Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-22 / 47. szám

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 819 820 Az ősi-i ref. megújított templom felszentelése. Hivatalos helyeken, magános körökben szüntelen hangzik panaszos szó a régi erős hitbuzgóság meggyen­gülése miatt. Szokássá vált, csak úgy odavetőleg vá­dolni a prófétákat a fásult közönyösségért, üres tem­plomokért, pedig ha azoknak a 60—80 év óta válto­zatlan konvención tengődő, a paizsos férfiú által ke­gyetlenül megtépett szárnyú lelkipásztoroknak hatal­mukban állana, a vádolók első, de üres helyeire behivnák az utszéleken állókat, hogy ne legyen üres hely. A régi idők sem voltak jobbak a maiaknál, akkor is volt, mint van ma, a hitéletnek fény és árnyoldala ott, ahol a fiák öröklik azoknak bűneit. Aránylag sokkal kevesebb a talentumokat hevertető rest szolga, mint az Ősapák szentbuzgóeágát nem követő maradék. Áldott a hely, melyen az Istennek hivséges papja és mennyei mannát éhező lelki szegények összetalálkoz­nak, nincs ott elhanyagolva a családi élet oltára, nem üres ott a templom, ha mégis néha egy egy antikrisztue felnyitja száját megveszett beszéddel, magok a lelkes hivek gyógyítják meg, kiűzik belőle az ördögöt. Az említettem panaszos szóval szemben csak rövid 10 évet figyelve meg, épülnek uj, átalakíttatnak régi templomok, emeltetnek nagy áldozattal tanintézetek, diszes hivatali épületek, mindezek némítgassák el a panaszokat, mert nem ott a baja, nem ott fáj a mi magyar kálvinista híveinknek, hanem az a százados sebe sajog, hogy nem magyar a magyar a saját földjén, szeretett hazájában, hanem zsoldos idegen ősi vagyon­ból rak palotát heverő helyének. Nem kell általában kemény Ítélet alá venni a szinmagyar hiveket, ha sajgó sebökre mutatva a „Te benned biztunk helyett néhol ajkukon busong a dal: „Rég veri már a magyart a Teremtő. . .“ Üldözött, vert magyar volt szülötte földjén a 213 évvel «előtt megalakult ősi-i református gyülekezet Pécselyi Imre prédikátorságában. Már a harmadik lel­kész Debreczeni Ferenc, Volokra veszprémi püspök által kiüzetett egyházából. Aciádi, szintén veszprémi r. kath. püspök, kegyelmesen megengedte egy magános háznál az istenitisztelet gyakorlását. Az ötödik lelkész Karácson Ádám, az áldatlan emlékű Biró Márton veszprémi püspök által földes úri karhatalommal haj­tatott ki gyülekezetéből 1746 ban. „A püspök a prédi­kátori széket, a szent asztalt, az üléseket elhordatta, a haranglábakat a földből is kiásatta, a tövüket meg­égettette, az egyháztagoknál levő kamatos pénzét be- | szedte, ezen orgonát vetetett a r. kath. templomba, — a papi és tanítói házakat eladatta.“ 38 évig tartott a magyar gyülekezet üldözésekben gazdag árvasága. Nem hagyta el az Ur benne bizó népét. Várván-várta a ke­gyelmes Urat és ime hozzáfordula szabadítáBával. 1784 március 21-én a hitbuzgó Varga János házában tarta­tott meg az első istenitisztelet, ő adott lakást a derék Szászi János lelkésznek. — Balog István buzgó egyn»;:­­tag pedig a tanítónak és tanulóknak engedte át laká­sát. Ezek és társaik azok, akik megfürödtek a bárány vérében, szorongattalak, de meg nem emésztettek, let­tek élő kövei a Krisztus egyházának Ősiben... A templom építéséhez viszonzott szivességből a r. kath. is segítséggel óhajtottak járulni, de ettől eltiltattak, — az oratóriumnak nevezett szent helyen 1784 november 28-án advent első vasárnapján volt az első Istentiszte­let. Harang helyett gyermekek kiáltó szava, majd nagy kerepü hangja hívta a hiveket az imádság házába. Két év múlva harang vételre, 4 év múlva fatorony építésre nyertek engedélyt. Lélekszámban szaporodás, vagyoni erőben növe­kedés emeltyűi lettek az áldozatokra kész buzgóságnak. Templom, — vörös rézzel fedett, kevés helyen látható különleges alakú sugár, magas torony három haranggal, iskola, hivatali lakások, melléképületek oly jó karban tartattak, időnként megujíttattak, hogy e gyülekezet példaképen állott a testvér egyházak előtt, dicsőségesen harcolván meg a nemes harcot hitének tisztaságáért, lelki szabadságának jogaiért. Ezen gyülekezet ünnepelte nov. 18-án megújított templomának felszentelési ünnepélyét. A falak 84 cm. emeltettek, ugyanilyen magas kereszthajó készült alap­jától újonnan, az uj mennyezetet vasgerendák tartják, a tetőzet 30 cm. eternitpala-Iapokkal léc helyett desz­kára erősítve fedetett, uj diszes festésű kényelmes pa­dok, uj karok kellemes szinre festett előpárkánnyal készültek, a járda és urasztali tér cementlapokkal lera­katott, a templom külső része s a torony újra meszel­­tetett. Az összes kiadás 13000 korona, melyből mintegy 1000 korona marad teherképen az egyház tagjaira. A 12000 koronát a bölcs, előrelátó lelkész, vele egyetértő híveivel évek óta gyűjtögették egybe. A nagy gondot igénylő felügyeletbe, igazgatásba az építés körül, nem fárad bele a 72 éves tevékeny, örök ifjú kedélyű lel­kész : Nagy Károly és példás buzgalom, szorgos mezei munkáit zúgolódás nélkül sokszor félbenhagyó jobb keze: Kottyán Ferenc gondnok, mindenkor szolgálat­­készen állott mellette. Az elöljáróság, a gyülekezeti ta-MŰINTÉZET TM °TM> sä _________________* BUDAPEST, YIL kerület, Garay-utca 48.-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. —■ A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra. ORGONAÉPITÉSI

Next

/
Thumbnails
Contents