Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-29 / 52. szám
927 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 928 Egyházaink államsegélye. E lapok 47. számában Nagy Lajos esperes úr „Felhívás és utasításiéban azt írja, hogy a rovatos íveken kimutatandó régi egyházi adó összegéből levonva az új egyházi adót, „maradék lesz az államsegély“. Nem tudom, az esperes úrnak saját véleménye-e ez, vagy felsőbb helyről nyert információ alapján teszi ezt a kijelentést ? De ha majd az adóügyi bizottság is ezzel a felfogással dolgozza ki az adócsökkentési segélyek kiosztására vonatkozó javaslatát, és a konvent azt megerősíti : akkor —- erős meggyőződésem szerint — az adózó híveken lesz ugyan könnyítve, de egyházaink nagyobb nyomorba lesznek taszítva, mint a milyennel _eddig küzdöttek. Nem haladást, fejlődést fog az eszközölni egyházunk életében, de végkép megakasztja azt a csekély előhaladást is, melyet eddig erejét megfeszítve tett. Mert ha csupán a hívek régi és új adója közötti külömbozetet pótolja az államsegély, egyházaink csak a régi jövedelemmel fognak rendelkezni s az ahoz kötött tarthatatlan állapotban maradni a jöbőben is; már pedig az újabb terhek annyira felszaporodtak egyházainkban, az általános drágaság annyira kimerítette eddigi jövedelmeiket, hogy pl. az én egyházam f. évi költségvetését csak egy nyerendő segélyösszeg beállításával tudta elkészíteni s a kivetett egyházi adónak minden fillérét, mint tényleg egészen befolyó jövedelmet volt kénytelen a fedezetbe felvenni, jövőre pedig a régi egyházi adó felemelését kellene eszközölnie, hogy szükségletét fedezze. Új egyházi törvényeink gondoskodtak legújabb terhekről is, ilyenek : lelkészi nyugdíjintézeti járulék, magasabbra emelt közalap, a tandíj eltörlése folytán annak a tanító részére fedezése, paroohiális könyvtár díj, ezekhez járul még az iskolafelszerelés, fűtés, tisztogatás, minden munkadíjnak emelkedése, hogy tegyen eleget az egyház ez újabb követeléseknek régi jövedelméből, melyben eddigi szükségletére sem talált kellő fedezetet ? Hát a gondnokok s egyházfiak, kik az új törvény értelmében három évig lesznek kötelesek szolgálni s a tisztség el nem fogadása esetén felmentési díjat fizetni, (holott a magasabb tisztségek el nem fogadása díjtalan 1) ezután se részesüljenek valami díjazásban ? Hát felsőbb hatóságaink csak saját javunkra érzik indíttatva magukat fényes tisztelet-, napi- és más díjakat megszavazni, de az a gondűok és egyházfi, ki majd három éven át terheB kötelességet teljesít egyházával szemben és sokszor a megélhetésre tartozó dolgaiban is e miatt akadályozva van, ezek semmi jutalomban se részesüljenek ? ! Lehetetlennek tartom, hogy az adóügyi bizottság e körülményeket tekintetbe ne vegye. Épen azért az államsegély kiosztásának kulcsa nem lehet más, mint a segélyezendő egyházak normál költségvetése, melynek szükséglet rovata felsorolja az egyháznak minden állandó természetű évi kiadását olyan értékelés mellett, mely tekintettel legyen a jelen, sőt a jövőben növekvő drágasági viszonyokra. Fedezet rovata pedig magában foglalja az új kulcs szerint befolyható egyházi adót, az egyház ingó- és ingatlan vagyonának évi jövedelmét, s a két rovat összege közötti különbözetnek kell lenni az államsegélynek. A többi okmányok szolgáljanak ellenőrzőjéül annak, hogy az egyes egyházak való szükségletet mutassanak fel, a fedezetből pedig az arra szolgáló jövedelmek ki ne maradjanak, szóval, hogy az arra hivatott bizottság kellő tájékozottsággal bírálhassa el a költségvetést. Ha a kiutalandó segély nem e mód szerint lesz megállapítva s a segélyezésre nyert összeg nincs arányban az igy felmerülő szükséglettel: úgy veszedelmesnek tartom a régi adózási rendszer megváltoztatását s egy újabb, ki nem elégítő állapot teremtését, mert az új helyzet határozottan rosszabb lesz a réginél, sőt az által, hogy az új törvény megköti egyházaink kezét a megszabottnál magasabb egyházi adó kivetésére : egyenesen lehetetlen helyzetbe lesznek kergetve egyházaink. Nagy Árpád acsádi ref. lelkész. Bábeli zűrzavar. Csudálatos és érthetlen az, hogyha valami fontosabb alkotás, vagy újítás lép életbe egyházunk körében, nincs soha egy biztos irány, amely felé mindenki haladna és haladhatna, nincsenek határozott, félre nem érthető utasítások, amelyeknek alapján az intézkedéseket egyöntetűen és kívánatos megnyugvással lehetne megtenni. Ilyen ez alkalommal az államsegély kérvények kérvényezésének módozata, amelyre nézve most. a 12-ik órában is a legeltérőbb vélemények és eljárások nyilvánulnak. Nem habozom kimondani, hisz ez nem lehet fegyelmi vétség, mert tiszta, szin-igazság, hogy mindez azért történik legtöbbször ilyen homályos és különböző magyarázatokra alkalmat szolgáltató alakban, mert a szabályokat, utasításokat leginkább olyan egyének — különben kiváló és minden tiszteletre érdemes férfiak — készítik, akik a gyakorlati egyházi életet többnyire nem ismerik. Legfinomabb, pergetett virágméz----- - 5 kilós bádogbödönökben 7 korona 50 fillérért bérmentve mindenkor kapható ~ FRANZEN MIHÁLY tanító méhésznél ZSOMBOLYÁN.
