Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-17 / 46. szám
Ti2enhetedik évfolyam. 46. szám. Pápa, 1907. november 17, DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ, ES ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EY. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ^ Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerKesztőséghez Kis József felelős Megjelenik minden vasárnap. 4 kj, hirdetések, reklamációk Faragó János = szerkesztő czimére küldendők. — ■ - főmunkatárs czimére küldendők. Egy nagy A főtiszt, és nagym. konvent f. évi okt. havi ülésében megfoltozta az orsz. ref. lelkészi nyugdíjtörvényt, vagyis megváltoztatta. Mert híjában mondja akárki, hogy ezen foltozással nem esett csorba a törvényen, mert nt. Kis József esperes ur e lap 44. gz.-ban kimutatta világosan, miszerint más a törvény 26. §-ának ezen rendelkezése -»A 23°/0 a régebbi idő óta szolgáló tagok részéről szolgálati idejük megkezdésétől számított egyszerű 40/()-os kamattal fizetendő be Öt év alattlí, és más az, hogy mindenki onnét számítja nyugdíj éveit, ahonnan akarja, vagy 1908 január 1-től, vagy az orsz. lelkészi gyámolda megalapításától, vagy rendes szolgálati éveitől, vagy — beleszámítva az ideiglenes éveket is — esetleg életkorának 24 éves idejétől. De van egy nagy kérdés, amely eldöntetlen maradt, erre szeretnék én illetékes helyekről megnyugtató választ kapni. Az még szerintem nem valami nagy baj, ha a törvényen változás esik előnyösen; de azt mégis megkívánhatnánk, hogy ezen változtatást magaa törvényhozó testület eszközölje. De ezen túl vagyunk. Áttérek a nagy kérdésre. Vájjon a konventnek pótló utasítása csak azon paragrafusokra vonatkozik-e, amelyeket érint, vagy más paragrafusokba is beleütközik? Szerintem igen, és pedig alaposan, úgy, hogy egy másik rendelkezést felforgatni látszik, ha ez is tisztázva nem lesz. A törvény 10. §-a ezt mondja: A nyugdíjintézetnek azok a kötelezett és jogosult tagjai, akik abba szabályszerűen felvétettek a nyugdíjra a következő esetekben tarthatunk igényt: b) ha 40 évig szolgálnak, vagy ha 70-ik életévüket betöltötték. Az most a kérdés, hogy ha — mondjuk — egy 62 — 64 éves lelkész belép a nyugdíjintézetbe a pótutasítás szerint, vájjon szabályszerűen (törvényesen) van-e felvéve? Ha igen, úgy vonatkérdés ? kozik-e reá ez a b) pont? Vagyis van-e joga követelni 70 éves korában a teljes nyugdíjat? Erre vonatkozólag azt mondja a törvény: 12. §. »A nyugdíjintézetnek az a kötelezett és jogosult tagja, aki nyugdíjazását a 10. §. b) pontja szerint 40 évi szolgálat, vagy 70 éves életkor betöltése alapján kéri, csakis megfelelő okmányait tartozik az ehm. nyugdíj bizottsághoz beterjeszteni, ránézve az orvosi vizsgálat teljesen mellőztetik.« Vagyis a keresztlevél beterjesztése mellett, mely igazolja, hogy 70 évet betöltött, követelheti nyugdíjaztatását. 1. Megbirja-e ezt a nyugdíjintézet? 2. Nem méltánytalan-e másokra, az ifjú lelkészekre ? 1. Ha egy 64 éves, 3000 K javadalmu lelkész belép a nyugdíjintézetbe, s 1908-tól kívánja számítani belépését, úgy fizet most 690 koronát, s hat évig 31/2%"oli» azaz évenkint 105 koronát, s ekkor betöltvén a 70 évet, megy 3000 kor. teljes fizetéssel nyugdíjba. Tehát 6 év eltelte után, — esetleg — seregestől mennek nyugdíjba azok, akik az egymásután következő években betöltik a 70 évet. Ha megbirja az intézet, örülök rajta. 2. Egy lelkész, aki ez évben foglalja el rendes állomását, fizet — ugyancsak — 3000 kor. javadalom után 1000 kor. belépési díjat és 40 évig 31/2°/o'ot 105 koronát; ez — kamatját számítva az 1000 koronának, 5°/0-al — összesen kitesz 7200 koronát; nem számítva az évi díj kamatait, ami szintén jóval túl megy 3000 koronán, azaz 10000 kor. befizetéssel mehet nyugdíjba; az a 64 éves lelkész pedig fizet 690 koronát most, eddig fizetetett 300 koronát összesen 990 korona; s 6 évig 105 koronát, összesen 1874 koronát a 690 korona kamataival; az évi díj kamatait is belevéve, circa 86 korona, végeredményben befizetett 1960 koronát, s ugyanazon jogokat nyeri. Ez ellen nincs nekem ma
