mellett utálatos is. Ettől óhajtom megmenteni országunkat, jogaink, alkotmányos állásunk föláldozása nélkül, és hogy ezt lehessük, mindenekelőtt gondoskodnunk kell fegyverekről, melyeket az ilyen háború esetén használhassunk a magunk védelmére. Ez véleményem.« * Ez volt Deák Ferenc második beszéde, melyet közölni óhajtottam. Ki nem Írja alá minden sorát, minden betűjét? Imé igy gondolkoztak a liberális politikusok. Fájdalom a felekezeti háború itt van s Deák Ferenc idejében csak készülődtek, de nem gondoskodtak azon fegyverekről, melyekkel az állam alkotmányos állását 8 a jogegyenlőséget megvédeni lehetne. S lehetne ezt várni s remélni a mai politikai viszonyok között, mikor a titkos ultramontánok által inficiálva, van minden párt? Van-e kilátásunk erre most, mikor a király személye körüli miniszter a néppárt vezetője ? Bizony-bizony szomorúak kilátásaink. De azt mondja talán valaki, hogy hogyan lehet ilyet mondani most, mikor már kezünkben a 3 millió; mikor kilátásba van helyezve ennek felemelése; mikor a lelkészi fizetés újabb rendezéséhez már gyűjtik az adatokat ? Hát ezek mind igazak, de ne feledjük el, hogy a felemelt 3 milliónak az ára lesz a kath. főpapi javak odaengedése; a mi korpótlékunkkal pedig folyósítva lesz a kath. papoké is. így lesz végrehajtva a 48 : XX. t.-cikkben kimondott egyenlőség. Végeredményében tehát ott sem állunk, ahol eddig álltunk, mert nemcsak az óriási külömbsóg lesz meg közöttünk anyagi tekintetben ezután is, hanem megszűnnék a főpapi javak eddigi szigorúbb ellenőrzése s bátrabban használják fel az abban levő óriási erőt ellenünk. A protestánsok most csak azért kapnak, hogy legyen mit Ballagi Aladár módjára fejükhöz vágni, ha a kath. autonómia örve alatt a katholikusok kezére játszák az állam tulajdonát képező s milliárdot érő főpapi javakat. Aki mánál előbbre lát, az mind ezeket igen jól tudja. Nekünk tehát nemcsak önmagunk és egyházunk, hanem nemzetünk iránti kötelességünk ezt híveinkkel s ahol csak alkalom van, a más hitfelekezetüekkel is megértetni, napi renden tartani s ellene mindent elkövetni. Itt vannak a vallásegyenlőségi fiókszövetségek, ezek igen alkalmasak erre. S tapasztalásból mondhatom, hogy a más vallásuak is nagy érdeklődéssel hallgatják s jóindulattal fogadják. A csetényi 72 tagból, illetve családfőből álló fiókszövetségnek 8 másvallásu tagja legalább elismerte, hogy ez ellen küzdeni nem felekezeti, hanem általános nemzeti érdek. Természetes azonban, hogy ezen kérdést nem ez indulat által vezéreltetve, hanem tárgyilagosan s higgadtan kell kezelni. Bevégzem igénytelen soraimat Deák Ferencnek a képviselőházban 1848. évi augusztus 8-án elhangzott ama szavaival: »Magyarország legnagyobb átkának tartom, hogy Magyarországnak először státusreligiója volt, melyből annyi igazságtalanság, annyi átok áradott a népre.« Bállá Endre csetényi ref. le lkész / Enekvezérek képzése. Az énekvezérek helyzete. A Magyar Református Énekvezérek Egyesületének felterjesztése a konventhez. Főtiszteletü és Méltóságos Konvent ! A ref. énekvezérek m. év junius 11-én Debreozenben összejöttek és megalakították a Magyar Ref. Énekvezérek Egyesületét. Az alakuló gyűlés megbízta az elnökségét, miszerint az alapszabályoknak kormányhatóságilag történt megerősítése után ti zteletteljesen jelentse be az egyesület megalakulását a Főtiszteletü és Méltóságos Konventuek, alapszabályait küldje fel a egy emlékiratban fejtse ki az alakulás szükségét és az egyesület céljait. Most, midőn alapszabályaink a minisztérium által megerősítve visszaérkeztek, sietünk megbízatásunknak eleget tenni s a Főtiszteletü és Méltóságos Konventnek tiszteletteljesen bemutatni egyesületünk alapszabályait, egyszersmind az alakulás okait és
