Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-29 / 39. szám

693 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 694 aludjon ki mindjárt a kezdetén, hanem üdvös munkálkodásával, eredményes tevékenységével emelje, fokozza az érdeklődést, tömörítse, körébe vonja azokat is, akik még most is haboznak, ingadoznak, vagy kétségeskedve aggódnak . . . Őszinte szivvel-lélekkel kivánom, hogy Isten áldása legyen a megalakult egyesületen s egész működésén. Patay Károly. Országos ref. lelkészi kongresszus. Szeptember 18-án országos kongresszusra gyüle­kezett össze Budapesten a magyarországi ref. lelkészi karnak mintegy egynegyede. Már ez a nagy szám mu­tatja, hogy nem egyik vagy másik lapnak, avagy né­hány nyughatatlan egyénnek agitálása, hanem valami lelki kényszer vitte oda őket. Valami olyan érzés, olyan sejtelem, hogy a református lelkészi karnak is meg kell mozdulnia, ha az idők jelei előtt szemét nem akarja behunyni; ha — amint illik is — tényező akar lenni ebben a vajúdással teljes időben, amikor — úgy látszik, lehetetlen nem látni, hogy minden erő nagy igyekezet­tel összeszedi magát és érvényesülni törekszik. A tanácskozás már szept. 17 én megkezdődött a választmány hosszas és sokszor heves vitájával, a köz­gyűlési anyag előkészítésével. Szept. 18-án délelőtt féltizkor istenitiszteletre gyü­lekeztek a kongresszus tagjai a kálvintéri templomba. Balthazár Dezső dr. esperes gyönyörű beszédét feszült figyelemmel hallgatták és osztatlan helyesléssel méltá­nyolták a jelenlevők. Innét a Nemzeti Múzeum dísztermébe vonúlt a kongresszus. Itt elénekelték a 90. zsoltárt; aztán Morvay Ferenc rövid fohásza után hozzáfogtak a munkához. Az előkészítő bizottság elnöke beszámolt a választmány­nak és az elnöknek eddigi működéséről; rámutatott a gyűlés főbb teendőire és melegen üdvözölve nagy szám­ban összegyülekezett lelkésztársait, a gyűlést megnyi­totta ; egyúttal indítványozta, hogy a tárgyalás vezeté­sére válasszanak ideiglenes elnököt. A gyűlés ideiglenes elnökké megválasztotta dr. Balthazár Dezső hajdúböszörményi esperest, jegyzőkké dr. Székely József és Birtha József lelkészeket. Az első napot az alapszabálytervezet letárgyalása s a tisztikarnak és a választmánynak megválasztása foglalta le. Mindjárt a tárgyalás kezdetén zárt ülést tartottak annak megvitatására, hogy a világiak is bevonassanak-e a tárgyalásba. Ezzel kissé furcsa, sőt — az avatatla­nok előtt érthetetlen helyzetbe került az értekezlet. Ugyanis azt határozta, hogy a lelkészegyesület — legyen lelkészegyesület! Végül pedig egy pontot úgy fogal­mazott, hogy a református lelkészegyesületnek nemcsak a református világiak lehessenek tagjai, de lutheránu­sok is, egyháziak és világian egyaránt. Vagyis kifejezte azt a szándékát és óhajtását, hogy a református lelkész­­egyesület idővel és pedig mihamarább „Protestáns Szövetséggé“ legyen. Egy évvel ez előtt Kálvin-szövet­­séggel próbálkoztunk. Senki se Ítélte el a kezdeménye­zőket. Hát most ? ! ... Annak pedig, hogy a zártülésen amellett foglaltak állást, hogy ezen az alakuló, alap­szabályokat készítő ülésen világiak (könnyen megolvas­hattuk, hányán voltak) ne vegyenek részt a tárgyalás­ban, egészen különös és jó oka volt. Az alapszabály letárgyalása ufán megválasztották a tisztikart és a választmány tagjait. Elnök lett dr. Balthazár Dezső hajdúböszörményi esperes-lelkész, al­­elnökök dr. Tüdős István és Kis József, titkár Hamar István, jegyzők dr. Székely József és Birtha József, pénztárnok Csia Kálmán. A választmánynak a mi kerü­letünkből tagjai lettek: Nagy Lajos, Tóth Kálmán, Medgyasszay Vince, Patay Károly esperesek, Mozsonyi Sándor, Oroszi Jenő, Barsi Sándor, Bállá Endre, Gózon Gyula és Fülöp József. Azt a nagy tetszéssel fogadott székfoglaló beszé­det, mit ez alkalommal dr. Balthazár elmondott, lapunk múlt számában közöltünk már. A közebéden néhány igen szép felköszöntőt mond­tak. Csák Máté felhívta a jelenlevőket, hogy szólítsák egymást úgy, mint testvérek. Gyűlést előzőleg írásban kívánta ezt már valaki. A kitűzött 8 mind nagyjelentőségű tárgyak elő­adása és megvitatása a második napon történt. Napirend előlőtt F. Vargha Lajos indítványára üdvözölték a konvent elnökségét. Ezután következett az 1848 : XX. t.-c. végrehaj­tásának tárgyalása Hamar István budapesti theol. tanár előadásában. Hogy mindenki jól láthassa, miről van szó ; milyen álláspontot foglalt el e tárgyban a kong­resszus, ím közöljük egész terjedelmében az elfogadott javaslatot. Határozati javaslat az 1848 : törvénycikk végrehajtása tárgyában. Tekintve, hogy az 1848 : XX. t.-c,-ben a hazában törvényesen bevett vallásfelekezetekre nézve a tökéletes egyenlőség és viszonosság állapíttatott meg és kimondatott, hogy a bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szük­ségletei, az illető hitfelekezetek meghallgatása mellett al­kotandó törvény határozmányai szerint, közálladalmi költ­ségekből fedeztessenek, azonban a törvénynek ezen rendel­kezései mind a mai napig sem valósultak meg, sem teljes mértékükben, sem az egyházak állami támogatásainak mó­dozataiban, az Orsz. Ref. Lelkészegyesületnek 1907. szept. i TOKAJI BOR termelők Társasága szállít Tokajból TOKAJT BORT 3 éves szamorodni t)A 0'7 literes OA koro­­n\J palackot náért 5 éves aszú puttonos 0‘5 literes ÍQ körű­id palackot ^0 náért ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására.

Next

/
Thumbnails
Contents