Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-11-15 / 46. szám
803 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 804 nagy számmal vannak a körben, kik nem érdeklődnek eléggé az értekezletek iránt, úgy, hogy ez alkalommal is 12-en távolmaradtak anélkül, hogy ezt jelezték volna ; pedig legutóbbi határozatunk szerint, ha valaki akadályoztatva van, tartoznék ezt előre bejelenteni. Azonban mindössze 4 tagtársunk tette meg. Először istenitiszteletre mentük a nem rég épült díszes templomba, mely az egész kerületben nagy tekintélynek örvendő helybeli lelkész, Mozsonyi Sándor fáradhatatlan, akadályt nem ismerő lelkipásztori tevékenységének remek munkája. A hívek nagy része ott volt már a pompás épületben, mikor nt. esperes urunk vezetése mellett bevonultunk. Igen ügyesen kiválasztott alkalomszerű énekek után Bo3znay Sándor ment fel a szószékre s imádkozott az ő bensőségteljes közvetlen modorában, majd egyházi beszédét tartotta meg, lelkes és buzdító szavakban hiván fel figyelmünket arra, hogy olt lesz velünk, segít, védelmez s ügyünket diadalra vezeti az Ur Jézus, ha híven küzdünk anyaszentegyházunkért azon megtámadtatások ellen, melyekkel a sötétség hada akar bennünket elpusztítani. Az egész gyülekezet áhítattal s feszült figyelemmel hallgatta mindvégig a tartalmas beszédet. Ima s a CXXXV. zs. 1. és 8. versének eléneklése után az iskolában kezdődött az értekezlet. Elnökünk rövid pillantást vetve a kierikálizmus sötét hadseregének vakmerő támadásaira., a védekezés szükségességét hangoztatva a megjelentek üdvözlésével a gyűlést megnyitotta. Mindjárt ezután az ő indítványára egyhangú határozattal táviratilag üdvözöltük főtiszt, és mélt. püspök urunkat azért a nagyszabású s nagy horderejű beszédért, melyet a Prot. írod. Társaság ülésének bezárásé alkalmával a kalocsai kath. érsek hívogató szavára válaszolva mondott. A távirat szövege a következő : „Kis körünk nagy szeretettel, örömmel és lelkesedéssel üdvözli Méltóságodat a Protestáns Irodalmi Társulat ülésén mondott záróbeszédéért. — A kaposvárvidéki református lelkészegyesület.“ A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után áttértünk a napirendre, miközben igen sok indítványt tárgyaltunk. Ezek közül egyikre fontossága miatt az értekezlettől kapott megbízatásomhoz képest részletesebben kiterjeszkedem. Tudjuk mindnyájan, hogy a kierikálizmus támadásai az ország tételes törvényei, az igazi szabadelvüség magasztos elvei s a mi boldogtalan magyar hazánknak igen-igen nagy mértékben szükséges felekezeti türelem ellen oly vakmerők, hogy a legél esebh s legérzékenyebb részén kell most már nekünk is sebet ejtenünk rajta, ha nem akarjuk az általok felidézett harcot reánk nézve kétségessé tenni. Meg kell pendíteni az ide beözönlő hazátlan szerzetesek kiűzésének eszméjét. A majdnem tiszta katholikus Franciaország idejében felismerte a szerzetes és apácarendek nemzetközi irányú, békességbontó működésében rejlő veszélyt s nálunk Magyarországon a klerikális lében föleresztett s 48-as eszmékkel megfűszerezett (jaj de gyenge fűszer !) kormány megtisztultnak nevezett érája alatt tárt karokkal fogadják őket ; sőt itt telkeket vásárolnak össze, hogy a mi hőn imádott magyar hazánk s vele századok küzdelmeiben összefort anyaszentegyházunk épülete ellen annál biztosabb eredménnyel folytassák aknamunkájukat. Jam proximus ardet Ucalegon. Az ultramontán fekete nemzetköziség fojtogató karjait kinyújtotta már felénk. Bünhödés s kellő megtorlás nélkül ütnek már csorbát alkotmányos törvényeinken s szervezik — gyakrau állami tisztviselők pártfogása és agitálása mellett — a tudatlan és bigott elemekből hadseregüket. Miért? Ki ellen? Mi ellenünk, megvetett, kigunyolt s kárhozatra méltóknak kikiáltott eretnekek ellen, kiknek az a hibánk, hogy a Krisztus szelíd és alázatos elvei szerint békességet hirdetünk, békességet és vállvetve folytatott munkát sürgettünk hazánk jólétének emelésére, mer* csak ezt elérve remélhetünk független és boldog Magyarországot. Egyházunk, nemzetünk, hazánk érdeke követeli, hogy a kierikálizmus Őrszemeit, a sötétség és tudatlanság terjesztő eszközeit, a szerzeteseket és apácákat innen ki kell költöztetni. Lelkészegyesületeink, hírlapjaink, mind sokat tehetnek ez ügyben. A mi kaposvárvidéki értekezletünk ezúttal fordul a testvéregyletekhez, hogy ezt az eszmét tegyék magokévá s részökről is tegyenek meg minden lehetőt ennek terjesztésére és népszerűsítésére. Elnökünk indítványára a lelkészkor belépett testületileg az „Országos Yallásegyenlőségi Szövetség“-be s felszólította tagjait, hogy a fiók-szövetségek megalkotására s tagok gyűjtésére tegyék meg mindazt, amit a magok körében megtehetnek. Az értekezlet csúcspontját három felolvasás alkotta, melyek közül az elsőt Keresztes Gyula tartotta a „Vallásegyenlőségi Szövetség“ fiókegyesületei megalkotásának módozatairól. Tartalmas bevezetés után az egyénekkel való foglalkozást, az egyesek megnyerését s ezek által a tagok toborzását a helyi viszonyok tekintetbe vételével jelölte meg célravezető eljárás gyanánt. A második felolvasás Császár Istváné, a klerikálizmusról és szociálizmusról, korunk e két nagy mozgalmáról szólt. Találó vonásokkal vezette vissza a kierikálizmus eredetét a zsidó farizeus pártra, melynek céljai és elvei ugyanazok, mint amelyekkel az ultramontánizmus akar magának a föltétien és kizárólagos tekintély mellett va-ORGONAÉPITÉSIMDINTÉZET kTM vímvimm l ± lakjL iiiuilUiUim, BUDAPEST, YU. kerület, Garay-utca 48,-ik szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.
