Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-09-08 / 36. szám
639 640 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. mókát épen nem kívánom zárt számoknak tekinteni; mert 15 1600 koronás lelkész helyett esetleg 25—30 is mehet nyugdíjba, de akkor kevesebb mehet 3000, vagy 4000 koronával. Ezek a számok csak olyan átlagos, tájékoztató számok. Az özvegyek és árvák segélye .pedig emeltessék 20°/o-kal; ami azt teszi, hogy az özvegyek 500 kor. helyett 600 koronát, a gyermekek 100 kor. helyett 120 koronát kapjanak. Ez esetben a számítás igy alakulna : 1909 végén lenne: 1908. évi államsegély 1908. „ „ 1908. évi 1U évi %-a 1909. * 1909. „ „ 1U évi % a 1908. „ „ 1909. évi %-a Uj tagoktól* 10°/o alapbetét e két évre Uj tagok 1908. évi alapbetéte után 4°/o kamat 400.000’— K 4.000’— „ 400.000-— „ 4.000-— „ 16.000 — „ 11-640-— „ 232*80 „ 835.872-80 K Ebből az összegből két évi kezelési költség, nyomtatványok címén vonjuk le 15872 80 koronát, marad 820 000 kor. tőke. Ennek kamatja beállítható a Bevétel 1. p. alá, 1910. évre. Az évi díj 3 7201° helyett 27u% lenne, amennyit eddig is fizetünk az özvegy-árva-gyámintézetbe. Ezen a címen a 181240 kor. 16 fillér helyett 93742 kor. 97 fillér lenne a bevétel 1910. évre. A bevétel többi tételei érintetlenül maradnak. A kiadás rovatában az 1. p. a. felvennénk 15 1600, 10 3000 és 5 4000 koronás fizetésű lelkészt. E cimen összes kiadás lenne 74.000 kor. Az özvegyek és árvák segélyezésére a kiadás 2—5. p. a. fölvett 305.748 K 35 fillérhez még 20% javítást hozzá véve 61.149 K 66 fillér 366.898 K 01 fillér lenne a kiadás. Az 1910. évi költségvetés tehát ez lenne: Bevétel: 1. 820.000 kor. 4%-a 2. 272%-os évi hozzájárulásokból 3. A lelkészi, vallástanári stb. állásokat fenntartó egyházközségek évi 2°/o-kal 78.180*— „ 4. A jövendőben egyszersmindenkorra befizetendő l0°/o-os hozzájárulás évi járadékban (33%-os helyett; tehát kevesebb !) 6.500 „ 5. Az országos közalap jövedelméből (most már jóval több, de kerek számot vezek) 50.000*— „ 6. Az özvegy-árva gyámintézet tőkéjének évi kamatja (most már szintén több) 80.000*— „ 7. Államsegélyből 400.000*— „ _______ 741.303-— K * A Jelentés 24. lapján 97 olyan lelkész van kimutatva, akik nem tagjai a ^j/áwintézetnek. Ezeknek a fizetésük 174.600 kor. Ennek 10% = 17.460 kor. Ezt a ^í/ó»úntézet szabályai szerint 3 év alatt egyenlő részletekben fizethetik be. Egy évre esik 5820 kor. Ez tőketermészetü befizetés. 32.800’- K 93.742-97 „ Kiadás : 1. 30 férfitag nyugdíjazására 74.000’— K. 2. Özvegyek és árvák segélyezésére (2—5. p. a. felsorolva) 366.898*— „ 440.898-— K A bevételből 741.303 koronából levonva a kiadást 440.898 koronát marad 300.405 korona. E maradvány, gyarapítja még az új tagoktól III. részlet 5.820 korona. Végösszegben tehát 306.225 korona lenne az 1910. évben tőkésíthető. E 306225 koronából kezelési költség címén üssünk le 6225 koronát: igy az 1911. év költségvetésében a bevétel l. p. a. már 1,120.000 K kamata lessz beállítható; vagyis 44-800 K; ami épen 12 ezer koronával több az előző évinél. Minek folytán aztán a bevétel végösszege 763.303 korona lenne; vagy számítva az országos közalaptól való járulék rendszeres emelkedését, vehetünk 765.000 koronát. A kiadásnál szaporítsuk a nyugdíjazandó férfitagok számát tízzel ; 5 1600; 3 3000, 2 pedig 4000 K nyugdíjjal. E cimen a kiadás emelkedik 25.000 K-val- Az özvegyek és árvák segélye marad a múlt évi. így a kiadás végösszege 465.898 kor. lesz. A bevételből 765.000 koronából kivonva a kiadást 465.898 koronát, marad 299.102 korona. Kezelési költség címén üssünk le 9102 koronát: 1911 végén a tőke 1,120.000 -j-290.000 1,410.000 korona lesz. Ha pedig az özvegyek és árvák segélyezésére már most a jelenleginél 50%-kal többet vennénk fel: akkor e cimen az összes kiadás 458.622 korona lenne; ami a Jelentés 27. lapján a kiadás 2—5. pont a. föl van számítva. Az 1911. évi költségvetés kiadás rovata e szerint ez lenne : 1. 40 férfi tag nyugdíjazására 99.000 K 2. Özvegyek és árvák segélyezésére 458.622 „ 007 n99 tf A bevétel 765.000 kor. A kiadás 557.622 „ Marad 207.378 korona. A tőke pedig maradványnyal csak 200,000 koronát véve .= 1,300.000 korona. Ez esetben az özvegyek már 1911-ben 750 koronát, az árvák 150 koronát, illetőleg az apátián, anyátlan árvák is 50% kai többet kapnának. A pénzügyi eredmény ez években minden esetre kedvezőbb lesz az itt föltüntetettnél, mert az özvegyek és árvák segélyezése még nem érte el a legmagasabb pontot, ami a mérlegben föl van tüntetve; én pedig úgy számítottam, mintha elérte volna 1 Igen helyesnek tartanám, ha ily irányban módosíttatnék a törvény, ami — úgy látszik — épen nem kedves, sőt nagyon is ellenszenves a lelkészek legalább
