Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-10-27 / 43. szám

Tizenhetedik évfolyam. 43c szám. Pápa, 1907. október 27. DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ES ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI EY. REF. EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények ... , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K, félévre a szerkesztőséghez Kis József felelős MBOjölBUÍk minden VclSämäp. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János — szerkesztő czimére küldendők, r .—.főmunkatárs ezimére küldendők. Nyílt kérelem a főtiszt, és nagy méltóságú egyetemes konventhez. Mivel mint egyik igénytelen póttagja az egyetemes konventnek, nem nyertem meghívást az október 22-én megnyitandó ülésekre s ennél­fogva nem lehet módomban az orsz. református lelkészegyesület esetleges leckéztetésére az aláb­biakat ott élő szóval elmondani, legnagyobb tisz­telettől vezéreltetve jelen Írásos kérelemmel já­rulok a főtiszt, és nagymélt. egyetemes konvent összessége és egyes tagjai elé. Az országos ref. lelkészegyesület alapszabá­lyába felvette mint megvalósítandó célt: »a prot. egyházak öeszes tényezőinek bevonásával orszá­gos protestáns szövetség létesítését s ennek alap­­szabályszerü szervezeten belül az egyetemes fel­világosodás és nemzeti haladás nagy érdekeinek előmozdítását.« Az összes tényezők között egyik legfontosabb kontingens a világi elem, tehát a lelkészegyesület a világi elemmel egyháztársa­dalmi munkásságának ezen újabb formájában és terén is karöltve együtt óhajt és akar működni. És hogy a szeretetnek és ragaszkodásnak milyen mértékével, arra fényes tanúbizonyság a kong­resszusnak az a hatalmas tiltakozása, mellyel az egyetlen dissonans hangot elnémította és a katego­rikus elnöki kijelentés, mely a jövőre nézve hangok emelkedhetése előtt még a lehetőség útját is be­vágta. Tehát vagy tájékozatlanul, vagy rósz aka­rattal sérti meg a valóságot s bántja méltatlanúl, kedvetleníti károsan a lelkészi kart az, aki a világiaktól való elkülönítést, vagy épen a világiak elleni velleitást emleget az orsz. ref. lelkész­egyesületre vonatkoztatottan. Az Országos Református Lelkészegyesület beiktatta alapszabályába, hogy: „munkálkodásá­ban szemelőtt tartja az egyházi hatóságokkal való anyagi és erkölcsi kölcsönhatást.11 Segítséget kér és vár, segítséggel óhajt lenni. A valóságot sérti meg tehát az és szándéktalanúl, vagy szándékosan veri az éket a hivatalos egyház és az Orsz. Ref. Lelkészegyesület közé, aki erővel ellentétet keres és állít a kettő között s egyiket a másik ellen hangolja, ingerli. Az Országos Református Lelkészegyesület ;, kívánja, hogy az 1848: XX. t.-c. 3. §-áhól folyólag, a törvény eredeti intenciójának megfe­­lelöleg a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek a saját erejükből nem fedezhető egyházi és iskolai szükségletei az állam által fedeztessenek.“ „Az állami eredetűnek megállapított egyházi és iskolai vagyon elidegenithetlen állami vagyon­nak és olyannak minősítendő, mint amellyel, illetve annak jövedelmével a magyar állam az illető felekezetet. . . már eddig is segélyezte és amely vagyon jövedelme az állami segélynyújtás­nál mint ilyen elsősorban figyelembe veendő Ez az a káros és veszélyes határozat, amelyre a »turbulens«, »nyugtalan«, »szenvedélyes«, »fel­tűnni vágyó« és »szereplési viszketeges« elemek ragadták a kongresszust; mint aminő jelzőkkel illeti a hivatalos egyház egy része »ex cathedra« a mozgalom vezéreit. Ez az általunk »egyház­politikában járatlanok« által indított akciónak alap-okmánya. Főtiszt, és Nagyméltóságu Konvent! Mikor a papi kongresszus erre az álláspontra helyez­kedett, úgy vélte, hogy az egyház legfelső hi­vatalos testületének, a zsinatnak útmutatását követi. A zsinat ugyanis ez év máre. 14-iki ülésében a királyi jóváhagyásra adott válaszában (olv. a törvénykönyvünk A) mellékletében) kö­vetkezőket jelentette ki: „óvást emel a jóváhagyási záradéknak min­den esetleges olyan értelmezése ellen, mintha egy­házunknak akár javára, akár terhére az állami törvényhozáson kívül bármely más tényező köte­lezettségeket állapíthatna meg11 — »vagy meg­akaszthatná az 1848: XX. t.-c. teljes végre­hajtására irányuló további akciót, illetőleg korlá­tokat szabhatna egyházunk elé abban a tekintet­

Next

/
Thumbnails
Contents