Dunántúli Protestáns Lap, 1908 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-21 / 25. szám
429 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 430 évi orsz. törvény, mely a tanítók fizetését korszerűen rendezte, a lelkészek, mint iskolaszéki elnökök elé pedig csak pedáns pontosságú iskolafelügyeleti és irodai kötelességeket irt elő egy fillér javadalmazás nélkül; elmozdítá egyházi adó alá vonatásunk ; de betetőzé uj törvénykönyvünk I. t.-c. 114. a) pontjának az 1848. XX. törvénycikkel egy kalap alá vonása. Semmiből se tűnik ki a ref. lelkészeknek saját nagyjaik által való mellőzése, szent malaszttal való kenegetése annyira, mint ezen §-ból, hogyha ezt összehasonlítjuk a VI. t.-c. 34. §-ának a) pontjával. A zsinati atyák a rendes tanítók fizetésénél az állami törvényhozást megelőzőleg is szentesítés alá merték bocsátani a tanító fizetésének korpótlékon kívül 1000 koronáig való kiegészítését, a lelkészek fizetésénél pedig az 1848. XX. t.-c. végrehajtásától teszik függővé a 2400 kor. fizetést és korpótlékot. Hogyha nagyjaink igazán, őszintén szivükön viselték volna a családos ref. lelkészek sorsát, boldogulását, tekintélyét, akkor nemcsak felemlítették volna a 2400 kor. fizetést és 200—200 korona ötödéves korpótlékot, hanem el is rendelték volna, hogy a törvényben kitüntetett összeg már az 1908. évi költségvetésbe beillesztendő. Ha a gyülekezet körében erre nincs fedezet, ott van az államsegély. Ha az államsegély erre nem elegendő, ne költsenek köponti palotára félmillió koronát, hanem pótolják a lelkészek által összehordott közalapból. Ha ez sem elég, akkor világi nagyjaink politikai tekintélyük egész súlyával bizonyítsák be jóakaratukat és mutassák ki az állami törvényhozás előtt, hogy mi különbség van a néppárti papok, nemzetiségi pópák és a magyar református lelkészek között. Ha másként nem lehetne, lelkészi fizetésünket iskolaszéki elnöki tiszteletdíjjal egészítsék ki egyházi törvénykönyvünkben előirt minimumra, de a zsinati atyák ne kössék össze fizetésrendezésünket egy 60 év óta végrehajtatlanul szereplő országos törvénnyel. íme kedves lelkésztársaim ezért és sok más egyebekért kell nekünk az O. R. L. E. Ha a városi polgármestereknek, rendőrkapitányoknak, állami végrehajtóknak stb. lehet és szabad összegyülekezni saját ügyeik megbeszélése végett, csak a kicsinyes akadékoskodás tehet ezért nekünk szemrehányást. A vezetőket ne kedvetlenítse el az sem, hogy az évenkénti gyűlésekre nem megyünk mindig nagy tömeggel, valószínűleg már az idén is sokkal kevesebben lesznek, mint tavaly voltunk. Minden évben nem szakíthatunk el családunktól 50—60 K költséget. De lélekben ott leszünk mindnyájan és adja a seregek Ura, hogy lélekben egyek is legyünk mindenkor ! Kamoc8a, 1908. junius 11. Boross Kálmán. Lelkészértekezlet. A vágmelléki lelkész kör folyó hó 11-én tartotta rendes évi értekezletét Farkasdon Tóth Kálmán esperes elnöklete alatt, ki tartalmas megnyitójában reá mutatott azokra a veszedelmes zátonyokra, melyek egyházunk hajóját fenyegetik; majd szólott a módokról, melyek segítségével elkerülhetjük az örvényt, a szirteket. A lelkes éljenzéssel fogadott megnyitó után Boross Kálmán kamocsai lelkész tartott felolvasást a lelkészek fizetés rendezéséről s az 1848 : XX. t.-c. végrehajtásáról ; sürgeti s meggyőző érvekkel bizonyítja, hogy nem lehet várnunk a fizetés rendezésének kérdésével mind az ideig, mig a véletlennek tetszik megalkotni, illetve végrehajtani a 48 : XX-at. Ha máskép nem, követeljük a fizetés kiegészítést mint iskolaszéki elnökök, mert az idevágó uj törvény csak kötelességeket, még pedig súlyos kötelességeket ró az iskolaszéki elnökök vállaira anélkül, hogy ezért a legkisebb ellenértéket is adná azoknak. Hosszas vita támadt a hallottak felett. Izzottak a kedélyek, mind, mind a javaslat mellett s egyhangúlag elfogadták azt s pártolólag az egyházmegyei értekezlet elé terjesztik. Majd szóba jött a pápa legutóbb kiadott enciklikája, mely ellen felemeltük tiltakozó szavunkat. Az értekezlet e tárgyban azon határozatot hozta, hogy megkeresi kerületünk püspök urát egy főpásztori levél kibocsájtása tárgyában, mely minden szószékről felolvastassék r oly helyeken, hol templomaink nincsenek, szórványokban, missiói területeken a hiveknek kiosztassék a hitben való állhatatos megmaradásra serkentvén raindannyiónkat. A reggeli órákban kezdődött s mindannyiunkra sok tanulságot hozott értekezlet d. u. 5 órakor végződött az elnök zárószavaival. Mint követésre méltó példát megemlítendőnek tartom, hogy értekezletünk minden összejövetelét istenitisztelettel kapcsolatosan tartja. Az idei szónokunk Soós János zsigárdi lelkésztársunk volt, ki mély, gondolatgazdag beszédében reá mutat a klerikálizmus térhódítására, a hazug jelszavakra s a hitbeni megállásra intvén bennünket s a templomot betöltő farkasdi gyülekezetei. Vajha adná a kegyelem Istene, hogy ne csak hallgatói, de megtartói is lennénk a halott igéknek. Omega. Orgonaayatás Siómaroson. Pünkösd másodnapján örömnapja volt a siómarosi gyülekezetnek. Újonnan épült orgonája ekkor lett átadva rendeltetésének. Igen nagyszámú közönség töltötte meg a csinos templomot, s igazán örvendetes volt látni a környékbeli falukból megjelentek tömegét, akik buzgó lélekkel vettek részt a gyülekezet örömében. Az ünnep lefolyása a következő volt; a gyülekezet a pünkösdi felálló éneket énekelte, amely után az énekkar előadta: a 37. dics. 1. versét. Ezután Csukás Endre helybeli lelkész az urasztala előtt tartott megnyitó beszédet, felolvasta az orgona történetét s az adakozók névsorát; majd felhívó szavára a karban
