Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-16 / 24. szám
429 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 430 Ezekhez csak annyit teszünk, hogy a lelkészképzésnél is mennyi hasznos, értékes dolgot lehetne ezen az utón produkálni, ha az életből az életnek akarnánk lelkészeinket nevelni ! Inkognitó az énekeskönyv ügyében ir. Dr. Balthazár Dezső birálja dr. Király Péter „Magyar szocializmus“ c. könyvét, mely szerinte a szociálizmus alapeszméjének hibás értelmezéséből s azzal ellentétes következtetésekből áll. A debreceni lelkészi tár IV. kötete is ezen számban van ismertetve. A Debreczeni Prot. Lap február 23-iki számában Vándor a „Temető“ címmel ir egy rövidke elmefuttatást, kérdezvén, hogy miért csak a feltüzelhető fákat látjuk ott egyedül? a régi idők lelkes, áldozatkész nagyjairól, ezeknek követéséről pedig megfelelkezünk ? Dr. Balthazár Dezső a „Lelkész-egyesület“ c. cikkében az összes kálvinista lelkészeket egy erő és életképes lelkész-egyesület megalakítására buzdítja. Mert „az állam inkább rideg intézmény, mely a hatalmi szempontok által irányíttatja magát. Az erő impozáns megnyilatkozásával kell hatni reá. A szervezett erő a szervezetlen mellett diadalt, győzedelmet arat. Fekete Gyula „Missziói levelek“ címmel a közalap áldásos munkáját ismerteti, mely szerint 50, az az ötven ezer koronából 150 szervezett missziói kör tartatik fenn 70—80 ezer ref. lélekkel. Dr. Balthazár Dezső mint előadó ismerteti az uj énekeskönyv ügyét, kimutatva, hogy a bizottság csakugyan az összeegyeztetés és kibékítés arany középutján haladt. Harsányi Pál a debreczeni lelkészi tárt ismerteti és birálja. A Debreczeni Prot. Lap március 2-iki számában üdvözli Sass Bélát azon alkalomból, hogy Őt a király harmadik oszt. vaskorona renddel tüntette ki. Óhajtva, hogy a királyi kegynek ezen felénk fordulása, papjaink, tanáraink méltányos megjutalmazására nézve is új korszak felderülését jelentené. Dr. Balthazár Dezső „Vélt sérelem“ címmel a miniszterelnöki átiratnak mutatja ki törvénytelen voltát, mit azonban a zsinat 3—4 tag kivételével szépen tudomásul vett. Az országos lelkész-egyesület Hamar, Székely-féle alapszabálytervezet közlése után az énekeskönyv ügyéhez szól hozzá Seprődy János. A Jézusi drámák érdeméről cimmel r —z. ezeknek profanizáló — nem pedig, fölemelő, tisztító-hatását mutatja ki a Judás árulása és a Magdalai Mária cimü darabok alapján. Az irodalmi rovatban Harsányi Pál befejezi a debreczeni lelkészi tár ismertetését azzal a jó kívánsággal, hogy „az áldások Istene segítse a szerkesztőt diadalomróldiadalra.“ A Debreczeni Prot. Lap március 9-iki számában Vándor a „képes magyar prot. egyháztörténelmet“ ajánlja az olvasók figyelmébe. Dr. Ferenczy Gyula a közhangulatnak a zsinat iránt való kedvetlenségét iparkodik eloszlatni a „Megint Zsinat“ c. cikkében. Segesváry József az 1848. XX. t.-c. különböző magyarázatai c. cikkében megállapítja, hogy a mostani kultuszminiszter a 48 : XX-at a katholikusokra is vonatkoztatja ; egyszersmind közli azon felterjesztést is, melyet 2891-ben a 48 : XX. t.-c. végrehajtása érdekében az összeülendő országos zsinathoz intéztek a nagykárolyi egyházmegye nevében. Figyelemreméltó dolog itt az, hogy ezen jogo3 és alapos iratot a tiszántúli egyházkerületi gyűlés nem merte felterjeszteni s az nem is lett felterjesztve; tehát a „Magyar Szó“ lármája, harca, küzdelme nélkül bizony aligha volnánk ott, ahol most vagyunk. A zsinati törvények záradéka cimen o — r. a nemzeti kormánynak azon szokatlan és jogtalan eljárását birálja, mellyel a zsinati törvények záradékát használja fel arra, illetve annak a kijelentésére, hogy nekünk: protestánsoknak hosszú időkön keresztül még szavunk, még kérésünk sem lehet igazságos és jogos részünk követelése tárgyában. Ezután Szügyi Józsefnek a zsinat énekügyi bizottságához a dallam ügyében intézett beadványa van közölve. A közéletünk cimü rovatban pedig a ref. tanítók orsz. egyesületének a miniszter előtt való tisztelgése s valódi úri emberhez illő fogadtatása van leirva. A Debreczeni Prot Lap március 16-iki számában dr. Ferenczy Gyula Testvér-harc cimen kel ki azon viszálykodás ellen, mit az országos lelkész-egylet daliái egymás ellen folytatnak. Az egyesület barátait önmérsékletre és egymás iránt több elnézésre kéri. Andrássi Kálmán „Rejtélyek“ cimü cikkében azt fejtegeti, hogy minek 5 theol. akadémia, mikor közegyházunk lelkész-szükségletét Debreczen, Budapest és Kolozsvár is bőségesen kielégítené ; ezután pedig a hamisítatlan ref. közszellemeí keresi, mit a ref. tanárokban, avagy a magunk felekezeti iskoláiban is oly nehéz meglelni. Halász Domokos az új énekeskönyv ügyéről Írott cikkében megállapítja, hogy a magyarországi énekeskönyv tartalmilag gazdag, változatos ; az erdélyi pedig dallamilag jó magyaros, hazafias érzéseket keltő énekeket hoz s így az egyesítésnél mindkettő csak nyer. A közéletünk cimü rovatban a szamosfalvi ref. egyház kérő levele van közölve. Pápamelléki* A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból jjjjMer TOKAJI szamorodni bort koronáért, vv kölcsön hordóban bérmentve a megrendelő vasúti állomására,
