Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

673 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 674 immár szervezett táborával a klerikális reak­ció áll. Ezt a mind egyházi, mind társadalmi, to­vábbá belső és külső szövetségeseit tekintve, nemzeti szempontból is egyenesen veszélyes irány­zatot hagyta ránk a XIX. század s ennek ad tápot és erőt a legújabb idők politikai alakulása. Hatása, támadása első sorban minket ér, mint a sötétség és szolgaság örök ellenségét. Még tétlenségünkben is ütközőkövei vagyunk; ellene kifejtendő nyilt és energikus akciónkkal még inkább azok leszünk és azok lenni akarunk. Pedig immár át kell lépnünk a Rubikont, nem nézhetjük tovább tétlenül, hogy mint té­veszti, mint vesztegeti meg változatos külső alak­jával saját hiveinket, mint szorít, mint gyengít el, ahol csak alkalma adatik. A klerikális áfium ellen a védelem taktikájával keveset érnénk, előre kell tolnunk ostrom műveinket, a s straté­giában központi jelentőséggel az 1848 : XX. t.­­c.-re támaszkodni minden konzekvenciával : igy az állami természetű egyházi javak szekularizá­ciójának követelésével együtt. Mi nem félünk arányos anyagi készség mellett megfutni a szel­lem versenyét. Az arányt pedig követelni törté­nelmi tételes jogunk. E követelés érvényesítéséhez kétségtelen, hogy a hivatalos egyház kevés akaratot mutatott. Talán mivel nem tartotta elég erősnek egyhá­zunk közszellemét, amelyre támaszkodva a siker reményével kezdhetett volna akciót. Ezt a köz­­szellemet, a hivatalos egyház erőkifejtésének leg­természetesebb bázisát akarjuk mi átalakítani olyanná, hogy az igazi szabadelvüség minden törekvésünk mind egyházi, mind társadalmi, mind pedig politikai tekintetben készenlétben álló tar­taléka, erőforrása és hadserege legyen. így aka­runk a hivatalos egyház ellenségei lenni. Sajnála­tos elmaradottságot jelent az irányzatok meg­ítélésében az a felfogás, mintha ez az egyház­társadalmi alakulás a hivatalos egyház elleni állandó hadviselés szerve akarna lenni, vagy épen a világi elemet akarná egyházi pozícióiból kiforgatni; akik ennek a mélyreható egyház­társadalmi alakulásnak ilyen kicsinyes indoko­kat akarnak szuggerálni: azoknak gyenge érzékük van a nagy eszmék ideális szolgálata iránt s ezért nem tudják másnál sem feltételezni azt. Egyesületünk keresi, kéri, fenn akarja tar­tani az érintkezést, kölcsönhatást egyházunk összes alkatelemeivel és velük együtt karöltve akarja szolgálni az egyetemes érdeket. De viszont mint a speciális erők testületé, belkörüleg ön­tudatos, egyöntetű, tervszerű eljárásra akarja be­rendezni, kiképezni magát s ebben a működés­ben minden más elem feszélyezésétől el akar vonatkozni. Az nj „egyházi törvények“ végre­hajtásának akadályai. (Folytatás.) Még egy nagyon fontos és tisztázást igénylő kör­kérdés van az adótörvényben, nevezetesen a 13. §-ban foglalt u. n. vagylagossági adókulcs. Erről is többféle vélemény kering a levegőben. így az a) és b) pontban foglalt adókulccsal való Összehasonlításnál némelyek szerint a kettő között az a külömbség, hogy az első esetben az adózás kizárólagosan készpénzben történik s így a díjlevelek feltétlenül készpénzre változtatandók át, mig a vagylagossági kulcs alkalmazása mellett meg­maradhat továbbra is a terménybeli adózás és szolgál­­mányok, közmunka teljesítése is. Helyes értelme a vagylagosságnak azonban nem ez, hanem az, hogy az adósegélyt igénybe venni kívánó egyházak nem kötele­sek feltétlenül a közölt adókulcsot életbe léptetni, ha­nem más kulcs szerint is kivethetik adójukat az itt megszabott korlátokkal, t. i. a szegényebb sorsuakra nem szabad nagyobb adót kiróni, mint amekkorát az a - b) pont megenged és igazolni tartoznak, hogy a saját adókulcsok szerint végösszegben kivetették azt az adót teljesen, amit a 13. §. a—b) pontjai szerint kellett volna kiróniok. Ez a helyes értelme a vagylagosságnak; ter­mészetes, hogy a szolgálmányokban való adózás itt meg­maradhat. Sőt én nem látok lehetetlenséget abban sem, hogy a 13, §. a—-b) pontjaiban foglalt adókulcs életbelépte­tése mellett a termény, különösen a gabonaadózás ne volna továbbra is teljesíthető. Erre vonatkozólag ugyan nem olvastam és nem hallottam ily véleményt, sőt épen a kétféle kulcs lehetőségének félreértése következtében egészen elterjedt az a nézet, hogy ennek a kulcsnak elfogadásával a gabona adózás feltétlenül megszűnik és és a belhivatalnokok gabona járandóságukat természet­ben nem kaphatják. E miatt pedig sokan aggodalmas­­kodnak, mert veszteségtől tartanak, ha az utóbbi évek gyenge árait — mely szerint az értékelés történik — a folyó évi magasabb árakkal összehasonlítják és ter­mészetes következtetés az, hogyha minden egyéb cikk ára emelkedik, a gabonáé is emelkedni fog. Az én egyéni felfogásom szerint aggodalomra nincs ok e tekintetben, mert a gabonaadózás a fenti kulcs alkal­mazása mellett is fentartható; amennyiben a törvény nyíltan nem szünteti meg, sőt a III. t.-c. 2. §-a meg is engedi. Többen lehetetlennek és kivihetetlennek tartják A TOKAJI BOR termelők Társasága szállít Tokajból TOKAJT BOBT 3 éves szamorodni 5 éves aszú puttonos OA 0-7 literes Oß koro- -jO 05 literes 10 koro­áv palackot náért palackot náért ládában bérmentvc a megrendelő vasúti állomására.

Next

/
Thumbnails
Contents