Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-28 / 26. szám
443 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 444 -Isten még bűnünkkel is munkálhatja lelkünk ídvességéti Elestünkből fölkelve még erősebben állhatunk és bizonyos mértékben minden újabb kisértés ellen felvértezve maradhatunk. Hogy Robertson ezt a sbakespearei elvet miképen fogja fel, közvetlenül megvilágítja „A költészet értéke a munkás-osztályra“ cimü második előadásában. Ebben így szól: A költői tehetség meg tudja érezni azt, amit Shakespeare így nevez: „a jónak szelleme a rosszban“. Minden nagy költő kettős természetű : lelkében férfias és nőies vonásokat egyesít. .. Azért az a költő, aki a dolgok természetébe mélyed, nem lehet egyoldalú ; felismeri a tévedésben rejlő igazságot. A rosszat kárhoztatja a nélkül, hogy minden gonosztevő ellen idegesen haragra gerjedne. Különbséget tesz gyarlóság és gonoszság között. Egyfelől szelíden Ítél, mert részvevőn fogja fel a másokat ért bajt, másfelől igazságosan, mert művészi képességénél fogva azt az érzést, amely eltölti, tárgyilagossá tudja tenni. Két helyet hozok fel annak magyarázatául, milyen mély értelem rejlik Shakespeare eme szavaiban : a jó szelleme a rosszban.“ A költő azon sajátságára, bogy a figyelmet inkább arra irányítja, ami emberi és szeretetre méltó, mint a rosszra — egyik legtalálóbb példa Hood : „Sóhajok hidja“ cimü versre.* E költemény megirására egy szegény öngyilkos leány látása szolgált alkalmul, aki az egyik londoni hidról leugrott. Az álszemérmes ember — férfi vagy nő — az ilyennek látásától undorral fordulna el ; valamelyik theologiai iskola tanítványa viszont alapigét merítene belőle a pokol kínjainak hirdetésére. Ám a költő mélyebb gondolatot lát benne, gondolatot, amely nem egy könyen ismerhető fel. így zeng: Ne érintsd megvetőn, De fájó s részvevő Szívvel gondolj reá. Ne nézd mi visszatetsző Rajta, csak azt tekintsd, Mi tiszta 8 női benne. Fürkészve és kutatva, Ne zavard csendes álmát ; Örökre megvan mentve A szégyentől szegény ; Szépségét, mint halott is Megőrzé érintetlen! Igazán gyöngéden irányítja figyelmünket nem arra, ami a szegény elvettetett leányt tőlünk elválasztja, hanem arra, ami vele bennünket, raiut embereket, összekötött — s bármit mondj is — még most is összeköt : Találgatják kíváncsin : Vájjon hová való? Hogy van-e atyja ? És ki az anyja ? Van-e húga, vagy öccse ? S nem szeretett-e szive Valakit jobban másnál ? És azután, anélkül, hogy betegesen érzelegve, a helyes és helytelen közti különbséget eltörölve, azt a látszatot keltené, hogy a bűn : nem bűn és a gonoszság nem gonoszság — arra int, hogy nekünk, mint bűnös embertársainak nem illik őt megítélnünk és megmondja, hogy még most is milyen érzéssel tekintsünk reá : Halkan keresztbe téve, Fonjátok össze keblén Imára két kezét : Minden fogyatkozását, Hibáját s bűne foltját Mossa el mindörökre Az Urnák érdeme. Nem szeretnék annak az asszonynak lenni, aki e költemény átolvasása közben csak érzelgős könnyeket hullatna s emberszeretet.ét erősödni, igazságérzését mélyülni ne érezné ; sem annak az embernek, akiben meg ne szilárdulna az a meggyőződés, hogy a feslett élet önző és szégyenletes gyávaság. A költészet továbbá felismeri a jót azokban az emberekben is, akik mások, mint mi és megtanít velők együtt érezni. Mert a költő a világé és nem az egyik vagy a másik párté. Pártjának, vagy felekezetének általános emberi érzését fejezi ki, nem vezérszavait vagy formuláit, amelyek, mint gondolat-formák, mulandók, nem egyszer hamisak és mindig korlátoltak. Ezért a hittani rendszerek, mint a romáuizmus, puritánizraus és beteges ivadékaik eleve ki vannak zárva a költészet tárgyai közül. De hallgassátok csak Dantet és érezni fogjátok, hogy a purgatórium — mint dogma: hamis — mint lelki életünk szimbóluma örökké igaz és nagy jelentőségű. Hallgassátok Miltont és a puritánok szívverését érzitek nemes és férfias lendületében. És bármennyire megütközzetek is a hamis metafizikán, a csalatkozhatatlan irásmagyarázat törekvésein, a kegyes jelszavakon és a szűkkeblű türelmetlenségen, amelyek korunk korcs és gerinctelen puritánizmusát jellemzik, Hood a munkás-osztályok nyomorát énekelte meg. ORGONAÉPITÉSIMDINTÉZET mm 0TT0> cs. és kir. udvari orgonagyára, ___________________________________________* BUDAPEST, VII. kerület, Garay-utca 48,-ik szám, Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. —. A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 óv óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgona javításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kívánatra.
