Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-22 / 38. szám
671 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 672 A törvénynek és rendeletnek ezen formai hiányát csak növeli a rendelet 50. §-ának 11. pontjában foglalt azon intézkedés, hogy nemcsak hitközségek, hanem akár alapítványok, akár magánosok alapíthatnak államsegéllyel szerzetesek által vezetett iskolákat, ami, tekintettel arra a nagy különbségre, ami a r. katb. főpapság és más egyházak papsága és, mondjuk az érthetőség kedvéért, főpapsága vagyoni helyzete között van, könnyen oda vezethet, hogy pár évtized alatt az ország községeinek nagy része el lesz árasztva szerzetes iskolákkal, akár lesz azoknak ott létjogosultsága, akár nem. Növeli a szerzetes-rendekre vonatkozó külön intézkedésből származó veszedelmet azon majd nem megérthetetlen intézkedés, hogy a törvény 22. §-a a)—i) pontok alatt felsorolván azon tényeket, amelyek a törvények által a községi tanító a fegyelmi vétséget követ el, s a törvény 23. §-a ezeket a vétségeket a hitfelekezeti tanítókra is érvényeseknek ismervén el, a törvény utólag beiktatott 35. §-a a szerzetes tanítókra a 22. §-nak csak a)-—c) pontjait terjeszti ki. Tehát például a 22. §-nak d) pontja, amely igy szól: a tanító fegyelmi vétséget követ el, ha hitfelekezetek, vagy egyes társadalmi osztályok ellen izgat, vagy ha növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz, kiterjed a községi és hitfelekezeti iskolák tanítóira, de nem terjed ki a szerzetes tanítókra. Pedig jogállamban arra mégis csak tekintettel kellene lenni a törvényhozó hatalomnak, hogy ami fegyelmi vétségnek állapittatik meg az egyik tanítóra nézve, az fegyelmi vétséget képezzen a másikra nézve is, a törvény előtti egyenlőség legalább ezt kívánná. Méltán okoz tehát aggodalmat egyházunk híveinél a törvény ezen kivételes, és sem közjogi, sem tanügyi szempontból meg nem indokolható különleges intézkedése, amely aggodalomhoz járul az a sajnálatos tapasztalat, hogy ref. egyházunknak arra mind ismeretes egyéni meggyőződésük, mind hivatalos állásuknál fogva hivatott vezérférfiai közül ez ellen az illetékes helyen, a törvényhozás termében szavát senki fel nem emelte. Most már a törvény bevégzett helyzetet teremtvén, református egyházunk híveinek és hatóságainak kell oda fordítani figyelmét és törekvését, hogy a törvény jelzett hiányából egyházunkra minél kevesebb veszély háramoljék. Elnöki székfoglaló beszéd. Az Országos Ref. Lelkészegyesület alakuló közgyűlésén elmondta : dr. Balthazár Dezzö. Egyházunknak úgy államjogi, mint felekezetközi helyzete tisztázást nyert az 1848 : XX. törvénycikkben; és pedig államjogi tekintetben a történelmi iogalap épségben hagyásával, felekezetközi tekintetben a tökéletes viszonosság és egyenlőség megállapításával, A tiszta szabadelvüség klasszikus idejének nagy alkotása ez, nagy idők nagy embereinek emelkedett, tiszta, igazságos felfogására s a jövő - egyházpolitikai irányait helyesen megszabó genie-jére vall. Az elnyomatás korszaka keresztülhúzta a jogfolytonosság proklamációjával kezdődő reményeinket, a kiegyezési korszak kiegyezte, elalkudta ezt a törvényt, még a nagy egyházpolitikai küzdelmek idején sem — amikor pedig a kultur-harctól már egy vékony mesgye választotta el az államot — még akkor sem alkalmazták a klerikális reakció lefegyverzésére ezt a leghatalmasabb fegyvert. Sőt vezérférfíaiuk, akiknek az aktív politikában rész jutott, következetesen oda engedték sodortatni magukat, hogy részleges, szétforgácsolt alkotásokkal elporlasszák az egységes jogalapot. A tanítói, tanári, lelkészi fizetések kiegészítéséről, a tanügyi intézmények dologi segélyezéséről szóló törvények, a hárommilliós állami hozzájárulás, amelynek törvényes garanciájával a kormány még adós, segélyező hatásuk mellett erre alkalmasak mindannyian. De alkalmasak annak a látszatnak keltésére is, mintha az állam egyházunkkal szemben a kellő anyagi méltánylást állandóan napirenden tartaná és teljesítené, holott ezek a részleges alkotások mind az összegre nézve, mind az erkölcsi érték tekintetében messze alatta maradnak az 1848 : XX. t.-c. színvonalának. Kétségtelen, hogy a törvény végrehajtásának útjában az állami adománytermészetü egyházi javak szekularizációjától való félelem és Becses ügy elembe ajánlom valódi szegedi édes nemes csemege rózsa-paprikámat, amely ma már egy konyhán sem nélkülözhető, mert minden úri konyha büszkesége az étkek kiváló Ízletessége. —• Tessék próbarendelés által meggyőződni ! — • —~ Yalódi szegedi édes nemes csemege rózsa-paprikámat, csinosan díszített ezüst papirdobozokban eredeti csomagolással hozom forgalomba : Doboz : 1/2 Kgr. 1/4 Kgr. 1/8 Kgr. Megrendelhető á dobozos paprikákon kívül: Trik~* Kor Kor 1-GO Kor —-90 * Édes' nemes rózsapaprika á kgr. 4‘50 kor. Arak. kői, ó kői, lou nor. w ^ Félédes, gulyás rózsapaprika á kgr. 3'80 kor. ======= Tessék árjegyzékemet kérni! = = Házilag kezelt tojásos tarhonya á kgr. 1‘— kor. HORVÁTH FERENC paprika-különlegesség-ek kivitele, SZEGED.
