Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-30 / 26. szám
459 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 460 ják most. Csakhogy kérem, akkor nem kellett volna kivánni a más nyugdij-intézetekkel teljesen azonos nyugdíj-intézetet. Est modus in rebus. Szerintem meg volt találva a helyes mód a dr. Horváth JózseLféle, ránk úgy szólva semmi terhet se rovó javaslatban. Ilyen dologban nem szabad jelszavak után indulni és mindig csak az emberek szája izét keresni. Mert 2X2 mindig 4. Ami áll a világiak nyugdíj-intézetére, áll az a mienkre is, ha ugyan úgy akarjuk felállítani. Én már más alkalommal is nem egyszer kijelentettem, hogy a nyugdíj-intézetnek a mostani szervezetben fölállítását éppen nem soroztam egyházunk első rendű szükségei közé. Sokkal elöbbvalónak tartottam a korpótlékok megadását. Egészséges lelkészre nézve azt tartom, amit a régi erdélyi kánon, hogy ha elhagyja hivatalát, a belső hivatás hiányáról tesz tanúbizonyságot. De bizonyos is vagyok benne, hogy a nyugdíj-intézetnek a mostani formában fölállítása mellett is a lelkészeknek fele se fog nyugdíjba menni 65, illetőleg 70 éves korában. És éppen ezzel fogják igazolni, hogy nem csupán kenyérkeresetből működtek ennyi éves korukig. Erre azonban egy számító embernek, de egy törvényhozó testületnek is föltétlenül azt kell mondani, hogy ez ugyan megtörténhetik; de az is épp úgy megtörténhetik, hogy valamennyi nyugdíjba megy; azért erre számítva kell a törvényt megalkotni. Egyéb iránt a dolog éppen nem oly rémes, mint amilyennek Nagy Lajos kartársam asomogyszobi értekezleten megrajzolta. Mert a törvény 26. és az ügyrend 64. §-a szerint egy 30 év óta rendes szolgálatban levő lelkész, aki már tagja az özvegy-árva gyámintézetnek, kétezer (2000) korona fizetés után tartozik fizetni: a) alapbetétként fizetése 23%-át 460’— kor. b) e 460 Korona után 4% ‘egyszerű kamatot 30 évre visszamenőleg 552’— „ tehát összesen 1012*-— kor. (N. L. tévesen 952 koronára számította.) Ezt öt év alatt egyenlő részletekben kamat nélkül fizetheti. Egy évre esik 202‘40 kor. c) fizet még 3Va%-os évi járulékot 70'— „ az első öt év alatt tehát évi 272’40 K-t fog fizetni. Semmit többet. E számításom nagyon eltér Nagy Lajos számításától, mert szerinte az első öt év alatt egy 30 év óta szolgáló rendes lelkészre 723 kor. 54 fill, évi átlag esnék. Úgy gondolom azonban, hogy nem tévedek, mikor a magam számítását tartom törvényszerűnek és helyesnek. Mikor a nyugdíj-intézet által ránk nehezülő teherről beszélünk, ne felejtkezzünk meg arról, hogy a 37,% évi járulékból 2l/2%-ot már eddig is fizettünk az özvegy-árva gyámintézetbe; vagyis a fölvett esetben a 70 kor. évi járulékból pusztán az özvegy-árva gyámintézetbe fizettünk 50 koronát. Ha ennek figyelembevételével állapítjuk meg a fölvett esetben az új terhet, ez kitesz : a) alapbetétben és ennek visszamenőleg 4% kamatába 1012 kor. b) évi járulék 20 kor. Dókus Ernő úr, az orsz. gyámintézet végreh. biz. elnöke is, aki Nagy L.-nak felel a Sárospataki Ref. Lapok 25. számában, téved számításában, mert a 23°/0-os alapbetétnek öt év alatt történő befizetése esetén a fönnmaradt részletek után késedelmi kamatot számít. Pedig ez nem jár, mert a törvény nem rendeli. Nézze meg bárki a törvény 26. §. 1. p. harmadik bekezdését, ott egy szó sincs arról, hogy öt év alatt késedelmi kamattal fizetendő be az alapbetét. Pedig ha úgy kellene befizetni, akkor itt is ép úgy meg volna ez mondva, mint a következő negyedik bekezdésben. E két pontnak figyelmes egybevetése teljesen világossá teszi, hogy a 23% alapbetét „egyszerű 4%-os kamattal fizetendő be öt év alatt.“ Szó sincs arról, hogy egyszerre volna fizetendő; és így arról sincs szó, hogy ha egyszerre be nem fizetik, hát „tartoznak a második év elejétől szátott 4%-os késedelmi kamatot fizetni.“ Egészen más számítás alá esnek azok, akik esetleg 8—10 évi nem rendes, hanem ideiglenes, helyettes szolgálatukat is be akarják számíttatni. De ök is csak ezekre az évekre esnek külön számítás alá. Azt azonban mind a mellett is el kell ismernünk, hogy még 200—-272 korona évi uj teher is szinte elviselhetetlen az 1600 koronás fizetés és nem csak az életre szükségeseknek, hanem magának a gazdálkodásnak is szerfelett való megdrágulása miatt. Az is tény, hogy a mi lelkészi nyugdíjintézetünk nagyobb terhet ró tagjaira, mint pl. a tanároké. Mert ök a fizetésüknek csak a 600 koronán felül eső része után fizetik a 33%-os alapbetétet. Ez mindegyikünkre azt jelenti, hogy 200 koronával többet fizetünk alapbetétként, mint ök. Aztán a tanárok fizetésük után évi járulékul nem 372%-ot, hanem csak 2%-ot fizetnek. Ez is nagy különbség. Különbség az is, hogy ök a 2%-ot mindig csak a tényleg
