Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-22 / 38. szám
683 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 684 Imé a „szerzett jog hatályon kívül való helyezése ! E §-us egyáltalában nem számol azzal, hogy itt életbevágó kérdésről, fontos jogról van szó azoknál, akik néhány hónappal e törvény életbe léptetése előtt jeles bizonyítványukkal jogot, minősítvényt szereztek a választhatásra. Az 5 theologiai intézeten csak 20-an is legyenek azok, akikre tartozik e sérelem, mégis eléggé fontos ahoz, hogy e kérdés idejében tisztáztassék. Sok kellemetlenségtől és huza-vonától menthetjük meg ezzel az egyes egyházközségeket és a jelesen végzett pályázó s.-lelkészeket. Az a kérdés tehát : érvényben marad e ezeknek már 2 hónapig élvezett „szerzett joguk“ s megadhatja-e a püspöki hivatal a minősítvényt ezeknek a IV-ik osztályú parókhiákba a pályázáshoz; vagy ezt is hatályon kívül helyezi a fent indézett új §-us?! Az irásmagyarázók, a jobban értesültek szives hozzászólását tisztelettel kérem ! (Léva.) Bírtba József ref. lelkész. Vegyes közlemények. — Gyászhir. Lapunk zártakor vettük s részvéttel közöljük a következő gyászjelentést : A diósjenői református egyház mély szomorúsággal jelenti, hogy nagyrabecsült lelkipásztora nagytiszteletü és nagyságos Nagy Gedeon 1907. évi szeptember hó 18 án délelőtt 1/2 10 órakos áldásdús életének 77-ik esztendejében jobblére szenderült. Egyházunk a boldogultban 53 esztendőn át nemes és lelkes igehirdető lelkipásztorát vesztette el, kinek emlékezetét egyházunk mindig híven fogja őrizni. A gyászszertartás szeptember 20-án délután 2 órakor fog megtartatni. — Diósjenő, 1907 szeptember 18 án. — Áldás legyen emlékén ! — Negyedszázados évforduló. Huszonöt esztendeje, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület bizalma Fejes István sátoraljai lelkészt a sárospataki főiskola algondnoki székébe ültette. Ez a negyedszázad nagy átalakulásokat hozott hazai közoktatásügyünk, közelebbről a sárospataki főiskola életében. Fejes István mindig ott volt az első sorban s tántoríthatatlanúl küzdött a sárospataki főiskola függetlenségéért. A nevezetes évforduló alkalmából készséggel nyújtjuk neki mi is az elismerés koszorúját s kérjük az isteni Gondviselést, hogy eredményekben gazdag, munkás életét még igen sokáig nyújtsa ! — Az Országos Református Lelkészegyesület f. hó 18-án, Budapesten megalakult. Részletes tudósítást csak jövő számunkban adhatunk. Most csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy egyes lapoknak az egyesület tárgyalásairól hozott felületes és célzatos tudósításai .alkalmasak lehetnek arra, hogy még egyházunk tagjaiban is aggodalmakat keltsenek. Ne felejtse senki, hogy az újságírók az eféle gyűlések mozzanatai közül azokat kapják ki, ami az ő újságjuk céljainak legjobban megfelel és ezeket aztán úgy színezik ki, ahogy nekik éppen legjobban tetszik. A mostani tárgyalásnak az 1848 : XX. t.-c.* re vonatkozó részével tettek így. Egyesek felszólalásaik közben megemlítették a szekularizációt. Nosza rajta, egyes lapok aztán kürtölik, hogy az egyesület ezt a jelszót tűzte zászlójára. Ez pedig épen nem felel meg a valóságnak. Az egyesület megmaradt a történet és jogfolytonosság alapján. Egyesek az iskolák államosítását is említették. Lehet, hogy némelyek ezen is szörnyüködnek és ezt is úgy tüntetik fel, mint az egyesület jelszavát. Pedig ez se felel meg, távolról se felel meg a valóságnak. Azon pedig nem csodálkozhatik senki, hogy ebben az egyesületben is vannak, bár igen csekély számmal, hívei az iskolák államosításának, csak úgy, mint a konventi tagok között is vannak. Báró Bánffy Dezsőről és dr. Bartók Györgyről tudhatja mindenki, hogy hívei az államosításnak. A kongresszuson különben igen nagy számmal jelentek meg a lelkészek, A Múzeum díszterme kicsinynek bizonyult ; sokan állni voltak kénytelenek ; vagy ketten is szorongtak egy ülőhelyen, vagy a karzatra mentek. A tárgyalás két napon át, a második napon teljes 10 órán át tartott . . . Minden kezdet nehéz. A kezdet nehézségei azonban most már jórészt le vannak küzdve. Csak ne a kicsinylésnek, gáncsoskodásnak, hanem a jóra irányuló összetartásnak szelleme vezessen bennünket, úgy sok jót várhatunk a lelkészegyesület megalakulásától. A mi egyházkerületünkből mintegy 60 lelkész volt jelen a gyűlésen. — Beiratásoli. A debreczeni ref. főgimnáziumba 650, a sárospatakiba 444, a pápaiba 558 tanuló iratkozott be. Sok panaszt hallunk manapság, hogy mindenki taníttatja gyermekét. Saját felekezetűnket illetőleg eunek a panasznak nincs jogosultsága. Nézzük meg csak a budapesti egyetem múlt tanévi kimutatását s látni fogjuk, hogy ott igen kis számban vagyunk képviselve. Igenis : ne jöjjön mindenki gimnáziumba ; de akinek esze s hozzá szorgalma vau, a porból is föl kell szednünk s mindenképen gyámolítanunk. Ez az egyházkerületi iskolák legszebb hivatása. — Az adóalap végrehajtó-bizottsága e hó 10-én alakuló gyűlést tartott Budapesten. A bizottság tagjai 1. a dunamelléki egyházkerületből: Puky Gyula és Mészáros János, póttag Benkő István; 2. a dunántúliból: Antal Gábor és gróf Tisza István, póttag Nagy Lajos; 3. az erdélyiből: Kenessey Béla, Papp István, póttag nincs ; 4. a tiszáninneniből: Meczner Béla és Radácsy György, póttag Révész Kálmán ; a tiszántúliból : gróf Dégenfeld József és Széli Kálmán, póttag Süttő Kálmán. A bizottság elnöke egyhangú választás utján gróf Tisza István, egyházkerületünk szeretett főgoudnoka lett, előadó Kenessey Béla. A kiutalt 1 millió kor. államsegélyből lélekszerint való szétosztás mellett 698.800 kor. jut a ref. egyháznak; ha majd mind a 3 millió ki lesz utalványozva, 1,467.480 korona. — Konventi ülés. A református egyetemes konvent f. évi Őszi rendkívüli ülését főtiszt, és mélt. Kun Bertalan püspök s nagym. báró Bánffy Dezső egyházker. főgondnok urak, mint az egyet, konvent elnökei október hó 22-én d. e. 10 órakor fogják megnyitni Budapesten, a Lóuyay-utcai református főgimnázium dísztermében, amit elnöki megbízásból addig is ezennel közzéteszek, mig a meghívókat az illetékes püspöki hivatalok kibocsátanák. Kelt Debreczenben (Hatvan-u. 3. sz. a.), 1907. évi szept. hó 19-én. Sass Béla ref. theol. akad. tanár, mint egyetemes konventi jegyző.
