Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1908-11-15 / 46. szám

803 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 804 nagy számmal vannak a körben, kik nem érdeklődnek eléggé az értekezletek iránt, úgy, hogy ez alkalommal is 12-en távolmaradtak anélkül, hogy ezt jelezték volna ; pedig legutóbbi határozatunk szerint, ha valaki akadá­lyoztatva van, tartoznék ezt előre bejelenteni. Azonban mindössze 4 tagtársunk tette meg. Először istenitiszteletre mentük a nem rég épült dí­szes templomba, mely az egész kerületben nagy tekin­télynek örvendő helybeli lelkész, Mozsonyi Sándor fárad­hatatlan, akadályt nem ismerő lelkipásztori tevékenységé­nek remek munkája. A hívek nagy része ott volt már a pompás épületben, mikor nt. esperes urunk vezetése mel­lett bevonultunk. Igen ügyesen kiválasztott alkalomszerű énekek után Bo3znay Sándor ment fel a szószékre s imád­kozott az ő bensőségteljes közvetlen modorában, majd egy­házi beszédét tartotta meg, lelkes és buzdító szavakban hiván fel figyelmünket arra, hogy olt lesz velünk, segít, védelmez s ügyünket diadalra vezeti az Ur Jézus, ha hí­ven küzdünk anyaszentegyházunkért azon megtámadtatá­­sok ellen, melyekkel a sötétség hada akar bennünket el­pusztítani. Az egész gyülekezet áhítattal s feszült figye­lemmel hallgatta mindvégig a tartalmas beszédet. Ima s a CXXXV. zs. 1. és 8. versének eléneklése után az isko­lában kezdődött az értekezlet. Elnökünk rövid pillantást vetve a kierikálizmus sö­tét hadseregének vakmerő támadásaira., a védekezés szük­ségességét hangoztatva a megjelentek üdvözlésével a gyű­lést megnyitotta. Mindjárt ezután az ő indítványára egy­hangú határozattal táviratilag üdvözöltük főtiszt, és mélt. püspök urunkat azért a nagyszabású s nagy horderejű beszédért, melyet a Prot. írod. Társaság ülésének bezá­rásé alkalmával a kalocsai kath. érsek hívogató szavára válaszolva mondott. A távirat szövege a következő : „Kis körünk nagy szeretettel, örömmel és lelkesedéssel üdvözli Méltóságodat a Protestáns Irodalmi Társulat ülésén mondott záróbeszé­déért. — A kaposvárvidéki református lelkészegyesület.“ A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után áttértünk a napirendre, miközben igen sok indítványt tár­gyaltunk. Ezek közül egyikre fontossága miatt az érte­kezlettől kapott megbízatásomhoz képest részletesebben ki­­terjeszkedem. Tudjuk mindnyájan, hogy a kierikálizmus támadásai az ország tételes törvényei, az igazi szabad­­elvüség magasztos elvei s a mi boldogtalan magyar ha­zánknak igen-igen nagy mértékben szükséges felekezeti türelem ellen oly vakmerők, hogy a legél esebh s legérzé­kenyebb részén kell most már nekünk is sebet ejtenünk rajta, ha nem akarjuk az általok felidézett harcot reánk nézve kétségessé tenni. Meg kell pendíteni az ide beözönlő hazátlan szerzetesek kiűzésének eszméjét. A majdnem tiszta katholikus Franciaország idejében felismerte a szer­zetes és apácarendek nemzetközi irányú, békességbontó működésében rejlő veszélyt s nálunk Magyarországon a klerikális lében föleresztett s 48-as eszmékkel megfűsze­rezett (jaj de gyenge fűszer !) kormány megtisztultnak nevezett érája alatt tárt karokkal fogadják őket ; sőt itt telkeket vásárolnak össze, hogy a mi hőn imádott magyar hazánk s vele századok küzdelmeiben összefort anyaszent­­egyházunk épülete ellen annál biztosabb eredménnyel foly­tassák aknamunkájukat. Jam proximus ardet Ucalegon. Az ultramontán fekete nemzetköziség fojtogató karjait kinyújtotta már felénk. Bünhödés s kellő megtorlás nél­kül ütnek már csorbát alkotmányos törvényeinken s szer­vezik — gyakrau állami tisztviselők pártfogása és agitá­­lása mellett — a tudatlan és bigott elemekből hadsere­güket. Miért? Ki ellen? Mi ellenünk, megvetett, kigu­­nyolt s kárhozatra méltóknak kikiáltott eretnekek ellen, kiknek az a hibánk, hogy a Krisztus szelíd és alázatos elvei szerint békességet hirdetünk, békességet és vállvetve folytatott munkát sürgettünk hazánk jólétének emelésére, mer* csak ezt elérve remélhetünk független és boldog Magyarországot. Egyházunk, nemzetünk, hazánk érdeke követeli, hogy a kierikálizmus Őrszemeit, a sötétség és tudatlanság terjesztő eszközeit, a szerzeteseket és apácá­kat innen ki kell költöztetni. Lelkészegyesületeink, hír­lapjaink, mind sokat tehetnek ez ügyben. A mi kaposvár­vidéki értekezletünk ezúttal fordul a testvéregyletekhez, hogy ezt az eszmét tegyék magokévá s részökről is te­gyenek meg minden lehetőt ennek terjesztésére és nép­szerűsítésére. Elnökünk indítványára a lelkészkor belépett testü­letileg az „Országos Yallásegyenlőségi Szövetség“-be s fel­szólította tagjait, hogy a fiók-szövetségek megalkotására s tagok gyűjtésére tegyék meg mindazt, amit a magok körében megtehetnek. Az értekezlet csúcspontját három felolvasás alkotta, melyek közül az elsőt Keresztes Gyula tartotta a „Vallás­­egyenlőségi Szövetség“ fiókegyesületei megalkotásának módozatairól. Tartalmas bevezetés után az egyénekkel való foglalkozást, az egyesek megnyerését s ezek által a tagok toborzását a helyi viszonyok tekintetbe vételével jelölte meg célravezető eljárás gyanánt. A második felolvasás Császár Istváné, a klerikáliz­­musról és szociálizmusról, korunk e két nagy mozgalmá­ról szólt. Találó vonásokkal vezette vissza a kierikálizmus eredetét a zsidó farizeus pártra, melynek céljai és elvei ugyanazok, mint amelyekkel az ultramontánizmus akar magának a föltétien és kizárólagos tekintély mellett va-ORGONAÉPITÉSIMDINTÉZET kTM vímvimm l ± lakjL iiiuilUiUim, BUDAPEST, YU. kerület, Garay-utca 48,-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Leg­olcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolá­sokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.

Next

/
Thumbnails
Contents