Dunántúli Protestáns Lap, 1907 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-28 / 17. szám

293 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 294 használva : mily szép összeg lenne ez valamely csakis egyházkerületünket és egyházmegyéinket érdeklő célra ? ! Pusztuló avagy alakuló gyüle­kezeteinkre a fennállhatásnak ki nem apadó kútfeje lehetne ez az újabb segélyforrás; s egyéb hasznos célokat is szolgálhatna. * Az összeférhetetlenség kérdésében, a lelkészi és tanári mellékfoglalkozásokat tekintve, egyik egyházkerületünk már intézkedett — erélyesen ugyan, de kellő siker nélkül. Egyszer ez az ügy is rendezendő lesz — nálunk is. Másról kivá­­nok azonban most szólni, s ez az ethikai incompa­­tibilitás a bizalmi állásokat betöltő tisztviselőkre nézve. A lelkészválasztások alkalmával ugyanis az önajánlgatásra szigorú büntető rendelkezést tartalmaz egyházi törvényünk. A bizalmi tiszt­ségek betöltése alkalmával űzött önajánlgatásra és szavazatkoldulásra pedig semmiféle tételes törvényben avagy statútumban foglalt megtorló, sőt praeventiv intézkedés sincs. Mint a spártaiak az apagyilkosságról, úgy a mi törvényhozásunk is azt hitte : az Isten szentjei közt nem lesz, aki e vétségre vetemedjék. De a tapasztalás mást mutat. Volt s a jobb javadalmazás mellett még inkább lehet példa arra, hogy a lélekben erőtlen »Szemesek«., élőszó és levélbeli kunyo­­rálással magasabb bizalmi tisztségre kapaszkod­hatnak — az esetet ismerők általános botrány­­kozására s a közügynek erkölcsi kárára. S meg­történhetik, hogy ez a bizaiomvadász fegyelmi és erkölcsi bírája lesz — koldúlt tisztségénél fogva — annak, aki nem szavaztatott reá, sőt eljárását elitélte. Ez absurdum állapot; ellenke­zik a józan ésszel s az ethikai elvekkel — egyéb­ről nem is szólván. Ez ellen okvetlen tennünk kell ; az ilyen individium méltatlan a megtisz­telő bizalmi állásra, s ha ezt erkölcsi vakságá­nál fogva nem látja be — szabályrendeleti in­tézkedéssel kell vele megértetni, illetve bölcs törvényhozóhoz méltóan: kerületünknek s egyház­megyéinknek megelőzni az efféle visszaélések felburjánzását. Ezért elengedhetetlen statútum­ban kimondani a bizalmi tisztségek betöltésével összefüggőleg az ethikai összeférhetetlenséget. Aki élőszóval vagy levélben szavazatokat koldult vagy önmagát ajánlgatta, ha rábizonyul ez: zárassák ki a választhatók sorából ; illetve ha a szavazatok többsége reá esett — a választás semmisnek mondassák ki s tiltassék el az illető Igazmondás nem emberszólás. S én személy­válogatás nélkül az igazságot akartam elmondani, és csakis tényeket soroltam föl. Senkit szemé­lyében vagy hivatalos állása szerint nem sértet­tem s nem is akartam bántani. Kemény igazsá­gokat voltam kénytelen elmondani, — de a szent meggyőződéstől vezettetve s csakis anya­­szentegyházunk javáért. Én megtettem köteles­ségemet s tudom, hogy a közvélemény vissz­hangja vagyok. Ezért bízom abban, hogy föl­emelt hangom nem lesz a kiáltónak szava a pusztában. Székesfehérvár, 1907. április 20. Miklós Géza. lelkész. Közigazgatási költségeink. (Folytatás.) Az egyházkerületi és egyházmegyei közigazgatási költségek államsegéllyel fedezésének és megfelelő ren­dezésének eszméjét a tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület­nek egy — 1899-ben hozott határozatából vette át egyházkerületünk. (Lásd egyházker. kgy. 1900 : 55. p.) Első Ízben a kerületi központi s egyházmegyei köz­­igazgatásra 20000 korona szükségletet állapított meg egyházkerületünk. Ugyanekkor stóla-kárpótlás címén is kimutatott 12000 K szükségletet. A következő évben, 1901 őszén (lásd ehkti jkv 140. p.) „a kerületi elnökség elrendelte a kerületi s egyházmegyei kormányzat és közigazgatás szükségletei­nek részletes kimutatását“ ; e kimutatás szerint az összes szükséglet 53500 K-ban állapíttatott meg. A vonatkozó határozatban egyebek között ezt olvassuk : „A kér. közgyűlés, tekintettel arra, hogy ezen kimutatás a helyi viszonyok tényleges igényeihez szigorúan alkalmazko ■ dik . . . azt minden részében helyesli, elfogadja s a konventre fölterjesztését elrendeli. Az 1900. évi kér. gyűlés jkve 55. pontban feltüntetett egyéb szükségleteket vál­tozatlanul fenntartja a közgyűlés.“ Újabb intézkedés aztán a püspöki jelentés és egyes egyházmegyék indítványai alapján 1904. őszén történt, amikor az egyházkerületi főgondnok elnöklete alatt megbizattak az egyházmegyék gondnokai, hogy az 1905. évi közgyűlésre tegyenek javaslatot. (Jkv. 1904. 14. 1.) A javaslat az 1905. évi őszi ehkti köz­gyűlés jkve 74. p. a. olvasható. Espereseink ebben az évben kaptak először tiszteletdíjat az államsegélyből, az újabb megválaszthatástól. Ez szóm és mondásom. Munkakörük nagy fontosságának kiemelésével elisme-A Tokaji Bortermelő Társaság szállít Tokajból TOKAJI szamorodni bort 0i ß koronáért, 20 palack 0‘7 literes 3 éves ládában bérmentve a megrendelő vasúti állomására. 26

Next

/
Thumbnails
Contents