Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-28 / 30. szám
529____________________________DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP._____________________________530 farizeuskodásban és álkegyességben; üres, léleknélküli bálványozásban, ceremóniákban merül ki. Inkább választom tehát a temető zugát a bigottság által kitagadott — szegény hívem számára keresztnélkül, mintsem az ékes sírhelyet csak azért, hogy feladjam elveimet, hogy alkalmat engedjek a papizmus elfogultságainak még a temető sirhantjain is érvényesülni. Vagy-vagy! Tertium non datur. Vagy igaz az, amit mi a holt bálványokról, a keresztről tanítunk és akkor még a pokol kapuin keresztül is érvényesítenünk kell elveinket, tanainkat; vagy nem igaz: s akkor pedig ne ámítsuk magunkat vele. Én azt mondom, hogy temessen ilyenkor a ref. pap minden jelvény nélkül inkább, de még se engedjen „csupán a kellemetlenség kikerülése, vagy a jó békesség kedvéért“ — a kálvini, illetve a krisztusi tanokból. A nagy Kálvin is jeltelen sir alatt fekszik, magyarázzuk meg híveinknek, inkább így, mint kereszt alatt nyugodjanak ma is a mi hitfeleink. * Ami a második kérdést illeti, nevezetesen azt, hogy egy beteg, de még nem konfirmált egyénnek, ha óhajtja feladható-e az úri szent vacsora : — Fülöp kollégámmal azt felelem : — igen ! Az ő esete pedig kizár minden kételkedést. Hiszen az a kis leány már tanulta a kátét, ismerte a krisztus vallását, ami hitünk tanításait. Erről még a beteg ágyon is alkalma lett volna a lelkésznek meggyőződni, ott is konfirmálhatta volna betegét: sajnos dolog, hogy nem tette. Nem azért, mintha elkárhozott volna az a kis leány úrvacsora vétel nélkül. Nem ! Ez pápista felfogás a mise áldozatról, az utolsó kenetről. Hanem azért, hogy annak a kis leánynak halála csendesebb és nyugodtabb lehet esetleg, s szülei is könnyebben viselik a gyászeset fádalmát, ha tudják, hogy kis lányok az utolsó kérés teljesítése mellett halt el. Nincs se dogmatikai, se formai oka tehát a lelkésznek az ilyen betegtől megvonni az úrvacsorát. Ez az én véleményem a „két kérdésre“, anélkül azonban, hogy hirdetném ezekkel szemben a vatikáni zsinaton (1870. julius 18.) kimondott infallibilitás kárhozatos dogmáját. (Léva.) Bíftha József ref. lelkész. Ismétlő iskolások vallásoktatási anyaga. Ajánlva a kér. tanügyi bizottság b. figyelmébe. Rendtartásunk előírja, hogy az ismétlő iskolásokat a vallási oktatásban a lelkész részesítse. Amilyen helyesnek tartom én azt, hogy a mindennapi iskolások vallásoktatása főképpen paedagogiai szempontból maradjon a tanító kezében, éppen olyan helyesnek tartom, hogy az ismétlő iskolások vallásoktatását a lelkész vezesse. Ugyanis ez a kor az, amelyben a növendék kiszabadulva az iskola falai közül, szabadságával élni helyesen nem tud; ez a kor az, midőn az egyháznak összes tekintélyét fel kell használni arra nézve, hogy a könnyelmű fiatalság megtartassék a keresztyén erkölcsökben. A keresztyén erkölcsöknek mégis csak leghivatottabb, legtekintélyesebb hirdetője maga a lelkész. Igaz, hogy vannak egyházak, ahol olyan sok a lelkészre váró teendő, miszerint a lelkész nem foglalkozhatik az ismétlő iskolával, mégis azt állítom, hogy kerületünkben az egyházaknak 80°/0-ánál megvalósítható a lelkész általi vallásoktatás. Nem szükség azonban ezt vasárnap teljesíteni, mint a Rendtartás előírja, én pl. szerdán egy tanórán át szoktam ezt végezni. A tananyagra nézve a következőket ajánlom. Mivel az ismétlő iskolakötelesek három éven keresztül kötelesek járni, az egy csoportba foglalt ismétlősöknek évenkint felváltva a következőket adom elő : Első éven. Jézus élete. Születése, ifjúkora, diadalmenete, utolsó napjai, szenvedése, halála, feltámadása. A lelkész ezeket az evangéliumból felolvastatja velük, kifejti, megmagyarázza és elbeszélő modorban, a fontosabb helyeken Jézus tulajdon szavait használtatva — emlékezetből előadatja velük egyenkint. Az evangéliumnak meg kell lenni minden gyermek birtokában. Második éven. Jézus nevezetesebb tanai. Máté V., VI., VII. része alapján. Irgalmas Samaritanus, Magvető, Gazdag és Lázár, Tékozló fiú. Ugyanolyan módon oktatva, mint az első éven. A harmadik éven. Luther, Kálvin, Zwingli, Melanchton, Mélius, Szegedi, Huszár Gál, Károly Gáspárral kapcsolatban a szentirás ismertetése, egyszerű népszerű modorban. A növendékek kezében legyen ceruza és papiros, hogy a lelkész előadásában előforduló helyneveket, évszámokat, nevezetesebb eseményeket rövid pár szóval feljegyezhessék. Azután szabad előadásban mondják el a növendékek a hallottakat. Igen hálás tér ez kedves lelkésztársaim ! Először nehezen ment a munkám, de a presbitérium jelenlétében lefolyt vizsgálaton könny jött a szemembe és igaz jutalmát éreztem vesződségemnek ; a minden rosszra, csábításra, rakoncátlanságra hajlandó ifjúságnak ajkáról komolyan, áhítattal, hallottam előadni Jézusunk szenvedéseit és halálát festő bibliai szavakat. Én szerintem a lelkészi beavatkozásnak és a gondos, szigorú cura pa8toralÍ8nak legnagyobb szüksége a 12—16 éves koruaknál mutatkozik, hogy a rosszra való hajlandóságot lehetőleg ellensúlyozzuk. A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból ft A 0 7 liters TOKAJI szamorodni bort 9 fi koronáért> LA \J ^ eVeS ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására. ^ V
