Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-07 / 27. szám
Tizenhetedik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1907. julius 7. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez Kis József felelős —- szerkesztő czimére küldendők. -----........ , Az előfizetési dijak (egész évre 8 K félévre Megjelenik minden vasarnap. 4 K), hirdetések, reklamációk Faragó János .. főmunkatárs czimére küldendők. = Protestáns Sajtószövetség. Szerettem volna ily címet adni e cikkemnek : Tettre protestánsok ! Mert az a cél, amelyet jelen soraim szolgálnak, egy a magyar protestántizmus tettre hívásával. Aki nem csupán a politikai, hanem a hazai társadalmi és egyházi viszonyok és fölszinre vetődött eszmék, elvek mostani zavarodását figyelemmel kiséri, aggódva látja, hogy e kaotikus forrongásban mindjobban egységes formában alakul ki a reakciós törekvések irányzata, melynek legelszántabb előharcosa : a pápás sajtó. Niucsen a közvéleménynek olyan tere, ahová benyomulni nem iparkodnék és parancsoló szerepet vinni nem erőlködnék. Ha ez a nemzeti egység javára válnék és ha a lelkiismereti szabadság szent törvényét veszedelemmel nem fenyegetné, talán kevés szavunk volna hozzá. Azonban, midőn tapasztalnunk kell, hogy egyesületeiben, főleg az u. n. Pázmány-egyesületben nemcsak a pápás egyházat ért támadások visszaverésére tömöríti erejét, hanem a napi- és helyi lapok, folyóiratok szellemére és irányzatára is domináló befolyást akar és néha bir is gyakorolni, akkor nekünk, magyar protestánsoknak sem szabad Ölbe tett kezekkel nézni a szomorúra változott idők folyását. Még ugyan eddig nem vagyunk széjjel-vert nyáj. Még él bennünk a protestáns önérzet és tudat. Azonban vezérlő orgánumok hiányában tanácstalanúl állunk a hullámok vetése között. Nem félünk ugyan a lét és nemlét kérdése közelségétől de mindez ideig nem ; is gondoskodtunk róla, hogy a hazai protestántizmus a jövőre is biztosítsa eme biztos helyzetét. Lám, a kath. egyház, noha rendkívüli anyagi erőforrások ura és noha társadalmi és politikai befolyásánál fogva az idők viharától nem tarthat, mégis mohó sietséggel és céltudatos tervszerűséggel tömöríti erőit s adja ki nekik munkáikat. Amit a legnagyobb s legerősebb hazai egyház a maga közvéleménye irányítására és terjesztésére jónak lát, azt bizony nekünk is, az anyagiakban sokkal gyengébb protestáns egyházaknak kettőzött buzgalommal kell megeselekedniök. Ez a nemes szándék gyűjtötte össze f. évi junius hó 3-án Hajdúböszörményben, a prot. sajtó több kiváló képviselőjét, hogy a helyzetet és a tenni valókat megbeszélve egy egységes és szabályszerűen működő u. n. protestáns sajtószövetségnek szükségességére hívják fel a hazai protestáns társadalmat. Sem támadó, sem szétbontó feladata nem volna ennek a szövetségnek, hanem egyrészt az ellenünk esetleg fellépő támadásoknak visszaverése, a protestáns érdekek önzetlen és hathatós támogatása, az evangéliumi hit, a lelkiismereti szabadság rendíthetetlen megvédelmezése, az összes protestáns sajtóképviselők tömörítése és állandó útbaigazítása arra, amit a magyar protestántizmus érdekei megkívánnak. Ez a valóban nagy arányú és még nagyobb jelentőségű munkakör csakis szervezett szövetkezésben volna sikeresen megoldható. Mint tudjuk, a hajdúböszörményi gyűlés után f. hó 11-én több lelkes protestáns hírlapíró Budapesten már ki is mondotta e szövetség
