Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
189 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 190 Szabó Lajos aratási, Gulyás Benő' őszi bűnbánati, Köblös István vetési alkalommal mondandó beszédei után Soltész Elemér és Székely József egy-egy március 15-iki beszéde következik. Október 6 iki beszédet Csécsi Imre az aradi lelkipásztor irt. Mindmegannyi sikerrel használható munkák. Reformáció-emlékünnepi beszéd kettő' van. Egyik Sipos Józseftől, életbevágó, korszerű és tartalmas. A másik Babay Kálmáné, szintén érdemes dolgozat, bár mostani alakjában templomi szószékbe nem való, értekezés forma részletek vannak benne. Ezen segít az átdolgozás. 3 szép templomszentelési, egy-egy orgona és iskolaavatás, lelkészválasztáskor, új harangok beszerzésekor mondott beszéd ékesíti a változatos sort, dr. Márk Ferenc, Mindszenti Imre, Réz László, Olajos Pál, Szuhai Benedek, Kiss Lajos, Ssentimrey József szerzőktől. Király születésnapjára Írott beszéd is van Vásárhelyi Boldizsártól. Minden jóigyekezete mellett is céltévesztett furcsaság. Mint pohárköszöntő felhasználható, de nem egyházi beszédnek. Csernák Bélának Dévai Biró Mátyásról tartott két „egyháztörténelmi tanítására“ azt mondhatjuk, amit a „Wald Péter“ címűről mondottunk előbb. Két keresztelési beszéd közül az egyik — Palmer után — Pap Károlyé, ügyes és formás, de hol vannak a szereztetési igék ? Ezeket nem helyettesíthetjük ám saját okoskodásunk igéivel. A másik verses imádsággal Madarász Imrétől. Fele nagyon egyéni, talán regénybe való festés, de a másik feléből még mindig kikerül egy szép keresztelési beszéd. Két konfirmációi ágeuda közül úgy az első, melyet Vargha Károly irt, mint a második, melyet — Palmer után — Pap Károly dolgozott át, a célnak egészen megfelelő, jó munka. Urvacsoraosztási, esketési és halotti beszédek után — szebbnél-szebbek vannak ezek közt is — Csiky Lajos közöl vallásos estélyre való két elmélkedést, csatolva mindegyikhez elő- és utóimádságot jelezve az énekeket és olvasandó bibliarészeket is. Munkái hasznát és értékét hosszasabban méltatni nem szükséges. Halotti és alkalmi imádságok után a „Különféle“ részben Beets Miklós utrechti theol. prof. elmélkedése van „Az Írás szava a gazdagokról és szegényekről“ cimmel. Olyanforma gazdag tartalmú, terjedelmű és pompás előadásu valláserkölcsi elmélkedés, mint a szintén holland von Oosterzee beszédei. Irigylendő lelkipásztorok és irigylendő hallgatók, kiknek körében ilyen beszédek teremnek. Egyúttal be is végeztem a gazdag és változatos tartalmú kötet nagyon rövid ismertetését. Hálás elismerés illeti a derék szerkesztőt e kötetért is. Lényeges kifogásolni valónk nincs is. Mindössze néhány könnyen elkerülhető hibát említek meg azért, bogy amennyiben figyelembe fogja venni a beszédet a gondos szerkesztés, jövőre nem lesznek ezek sem. P. u. a 177. lapon „tegyük kérdésbea 327. lapon „tisztába,n akarsz lenni azzal...“ a 228., 230. lapon „ha valaki igaz mivoltában akarja megismerni a nagy királyt, ugy“ stb. olyan magyartalanságok, melyeket a jó magyar nyelvérzék nem tűrhet. Ne legyü-ik mi, magyar papok a nyelv rontói, mikor úgy születésünknél, mint előképzettségünknél fogva a szép és tiszta magyar nyelvnek ápolói lehetünk egy kis figyelemmel. És ne mutasson a rontásra ha csak véletlenül is példát éppen a „Debreczeni Lelkészi Tár.“ Ilyenek is előfordúlnak : „A renaissance felséges szólama vezeti be a világba a protestantizmust, mely maga sem egyéb, mint vallásos renaissance.“ „A mythologia romantikus világa Homér fellépéséhez készíti az utat.“ „A mózesi thóra . . .“ (394. 1.) „Mystikus középkor“, „puritán egyszerűség.“ (399. 1.) Micsoda tudákos beszéd ez. Egyszerűség és világosság nélkül egy lépést sem tehetünk a templomi tanításban. Nekünk meg kell világítani és érthetővé kell tenni a gondolatokat és igazságokat, nem pedig érthetetlenségbe burkolni. Az ilyen hibákon a szerkesztői beavatkozás könnyen segíthet és reméljük is, hogy segíteni fog, mert sokaknak szemei néznek a Debreczeui Lelkészi Tárra, ne legyen ebben, ami a hozzá értőket boszantja, a hozzá nem értőket pedig megtéveszti. Most pedig végezzük szemlénket mégegyszer kifejezett hálás elismerésünkkel a nagy mű szerkesztője iránt. Gazdagodjék, gyarapodjék megkezdett és szépen folytatott gyűjteménye és jusson el minél elóbb a teljes megjelenéshez. Szűcs József ev. ref. lelkész. Lapszemle. Az Erdélyi Prot. Lap 1907. január 3-iki számában „Az új-év feladatai“ c. cikkben fejtegeti, hogy első, legfőbb, legrégibb és legállandóbb feladatunk : a hitélet ápolása. Mert népünk nagy része, ahol még nem ingatta meg a modern élet fuvalma a vallásosságot a katholikus tekintély és csuda hitben jelentkező kegyességben él. — (Ezen a vidéken nem.) — Műveltjeink túlnyomó nagy százalékát pedig hol csak a pillanatokban élő hedonizmus, hol raffinált egonizmus irányítja, melynek végén a csődöt mondó skeptioizmus és a világgyülölő peszinizmus ásítanak. Ezzel szemben ápolni kell a hagyományos kálvinista puritanizmust, mely jelenti híveink erkölcsi purizmusát és feddhetetlen tisztaságát. Egy az evangéliom szelleméből áthatott theistikus Tokajból koronáért, A Tokaji Bortelmelő Társaság szállít 56 liter TOKAJI szamorodni bort 3 éves -------------------------------------------kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására. 60
