Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-02-09 / 6. szám
Tizeukilencedik évfolyam. 6. szám. Pápa, 1908. február 9. A lap szellemi részét illető közlemények ... Az előfizetési díjak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Ms József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János = ' szerkesztő címére küldendők. ■■ ===== főmunkatárs címére küldendők. . . Kerületünk uj Előbbi e tárgyú cikkemben a javaslatnak vallástani részére tettem meg észrevételeimet és pedig arra, amely a mindennapi iskolások számára terveztetik; ezúttal ugyanezeknek többi tárgyairól szólok, mig az ismétlő iskolák anyagát külön fogom tárgyalni. Már a vallástani tananyagnál elismeréssel szólottám a nagy gonddal készült tervezetről s ezt itt is megújítom, mert a többi tárgy anyaga körül szintén a legnagyobb figyelmet, egy kitűzött célra való törekvést, körültekintést tapasztalhatunk. A cél pedig, amint erősen kiérzik, nemcsak általában ismeretek közlése, hanem épen a legszükségesebb ismereteké. És ebben a fokozatosság elve is szerencsésen érvényesül. A közlendő ismeretek csoportosításánál pedig e mellett ugyancsak észrevehető az is, hogy a további cél a vallásos és hazafias szellemben való tanítás és nevelés. Sőt itt-ott, nézetem szerint, a vallási vonatkozás egy kissé tulhajtottan is érvényesül. De lássuk ezeknek előrebocsátása után az egyes tárgyakat. A beszéd- és értelem-gyakorlatok kezeléséhez szükséges anyag ügyesen van csoportosítva. A nyelvtan tanításánál kitűzött cél helyes, a cél eléréséhez segítő anyag összeállítása is nagy szakismerettel történt. S ha a kivitel az iskolában csak részben történik is meg, már sokat halad előre népoktatásügyünk, mert — sajnos — eddig a magyar nyelv iskoláinkban igen el volt hanyagolva, sőt annak oktatása igen sok helyen teljesen hiányzott. Ugyané tárgynál az olvasmányok tárgyai is helyes célzattal állíttattak össze; de nem hallgathatom el, hogy a megtanulandó imáknak az olvasmányokba, illetve olvasó könyvekbe felvételét már a vallási célzat tulhajtásának tartom. Szerintem ezeknek az illető osztály tankönyvében van helye, függelékül és a vallástannal tantervjavaslata. kapcsolatban is tanulandók meg a szintén megtanulandó ének-szövegekkel együtt. A magyar nyelv tanításnál a vallási szellemet képviselik az olvasókönyvekbe felvett vallási tárgyú és vonatkozású olvasmányok is. Helyesnek tartom, hogy a földrajznál, melynek anyaga kifogástalanul van csoportosítva, szintén vonatkozás van az egyházi életre is. Ez adhatja meg színét, jellegét iskoláinknak; de szükség is van rá gyakorlati szempontból, hogy az egyházi külső szervezet, területi beosztás ne legyen ismeretlen világ híveink előtt. Az oktatáshoz azonban szükség lenne szemléítethetés szempontjából a magyar református egyháznak térképére kerületenként és egyházmegyénként történő beosztással. A történeti tananyagnál a célt és a csoportosított tananyagot szintén helyesnek találom, csak azt jegyzem meg, hogy a kivitelnél az egyházi vonatkozás előtérbe ne tolassák, mert akkor a világinak szánt, történet egyházivá válik, holott a tulajdonképeni egyháztörténetnek külön tárgyalás van szánva, amit meg is érdemel. Ily szempontból például a ref. zsinatok ismertetését innen az egyháztörténetbe vinném át. Az V. osztály tananyagánál pedig Bocskai és Bethlen mellett I. Rákóczi Györgyről sem szabad megfeledkezni. Sőt ugyanezen osztálynál célszerűnek találnám legalább rövid bevezetésül a történet tárgyáról, korszakairól és már Augusztus előtt is néhány korszakos eseményről, világtörténeti szerepet játszott népről és egypár kimagasló alakról is megemlékezni, hogy igy az a tudat ne verjen gyökeret a csupán elemi oktatásban rószesülteknél. hogy az emberiség története talán csak Augusztussal kezdődik. A polgári jogog és kötelességeknél feltétlenül helyes az egyházi jogokról és kötelességekről is szólani. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖBÉBŐL. A DDNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE.