Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
187 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 188 Mindegyik az életből és a történetből ügyesen választott és alkalmazott szép példáival teszi szemlélhetővé a tanított igazságokat. 13 közönséges egyházi beszédet találunk ezutáu. Az első 4 néhai Dobos Jánosunknak kitűnő munkája. A gondolatok, nyelvezet, a bátor, egyenes és igaz prófétai szó, gazdag életbölcseség : mind a nagy, kiváló egyházi szónokra vallanak. Ha lehet különbség közöttük, legkitűnőbb az, amelyikben oly gyönyörűen kifejti ez alapigét : „Igaz Atyám ! e világ téged nem ismer.“ Dr. Baltazár Dezsőnek is van itt egy beszéde, melynek az a hibája, hogy csak egy, mert az ilyenekből minél többet de szívesen látnánk. Már egyszer kérdeztem, megint kérdezem : van-e még több ezekből, van bizonyára, hadd jöjjenek valamennyien egy kiadásban 1 ' Paulinyi Károly a cágas kapu, széles ut, szoros kapu, keskeny ut ismeretes témáját veszi föl és pedig a kidolgozásban olyan találékonysággal, melynélfogva a több ily tárgyú olvasott és hallott beszédek közt is új marad. Szakács Imre beszédének tárgya meglepő, szokatlanabb, kidolgozása is megkapó, hatásos. » Dávid Gyula hollandból átdolgozott (kitől ?) beszédében szépen feltüntetve látjuk az „én“ kárhozatos hatalmát, ami helyett a Krisztusban való új élet kell, hogy uralkodjék bennünk. Szentimrey József azt magyarázza meg, hogy az emberekben való bizakodás hiábavaló, ellenben Istentől várhatunk és várunk mindent. Az egyszerű, világos tárgyalási mód, az egyszerű, természetes, de céltudatos, meggyőző bizonyítás erős oldala munkájának. Vértessy Mór e kérdésekre felel meg igen szépen : „mi módon lehetünk a Krisztus tanítványai, s mint ilyenek, micsoda jutalmat várhatunk ?“ Osváth Kálmán Robertson nyomán irt igen jó, alapos és épületes beszédet a testvéreinek megbocsátó József történetéről. Hajdú Péter nagyon helyesen bizonyítja be, hogy nem minden változás jelent haladást és nem minden régi elavultat. Vadas Gyula rövid, de tartalmas, találó beszédben fejtegeti a jól ismert tárgyait: a szenvedésben iraádkozzuuk, örömünkben énekléssel dicsérjük az Urat. Szabó József a leánya meggyógyításáért Jézushoz könyörgő anya története alapján tart az előbbinél is rö videbb, de szintén sikerűit tanítást. Ünnepi beszéd 15 van e kötetben. Az első e sorok Írójától adventi rövid elmélkedés. Illyés Endre adventi beszéde a régi nyomokon biztosan haladó, épületes dolgozat. Csernák Béla adventi tanítása a bibliából vett alapigével Wald Péter életét tárgyaló érdemes munka. Vallásos estélyen előadható, de szerintem templomi szószékbe nem való az ilyesmi, mikor az alapige a bibliából vett ugyan, de a beszéd teljes tárgya egy életrajz. Segélyül jöhet igehirdetésünkhöz a történet, reformáció történet, s mindaz, ami hasznos a tanításra, de templomi beszédnek főtárgya nem lehet egy nem bibliai esemény, vagy alak. A formában ám ne kössük magunkat teljesen a régihez, de a lényegben viszont ne engedjük a lebiztosabb alapot. Péter Mihály karácsonyi beszéde felosztásában és kidolgozásában biztos kezekkel épített mű. Fekete Gyula kissé ismeretlenebb alapigével ugyancsak karácsonyi beszédet írt, melynek részleteiben is nem egy lendületes és újszerűén ható helyet találunk. Kiss Ferenc esztendő utolsó napi beszédében a mély valláserkölcsi igazságok megfelelő előadásban jutnak kifejezésre. Nagyon jó újévi beszéd a Vásárhelyi Boldizsáré, melyet Schubert után írt, de amely a mi templomainkban is szívesen hallgatott lesz. Lelkes virágvasárnapi beszéd van Harsányi Páltól. Nagypénteki beszédet a svájczi reí. lelkésztárból ültetett át Veress István. Ugyanilyen alkalomra vázlatot adott Csák Máté. Húsvéti beszéd van Koréh Endrétől. Balogh Ferencz ifjúkori beszédeiből közöl egy húsvétit, mely az Ő ismert tartalmas, hatásos és lelkes előadását tünteti föl. Áldozócsütörtöki beszéd is kettő van. Egyik Szele Györgyé, ki most németből átdolgozott munkájában is rimteleu verses sorokban beszél, de szépen és épületesen. A másik Csizmadia Lajosé, melyről — a verses beszéd kivételével — ugyanazt mondhatjuk, mit az előbbiről. Biki Károly kerekded szép pünkösdi beszéde zárja be e részletet. Az alkalmi beszédek sorában ismét ott találjuk Dobos Jánosnak két hatalmas munkáját: egy farsangi és egy böjti tanítást. Csák Máté böjti beszédvázlata után egy urvacsoraosztáskor mondandót találunk Madarász Imrétől. Kiss Ferenctől van azután két iskolai vizsgálatkor mondandó. Az itt elszámláltak is érdemes, jó munkák. Nagy Béla — Bitzius után — nagy munka idején való, sajátságosán kedves hangulatú beszéddel hézagot pótol. A Szikszay András tavaszi beszéde színes eredetiségével tűnik ki. Jobb és megbízhatóbb ^ MAGVAKAT ^ olcsóbban senki sem ad, mint FÁMABí BÉIrfA magkereskedése Budapest, Üllői-ut II. sz. Kálvin-tér mellett. Tessék árjegyzéket kérni!
