Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-22 / 38. szám
681 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 682 hogy a dogma-alakulások története kiválö figyelmet érdemel, mert megismertet azokkal az eszmékkel, melyek együttvéve a keresztyénség élet- és világnézetét fejezték ki. Hogyan keletkeztek a dogmák ? Minő külső és belső hatások alatt fejlődtek tovább ? A filozófiai gondolkozás minő hatással volt alakulásukra és milyennel azok a theologusok, akiknek nézetei egyelőre talán nyomtalanul hangzottak el, de a dogmafejlődés történetében később annál nagyobb erővel jelennek meg ? ! Mégis van theologiai akadémia, amelyen hihetetlenül össze van zsugorítva e tudomány. De nemcsak ez, hanem a dogmatika is ; ez se pótolja amannak, mint önálló tudománynak hiányát. Mert a két tudomány együtt véve, közönséges iv papíron, közönséges kézírással, öt és féliv csupán ! ! De ha ebből az öt és fél ívből még kivesszük azt az egy ivet, amit meg szimbolika helyett tanulnak az illető papnövendékek : akkor a dogmatörténet és a dogmatika együtt csak négy és fél iv terjedelmű. No e két tudománynak ily terjedelmű megismerése semmiképen se keltheti föl a tudomány részletkérdései iránt való érdeklődést, a tudományszomjat; de még csak arra se lehet elégséges, hogy az anyaszentegyház megnyugvással bocsáthassa ki az ily szükkörü képzettséggel biró ifjú Timótheusokat. Hiszen az eddigi gyakorlat és említett javaslatok is a dogmatörténet heti 3 óráján kívül heti 4 órát szántak csupán magának a dogmatikának. Van olyan theol. akadémiánk, amelyen a dogmatörténetet heti 3 órán, a dogmatikát pedig heti 6 órán adják elő. A dogmatörténet ismerete mellett — mondja dr. Bartók — ösmernie kell a theologusnak azokat a szimbólumokat, amelyek a külömböző felekezeteket egymástól a tanban, a kultuszban, a szervezetben elválasztják és amelyek egybekötik. Ezt a szimbolika adja elő. És ismét van theologiai akadémia, amelyen szimbolikát a növendékek nem tanulnak és osztályzatot mégis „Kér. hittan és szimbolikából''1 kapnak. Az az egy Írott Ívnyi kézirat, amit az illető akadémia hallgatói szimbolika néven említenek, nem egyéb, mint a keresztyén felekezetek szimbolikus könyveinek dióhéjba szorított történetecskéje. E kézirat alapján tehát fogalmuk se lehet nekik arról, hogy mi a szimbolika. Van akadémiánk, amelyen 1905/6-ban a szimbolikát is önállóan, heti 3 órán adták elő. Tehát: egyik akadémián dogmatörténet, dogmatika és szimbolika előadatik heti 12 órán, a másikon meg csak 4 órán ! Mily óriási különbség van a két intézet között! Mily széles, változatos, érdekes mezőt tárhat föl az egyik és mily szűkét, kopárat, szegényeset a másik. (Folyt, köv.) Kis József. Szerzett-jog1. Magam is szeretek gondolkodni és egy könnyen nem tudok átsiklani azon kérdések felett, amelyek egyházi bel- és küléletünket foglalkoztatják. Szeretek világosan látni mindenben. Most e lapok hasábjain felvettetett ama kérdés, miképpen alkalmazható az üj zsinati törvények egyikmásik intézkedése; vagyis mi lészen ama „szerzett jogokkal“ — melyeket a régi törvények alapján egyikmásik szerzett ? ! Nagyt. Kis József ur néhány példával eléggé világosan megmagyarázta a feltett kérdéseket. És pedig — szerintem is — egész helyesen. Úgy van az minden téren, a világi, mint egyházi törvényeknél: újabb intézkedések az elavult formákat hatályon kívül helyezik. Hogy az átmenet nem mehet minden rázkódás nélkül: — ez is világos. És, hogy visszatetsző is sokszor az új törvények alkalmazása a régiekkel szemben, különösen akkor, midőn a „szerzett jogokról“ való lemondás ideje következik : ebben sem kételkedem. Tény azonban az is, hogy a „haladás, a közjó érdekében“ ezekkel a látszólagos sérelmekkel le kell számolni, azaz meg kell velük barátkozni. Azonban vannak komplikált esetek is, amelyek nem oly könnyen fejthetők meg és ezeknél már valóságos sérelem mutatkozik, ha strikte vesszük, vagy alkalmazzuk az új zsinati törvényeket. Éppen egy ilyen esetről akarok én ezúttal megemlékezni és úgy gondolkodom, hogy ennek a kérdésnek tisztázása fontos azok érdekében, akikre éppen tartozik. Azon fiatal s.-lelkészekről akarok szólani, akik most 1907. junius hóban tettek lelkészképesítő vizsgát jeles eredménnyel; tehát még az új zsinati törvények életbe léptetése előtt. Ezekre vonatkozólag a régi zsinati töryények 185. §-ában ezeket olvashatjuk : nNegyedik osztályú egyházba képesítő vizsgálataik letétele után azonnal választhatók, ha vizsgálataik összesített eredménye jelesu stb. Tehát ezen §-us értelmében, a még junius hóban jeles eredménnyel végzett papjelöltek, rögtön választhatók a IV. osztályú parókhiákba. Azonban ezzel szembe állítható az új zsinati törvény ötödik fejezet 63. § ának harmadik bekezdése: „Az a helyettes és segédlelkész, aki a lelkészképesítö második vizsgálatot a jelen törvény életbe léptetése előtt tette le s így gyakorló lelkész mellett az első és második vizsgálat közt csak egy évet töltött; a második vizsgálat sikeres letétele után még egy évet köteles gyakorló lelkész mellett tölteni, hogy rendes lelkésszé választható legyen. “ Az Egyházi Törvények 1. §-a szerint az ev. ref. egyház hivatalos czime ezután „református“ s igy az egyházak és iskolák eddigi bélyegzőit meg kell változtatni. A legszebb és legolcsóbb bélyegzőket AZ ELSŐ MAGYAR RUGGYANTA BÉLYEGZŐGYÁR ÉS VÉSŐ-INTÉZET Tessék árjegyzéket kérni! lceszlti Tessék árjegyzéket kérni ! Budapest, VI. kér., Váczi-körut 17/a. Tulajdonos GEDULDIGER HUGÓ.
