Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
427 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP 428 róí, gyeimekek vallásáról és az állami anyakönyvekről. Előre sejthettük a reverzálisok törvényesítésében rejlő veszedelmet; gondolhattuk, hogy a nagy hal több kárt tesz a kicsinyek között, mint viszont; tisztában voltunk az állami anyakönyvvezetés behozatalával a lelkészeket érzékenyen sújtó veszteségekkel és mégis a szorosan minket lelkészeket és egyházainkat érdeklő nagy fontosságú világi törvények behozatalát se előzőleg, se követőleg nem kaptunk felsőbb hatóságaintól egyetlen érdemleges utasítást, vagy a további teendőkre vonatkozólag útmutató vezérfonalat. Hanem igenis kaptunk a liberális szellem vívmányát dicsőitő rendeletet, melyből kifolyólag templomi szentbeszéd keretében kellett magasztalnunk az uj törvényeket. Hogy Benki kétségbe ne vonhassa jó magyarságunkat, mi megtartattuk a felvilágosító és megnyugtató egyházi beszédet. Tizenhárom év óta várjuk az állami anyakönyvvezetés behozatalával évről-évre fokozódó anyagi veszteségünk kártalanítására vonatkozólag a magas konvent megnyugtató intézkedését ; de egyik év a másik után temette el reményünket, ásta sirba bizalmunkat ! Tíz évenként nagy költséggel egybegyíilő zsinatainkon alig vesznek valamit figyelembe a mi egyházépítő és hiterősítő javaslatainkból; a fő cél: a konvent hatáskörének kiterjesztése és az országos közalap járulékainak emelése mindig el van érve, hogyha a lelkészek életnyugalmuknak kockára tételével lehet is keresztül vinni az uj és uj törvény egyes intézkedését. Egyik zsinat eltörülte a lelkészek minősítését ; a protestáns szabadság cégére alatt útját vágta az érdem jutalmazásának, hogy semmi gyakorlattal nem rendelkező fiatal lelkészek megelőzhessék a tapasztalati bölcsességgel rendelkező és egyházkormányzati érdemeket is szerzett idősebb, de szerényebb lelkészeket. Minden pályán van fokozatos előléptetés vagy legalább is korpótlék által fizetés emelkedés, csak a ref. lelkész van a vak szerencse játékának kitéve. A másik zsinat ugyanakkor, mikor az egyháztagok adóteher csökkentéséről gondoskodik, a lelkészeket és tanítókat egyházi adó alá veti, hogy könyhullatással csinálják meg a gondnokok helyett az egyház államsegély-kérvényeit. Nagyjaink arra hivatkoztak, hogy az állami tisztviselők is fizetnek állami adót, de azt elfeledték kimutatni, hogy melyik állami tisztviselő végez ingyen külön munkát, melyik végzi el a másik kötelességét ? A lelkészi nyugdíjtörvény sérelmeiről, a magas konventnek az egyházmegyék és egyházkerületeknek majdnem teljes egyértelmű módosító javaslatai és a családos ref. lelkészeknek szinte szivet tépő indokolt kérelmeinek nagy úri lenézéséről és elutasításáról nem is szólok, hiszen ezekről annyit szóltunk és irtunk, hogy már a kintornász unalmas nyavalygásának leszünk osztályosai. Életbe lépett az 1907. évi XXVII. orsz. törvény, mely a néptanítók fizetését rendezi. Ennek 2-ik §-a szerint a IV-ik lakbérosztályba sorozott kezdő tanítónak is kell lenni 1000 K fizetésének, majd 30 évi szolgálat után évenként kell a 6. §. szerint 1000 K korpótlékjának lenni, sőt a 9. §. szerint ezeken felül a a népnevelés terén érdemeket szerzett tanítók még 200 kor. személyi pótlékot is kapnak évenként. Tehát a munkáját becsülettel végező tanító 50 éves korában bárhol megkapja a 2200 kor. fizetést. Félre ne értsen senki ! A világért se sokaljuk mi ezen fizetést. Méltó a munkás a maga jutalmára. Sőt a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett egy család tisztességes fenntartására okvetlenül kell ennyi, sőt a gyermekeit taníttató szüléknek nem is elég. Csak azért említem fel ezen orsz. törvényt, hogy egyházi felsőbb hatóságaink szádjának magukba és tegyenek összehasonlítást a lelkész és tanító iskolai képzettsége, társadalmi állása, egyházi és iskolai ügyek vezetéséért való felelőssége és fizetése között. Már most is megvan több helyen az a visszásság és ezután még több helyen meglesz, hogy a kántortanítónak több fizetése van, mint a lelkész iskolaszéki elnöknek. Tudjuk mi azt, hogy ez bajnak nem baj, de igazságtalanság. Már pedig az igazságtalanságból baj is lehet, ha a felsőbb hatóság nemtörődömsége miatt az igazságtalanság érzete elkedvetlenedésnek lesz okozója. Egyik részen az anyagi bajok az önérzetes kormányzást és iskolai felügyeletet bénítják; másik részen a kedvezőbb helyzet a függési viszonyt fogja tágítani. Hogy magasabb egyház iskolai érdekből mennyire veszedelmes lehet a lelkész iskolaszéki elnök külső tekintélyének ilyen módon való csorbulása, arról talán beszélnünk is felesleges. Igaz, hogy a lelkésznek belső értékével kell magának tekintélyt szerezni, de az is igaz, hogy mig a világ ábrázatát megváltoztatni nem lehet, addig az emberek legnagyobb része a külsőből ítél. Ha ninos hatalom, nincs tekintély ; ha nincs pénz, nincs becsület. A lelkészi tekintély csorbulását hathatósan előmozdítá az 1894. évi orsz. törvény intézkedése, mely szerint midenki, még a jegyző felesége is lehet állami anyakönyvvezető, csak lelkész nem; előmozdítá az 1907. ORGONAÉPITÉSI MŰINTÉZET. “ ___________________________________________ BUDAPEST, YII. kerület, 6aray-utca 48,-ík szám. Cs. és kir. udvari szállító, a Ferencz József rend lovagja. — A párisi és bécsi világkiállításon kitüntetve. Legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomásu csőrendszerü (pneumatikái) tartós, nemeshangu orgonákat szállít. 34 év óta 1400 orgonát szállított. Mindennemű orgonajavításokat és hangolásokat a legmérsékeltebb árban és lelkiismeretes pontossággal teljesít. Orgona jókarban tartását mérsékelt árban elvállalja. Tervezetek és mintarajzok kivánatra.
