Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-12-29 / 52. szám
929 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 980 Azt mondottam, hogy most, a 12-ik órában sincs kellő tájékozottság, hogy az egyházi adó uj kivetését hogyan kell eszközölni, amely alapul szolgálhat az esetleg szükséges segély kérvényezhetésének. Hogy ez igy van, tanúbizonyságaim lehetnek lelkésztársaim, akik e kérdés fölött egymással folytatott eszmecseréik közben egymástól merőben eltérő nézeteket hangoztatnak fontos részletkérdésekről. De írott bizonyság is jelent meg épen e lapban is Soós Károly lelkésztársam tollából, aki Nagy Lajos belsősomogyi esperes ur utasítására vonatkozólag, melyet egyházmegyéje lelkészeihez intézett, annak rendelkezéseitől eltérő nézetet hangoztatott. Megjegyzem, hogy részemről az ő észrevételeivel teljesen egyetértek. A belső somogyi esperes ur utasítására azután e lap szerkesztője, ki szintén esperes, megjegyzésképen kijelentette az ellenkező értelmű cikk alatt, hogy a konvent utasításával teljesen megegyezik, tehát, hogy az az értelmezés a hivatalos. Megvallom, hogy amidőn egyrészről erre gondolok, másrészről pedig előttem állanak az egyet, egyházi adóalap végrehajtó-bizottságnak szept. 10 én tartott alakuló ülésében az egyházi adó kivetésére vonatkozólag megállapított alapelvei, — csak még zavarosabb lesz előttem a kép. Mert e bizottság alapelvei teljesen a törvény szelleméből folyók és világosak ; mig ha a konvent olyan értelemben kivánja az egyházi adó kivetését, mint a belső-somogyi esperes ur utasításából látszik, akkor igazán elmondható a segélyezésre is : adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne. Ha ugyanis veszem az esperes ur mintájának I-ső tételét, az nem könnyítést, hanem megterhelést jelent, mert hiszen az egy házi körben élők egyházi adója az állami adónak közel 50°/0-ig emelkedik. Erre már csak nem mondhatni, hogy segélyezés, teherkönnyítés! Hiszen maga az állam iskolai adóval csak 50/0-ig kivánja az iskolafenntartókat terhelni ! Tekintettel ennek az egész ügynek komplikált voltára, én bátor voltam indítványozni az őszi kér. gyűlésre, hogy küldessék ki egy bizottság, mely félre nem érthető magyarázatokkal ellátott munkálatot készítsen az egyházak számára. Az indítvány azonban elejtetett azon okból, hagy a konvent úgy is ád ki utasítást. Nos, ha az utasítás oly értelmű, mint az említett mintából látható, akkor nem tudom elgondolni, mikor kezdődik meg és mikor végződik a segélyezés ügye. Kétségtelenül legkényesebb a személyi adó kivetésének magyarázata. A törvény azonban világos. Szerintem személyi adót — a törvény teljes értelme szerint — csakis családra, vagy özvegyre, vagy birtokkal rendelkező 20 éven felüli egyes, tehát még családban nem élt egyháztagra lehet kivetni; mert utóbbiaknál alap a vagyon ; előbbieknél pedig a családi állapot. Sajnálom, hogy a konvent utasítását még nem láttam s így csakis az állítólag annak szellemében történt utasításból folyólag nyilváníthattam észrevételemet.* Ftilöp József körmendi ref. lelkész. * 1907. december elején kaptuk e felszólalást. Szerk. Egyházmegyei lelkészértekezlet. A mezőföldi ref. egyházmegye lelkészi kara Bakó Imre elnöklésével népes értekezletet tartott f. hó 12-én Székesfehérvárott, a ref. egyház tanácstermében. A megbeszélés főtárgya az volt, miként jöhetne az egyházmegye segítségére a lelkészeknek a nyugdíjintézeti belépési járulék befizetésében ? A 4°/0-os kamatok fedezésére nézve ugyanis egyértelmű volt a meggyőződés, hogy az egyházkerület ismert határozatával erkölcsi obligót vállalt, amelyet a fizetés teljesítésével okvetlen be kell váltania, bárhonnét teremtse is elő a fedezetül szolgáló összeget. Egyházmegyénkben a visszamenőleg számított 4°/° os kamatok 11821 K 06 fillért teszuek ki, az egész egyházkerületben circa 80 — 85 K-át. Ennek fedezete, nézetünk szerint is, legcélszerűbben a kér. tűzkár-alap összeg lehet, nem pedig — mint bizonyos körök tervezik — a 48 és 67 ezer koronával már is megapasztott közállamsegély, amely egészében a kért és nyújtott célra lenne fölhasználandó. A 23°/0 -os, illetve 33°/0-os belépési járulék, pontos számítás szerint 17266 K 55 fillér. Ez az összeg, 35 lelkészre jelentékeny, egyes uagyobb családu kollégákra pedig megbirhatatlau. Egyhangúlag elhatározta tehát az értekezlet, hogy — ha csak lehetséges — a belépési járulékokat fizesse (az 1908 január 1-én rendes lelkészek után) az ehm. közpénztár, a közigazgatási tiszteletdíjakból remélhetőleg felszabaduló évi 1400 K terhére fölveendő annuitásos kölcsönből. Az eszme tetszetős s nehézség nélkül meg is vélósítható, ha (hic Rhodus !) a felsőbb hatóságok nem kiegészítik a közigazg. honoráriumokat — újabban így tervezik ! — hanem, miként kezdetben konternpiálták és kérelmezték is : egészen az államsegélyből fedezik az egyh. tisztségek tiszteletdíjait. Áruig azonban — valószínűleg nem sokára — ez meg lesz, az egyházmegyei gyámpénztár évi 600 koronát kitevő feleslegének fölhasználásával, az egyházmegyei közpénztár támogatásának kinyerése mellett lesz lehetséges ezt az ügyet rendezni a lelkészek anyagi könnyebbségére ugyan, de gyülekezeteink javát célzó egyházi közérdekből. Hisz legtöbbünk majd csak a koporsóba megy nyugalomba ; azért pedig, hogy özvegyünk 500 koronát kapjon : öt év alatt 1000 — 1500 koronát fizetni — legalább is sok a jóból. A TOKAJI BOR termelők Társasága szállít Tokajból TOKAJT BORT 3 éves szamorodni 5 éves aszú puttonos QA 0’7 literes 00 koro- -|0 0-5 literes flO koro-tív palackot flO náért Aa palackot náért ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására.
