Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
801 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 802 A kibocsátott kérő szózat mellé gyüjtőiv van csatolva, szövege pedig alább olvasható. Nyitra, 1908. november 5. Sedivy László ref. lelkész. A Felvidéki Reformátusok Esdö Szózata. Magyar Honfitársak ! Hittestvérek ! 1906. év folyamán a Trencsén. Turócz, Árva, Liptómegyék területén szétszórtan, idegen nemzetiség és különböző vallásfelekezetek között élő, hazánk minden tájékáról az élethivatás utjain ide költözött, tisztán magyar ajkú reformátusok — 600-at felülhaladó és folyton emelkedő lélekszáramal - lelkiéletük rendszeres ápolása, gyermekeinknek vallásos nevelése céljából az édes anyanyelven, Ruttka központtal egybázilag szervezkedtek. Ennek természetes és szükségszerű következménye az, hogy templom létesítéséről és lelkészi hivatal felállításáról gondoskodjanak. Mivel azonban ezeknek kivitelére a nagy részben egyszerű sorsú, vasúti, állami, törvényhatósági, ipari és gyári alkalmazottakból álló hi vek önerejükből nem képesek : reá vannak utalva arra, hogy a vallási kapessolat indokain hitrokonaikhoz, másfelől nagy fontosságú nemzeti kulturmissiójuknál fogva a hazai társadalom különböző rétegeihez, hivataloskörök, testületek, intézetek és egyesekhez fordulhassanak támogatásért ! Honfitársi és hittestvéri bizalommal kérjük esdő szavaink minden olvasóját, hogy sziveik hazafias és vallásos nemes indulatából küldjenek idegenbe szakadt véreikhez egy maroknyi építéshez való anyagot a magyar vallás szentélyének felállítása céljaira. A kárpátok lábai alatt elterülő, nemzetiséglakta hét vármegyében egyedüli templom lesz ez, melyben állandóan és kizárólag magyar ének, imádság és ige fog hangzani ; nemcsak azon célt szolgálva, hogy magyar ajkú híveinket megóvja az idegen nemzetiségbe való beolvadástól, de a nemzeti nyelv és hazafias érzés is buzgó terjesztőt és hű ápolót nyer benne, sőt készséggel oda áll azon lelkes kis táborba, mely a felvidéken ismeretes hazatiatlan törekvések ellensúlyozását és leküzdését irta fel zászlajára ! Jó reménnyel vagyunk az iránt, hogy híveinknek életkörülményei felfogják kelteni egy vagy más eimen a rokonszenvet, megtalálják a segítő jobbot egyházi és hazai társadalmunk minden rétegében. Bizalommal kérjük és várjuk, de hálás szívvel is fogadjuk annak bármily csekély megnyilatkozását. A kegyes adományokat a gyűjtőivre feljegyezve „a felvidéki reformátusok egyházi pénztárának, Ruttka“ címen postautalványon avagy pénzeslevélben kérjük elküldeni. i A jószívű adakozókra, nemcsak lelkünk buzog fel áldást kérő imádságot Istenhez, kinél a jótétemények örökre feliratnak, de földi emlékezetül névsoraikat majdan templomunk alapkövei közé helyezzük. Kelt Ruttkán, 1908. szeptember havában. A felvidéki reformátusok egyházi elöljárósága nevében: Gerber Frigyes Sedivy László főgondnok. a nyitrai ref. anyaegyház lelkésze, a missió gondozója. 3009/1908. Az idegen ajkú nemzetiségek között, több vármegye területén élő, Ruttka központtal szervezkedett, templom építés előtt álló felvidéki magyar református egyház híveit, mint akik a magyarságnak leghűbb ápolói, védői és terjesztői, de szegény anyagi helyzetűknél fogva a templom-építés nagy munkájára önerejökből nem képesek: a nemes szivek áldozatkészségébe és szives pártfogásába a legmelegebben jólélekkel ajánljuk és kérjük. Geszt és Komárom, 1908 szeptember 11. Gróf Tisza István Antal Gábor dunántúli ref. főgondnok. dunántúli ref. püspök. Hazánk északi vármegyéiben szétszórtan élő, Ruttka központon hitközséggé alakult magyar reformátusok azon törekvését, hogy vallásos és hazafias érzésüknek oltárt emelhessenek s az előtt nemzeti nyelvünkön buzgón áldozhassanak a Felvidéki magyar Közművelődési Egylet valláskülömbség nélkül minden jó magyar testvéries pártfogásába és áldozatkészségébe ajánlja. Nyitra, 1908 szeptember 17. Er. Gyürky Geyza Gróf Desseivffy Emil t. b. elnök, ügyvezető alelnök. elnök. Clair Vilmos főtitkár. A kaposyárvidéki ref. lelkészi-kör értekezlete. A nyár folyamán a legutóbb tartott értekezleten többek kívánságára elhatározta a kaposvárvidéki lelkészi kör, hogy az eddigi szokástól eltérőleg gyűléseit ezután nem állandóan Kaposvárott, hanem a körzetbe esó' egyházakban felváltva tartja s a legelső összejövetel helyéül Mozsonyi Sándor, kerületi tanácsbiró, a mi szeretett elnökünk meghívása folytán Kadarkutat jelölte meg. Igv jöttünk aztán össze a napi egyházi ügyek felett való tanácskozásra a nevezett helyen f. évi október hó 28-án a helyi lelkészen, elnökünkön kívül a következők : Nagy Lajos b.-somogyi esperes, Bosznay Sándor csökölyi, Császár István gigei, Halka Sándor zs.-kisfaludi, Horváth Imre hencsei, Izsák Aladár jádi, Keresztes Gyula kaposmérŐi, Kovács József kisasszondi, Németh József hedrahelyi és Szabó Bálint hetesi lelkészek. Sajnos, még igen
