Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-09 / 6. szám

93 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 94 Néhány szó a személyi adóról. Az egyházi adózás kérdéséhez, különösen a III. t.-c. 13. g-áoak miként leendő foganatosításához annyira szétágazók a vélemények, annyira ellentétesek az értel­mezések, hogy ne csodálkozzunk azon, ha a sok ma­­gyarázgatás után az a szöveg magyarázó „DányP-féle javaslat föld alá búvik ijedtében. Szerintem a § magyarázók legtöbbje azon hibá­ban szenved, hogy nem akarja meglátni a törvénynek azon világos rendelkezését, hogy a zsinat majmolta, utánozta azt a zagyvalékos 1875 évi XXX. országos törvényt és elég burkolt beledolgozással megállapította a személyi adóköteleseknek kategóriáját, u m. a család­fők és a 20 éven felüli családtagok Bzemélvi adóját. A 8. § családfőkké teszi nemcsak a tulajdonképeni apát, vagy anyát, mint a vagyon kezelőjét, hanem korra és nemre való tekintet nélkül családfőkké tette adózás tekintetéből azokat az egyháztagokat, kik vagy önállóak, vagy külön vagyonuk van, vagy házasságban élnek, ezekre az állami adójuk szerint az I —VIII. fokozatú személyi adó rovandó ki, mig a család 20 éven felüli tagjaira, a családfő adójára való tekintet nélkül 2 kor. személyi adó vetendő ki. így van ez és nem másként magában a törvény­ben, így van a kon vent utasításában*) Ezért hiába való minden csodálkozás, fölösleges a megütközés, legfölebb az kelthet csodálkozást és megütközést, hogy a konvent agyonhallgatja ezt a mindenféle értelmezést, magyaráz­­gatást, úgy látszik, szándékosan akarja előmozdítani, hogy az adóügyi bizottság minden adókivetési munká­latot visszautasíthasson, hogy a segélynyújtás a végte­lenség legvégső határáig húzódjék. Azt hiszem a D. P. L. f. évi 2. számában közölt „Nyílt kérdések“ Írója ezen szerény magyarázatból ki­folyólag szintén megtalálja kérdésére a választ a 13. §. a) pontjának első sorában és megtalálja abban a törvény­ből kimaradott, — tehát nem létező szakaszból „a 20 éven felüli vagyontalan és nem önálló családtagok sze­mélyi adót nem fizetnek“, melyet bizony a 13. §. c) pontjaként bele kellett volna a törvénybe dolgoztatni. A 2 ik kérdésre a konventi utasítás elég világos feleletet ád, mi alapon? a személyi adó nevezet alapján. A 3-ik kérdés elesik, nyugodt lehet kérdést tevő, egy és ugyanazon célt tűzte ki zsinat és konvent egyező akarattal. 4-ik kérdésre megadta a választ a szerkesztő, mi­kor a kisebbik rosszat ajánlotta a munkálat alapjául. *) És mégis sokan nem igy értjük; nem igy érti gróf Tisza István tőgondnokunk se, mint ezt a január 26. sz.-ban közölt nyilatkozatából láthatjuk. Szerk. Én azonban határozottabb választ adok; a minimális személyi adőt minden 20 évet meghaladott egyháztagra kötelesek a lelkész urak kivetni, ellenkezőleg minden munkálatuk visszautasítandó az adóügyi bizottság által. 5 ik kérdésre a válasz igen egyszerű és rövid ; hibáztam a törvény magyarázatában, ami nem nagy csoda, mert azok sem tudják megmagyarázni, akik al­kották. Neszmély, 1908. január 28. Bertha György jegyző. Egyetemes lelkész-egyesület. (Folytatás.) Evenkint választassanak e megbízottak, hogy a közös tisztviselet a lehető teljes mértékben érvényesül­jön, még pedig évenkint váltakozva más-más kerület­ből, hogy így közel találják egymást a tisztviselők. Hogy ezen egyetemes orgánum működő életének erei eljussanak a képzés és irányítással az összejövete­leken kívül is az ország minden lelkészéhez : conditio sine qua non egy folyóirat. E lapon kívül egyetemle­ges buzdítóssal pártoltatnának a kerületi stb. egyházi lapok. Az közÖ8sen megállapítandó, hogy e lap ingyen élvezete mellett a tagok mennyivel járuljanak az egye­sület fenntartásához. (Mint missiói lelkész szívesen hozzá­járulok évi 20 koronával. A „nagy papok“ járuljanak többel.) Az így ellátott szerves egyesületnek hatásosan működnie is kell és pedig a következő pontok szerint: 1. Keresztyéni szabadsággal szakszerűen fejleszti és irányítja tagjait a vallás elméleti kérdéseiben is.* Nem korlátozza nyilatkozatait sem a hivatalos sablon, sem a „konzervatív nép.“ Egy pápát ismer, ez a meny­­nyei Krisztus, kinek fokozatosan adott szava az egye­sületnek meg-meg nyilvánuló többségi, avagy köz­­gondolata így építjük meg köztünk és a Szentlélek között az egyetemes tovább fejlődésre nézve is a zavar­talan összeköttetést. Az egyesület közmeggyőződése vagy közvélemé­nye csak mint ilyen akar lenni. A hivatalos egyház * Luk. 9 : 62. Róna. 14. I. Kor. 9 : 22.. 23. II. Kor. 17. stb. Helv. conf. II. 2., 3. §., de Máté 16: 16. Jáa. 6:69. — 14 -6. 15:9. I. Jáu. 4:2., 3., 20. I. Kor. 3: 11—13. Helv. e. II, 1. § II. kot. 17. stb., mert Máté 10: 17. II. Tim. 2 : 17. A mi egyesületünkre joggal kihívhatná az Ur és a hivatalos egyház részéről — Máté 7:15. Róm. 6 ■ 14. Filip. 3 : 2. stb. ír ORGONAEPITESIMUIWTEZET, ““SiSSS Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. —- A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.

Next

/
Thumbnails
Contents