Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-20 / 51. szám
Tizenkilencedik évfolyam. 51. szám. Pápa, 1908. december 20. DUNÁNTÜLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖKÉBŐL A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... Az előfizetési díjak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős MfigjeEflik minden YÜSárMp. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János — szerkesztő címére küldendők.------ . -- főmunkatárs címére küldendők. = Deák Ferenc beszédei. . r. Megnehezült az idők járása felettünk : szomorú, aggasztó napjai vannak a magyar protestántizmusnak. A „Ne fernere“ ügy ; a r. kath. autonómiával kapcsolatban a főpapi kézen levő s joggilag állami javaknak örök tulajdonul kath. kézre juttatásának terve; az a sok-sok arculcsapása a vallásegyenlőségnek, ami a jelen kormány alatt nap-nap után tapasztalható : mind, óh mind méltóvá, jogossá teszik azt az elkeseredést, ami a protestáns egyházakat eltölti. Egyházi gyűléseinken, fel a legmagasabb fórumig, a keserű panasz szava hallik a Velünk történő jogtalan elbánás miatt. Egyházi lapjaink sorra hozzák sérelmeinket és nem hallja senki. Ellenben feláll az ország szine előtt a most hazánk felett dicsősséggel kormányzó vallásminiszter s megragad minden alkalmat, hogy kijelenthesse : A különböző felekezelek a legszebb egyetértésben élnek; teljes vallásbéke uralkodik; egyforma mértékkel mérek minden felekezetnek ! — És felhangzik erre a jobb meggyőződést elfojtó mameluk had ajkán : Úgy van, ugy van ! Éljen, éljen. Kitörve éljenez még a protestáns képviselő is ; a lelkészjellegü honatya pedig — szégyen, gyalázat — hallgat. A napilapok a részeg emberek naponkénti bicskázásáról, a vitriol-merényletekről, a pincetüzekről egyöntetűen s részletesen megemlékeznek; de a protestáns egyházak sérelmein, bajain átsiklanak néhány szürke kifejezéssel, vagy meg nem említik. Agóniában szenved a liberálizmus ! ! A halottakat kell megszólaltatnunk. Vajha meghallaná kinek-kinek lelkiismerete. Deák Ferencnek, ennek a jó kath. embernek, két beszédét közlöm szó szerint. Az egyiket a vegyes házasságról mondotta 1840 jan. 20-án, a másikat pedig az állam és egyház közötti viszonyról 1873 jan. 16-án. S bizony érdemes volna ezen beszédeket megküldeni a képviselőház mai tagjainak, hogy látnák, hogy e kérdésekről miként gondolkozott a haza bölcse. Az első beszéd előzménye a következő volt : Beöthy Ödön, Bibarmegve követe előadta, hogy Lajcsák Ferenc nagyváradi püspök 1839. évi március 15 én pásztori levelet bocsátott ki, melyben meghagyja a plébánosoknak, hogy intsék hiveiket a vegyes házasságtól való óvakodásra, s az ekként házasulni kívánó feleket csak az esetben adhatják össze, illetve áldhatják meg, ha azok reverzálist adtak gyermekeiknek a kath. vallásban leendő neveléséről. Biharmegye rendei ezen pásztori levelet az 1790:26. t. c. megsértésének látják s orvoslásért a törvényhozáshoz fordulnak s azt kívánják, hogy a püspök megbüntettessék s az 1790 : 26. t.-c. akkép módosíttassák, hogy a vegyes házasságot ev. papok is megköthessék s a születendő gyermekek törvényesek legyenek. Hasonló panaszt emel Szentmiklósy Viktor Gömörmegye követe Szoitovszky János rozsnyói püspök ellen, aki azt állítá, hogy a papság nem a törvénytől, hanem a püspöktől függ, s ezen indokból az 1790:26. t.-cikk ellenére a vegyes házasságokat akadályozza. íme, az első „Ne temere“. — S mit mond Deák Ferenc ? „Azon panaszok, melyeket Bihar és Gömörmegyék érdemes követei a nagyváradi és rozsnyói megyés A 21211/1905. szám alatt kelt kötelező miniszteri rendelet alapján használandó uÁ\r 1 f\\í ÜFT F HTTC1TT FQÖ az iskolák és óvodák padlóit portalanba, a lUlMlliFMjL LMJolLLüö _ tüdővész terjedését meggátolja________ A rendelet értelmében e szert egyedül a gyártó cég küldi szét: Erdős József és Társa Budapest, VI. kér., Sziv-utca 26. sz. alatt. PS"” Utasítások ingyen.
