Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-11 / 10. szám
165 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 166 A püspöki körlevél 5. p. a. a számvevőségi felülvizsgálat szempontjai igen helyesen vannak körvonalozva; de könnyen belátható, hogy az ott említett dolgok ellenőrzése nem a naplók, nyugták és főkönyvi zárlatok alapján történhetik, hanem egyedül a világosan megszerkesztett, helyes csoportosítással és kellő rovatokkal ellátott számadás alapján, mely könynyen áttekinthető képét nyújtja az egyházi vagyonkezelésnek. S ha a fentebb rajzolt anomáliákat a számvevőség felülvizsgálatával teljesen megszünteti : nyugodt lehet, kötelességének eleget tett. L. Nagy Árpád ref. lelkész. Mit akar a »Mustármag«? A „Mustármag“ egy, minden tekintetben nagyon kicsiny lapocska. Kicsiny minden szám, alakjára és terjedelmére nézve s kicsiny az egész évfolyam is, ha összekötjük, mert hiszen csak tiz szám jelenik meg egy egész hosszú esztendőben. Kicsiny az előfizetési ára is, csak 2 korona évenként, aztán kicsiny a munkatársak köre, akik írnak a a lapba és bizony kicsiny az előfizetők száma is, mert még eddig is csak az 5—600 körül mozgott. Egyszóval, mint látható, a „Mustármag“ egy igen kicsiny, szűk körben mozgó lapocska. De nem akar az maradni. Nagy céljai és nagy reménységei vannak s bár úgy látszik, mintha fennállásának harmadik esztendeje sem akarná beváltani reménységeit, még sem csügged. Nagy célja van: az Isten országának terjesztése. De épen azért, mert ez a célja, egészen természetes, hogy kicsiny és szerény körben kellett megindulnia, mert az Isten országában minden munkának az a törvénye, hogy eleinte csak kicsiny mustármag legyen. A mustármagnak azonban növekednie kell és terebélyes fává lennie. S épen azért vannak a kis „Mustármag“nak is nagy reménységei. A talaj úgy látszik, igen kemény, a magocska nehezen tör elő, de elő kell törnie és fölnevekednie. Hogy a „Mustármag“ idővel nagyobb terjedelemben, rövidebb időközökben, gazdagabb tartalommal jelenhessék meg, s így erőleljesebb részt vehessen ki az Isten országa tejesztésének nagy és szent munkájából, ahhoz okvetlenül szükséges, hogy első sorban is előfizetőinek száma növekedjék. Sokkal több magyar protestáns háznak kell megnyílnia a Mustármag előtt, sokkal több magyar protestáns nő szivének az evangélium előtt, melyet e lap komoly szeretettel és Isten erejébe vetett hittel hirdet, mint amennyi eddig megnyílt. A „Mustármag“ a maga számára nem keres és nem vár semmit a magyar nőktől, hanem a magyar nők szivét keresi az Ur Jézus számára. O hozzá hívogat mindenkit, az Ő nagy szeretetéről tesz bizonyságot. S lehetséges-e, hogy ez hiába való munka, csalfa reménység, elérhetetlen czél volna ? Nem és százszor is nem ! Istennek lelke mindenfelé hatalmas dolgokat cselekszik, Magyarországot sem fogja árvául hagyni. Mi is várjuk az új pünkösdöt, s keszítgetjük az utat annak elérkezéséhez, S mindenki, aki látja, érzi, hogy ennek a szegény, önnön bűnei és mások bűnei által oly sokat szenvedő hazának szüksége van valami nagy és hatalmas ujjáébredésre, az tegye meg a magáét arra nézve, hogy az Istennek nagy világossága, megtisztító ereje és megváltó hatalma, az evangélium terjedjen, s behatoljon a szivekbe. Ezért és csakis ezért kérünk mindenkit, hogy terjessze a Mustármagot. Varga Gyuláké. A keresztyén diák-szövetség megjelenése Takácsiban. A kér. világnézlet harcosai, szemben a materialismus, atheismus támadásaival, Krisztus lobogója alatt, hazánkban is sorakoznak. Fegyverök az írás, mely hasznos a tanításra. Pápai főiskolánk theologiai ifjúsága kebelében is megalakult azon ifjak egyesülete, kik a bibliát tanulmányozni óhajtják s arra igyekeznek, hogy jellemük az evangyeliom befolyása alatt erősödjék. Ez a kisded csapat azonban nemcsak magát erősíti biblia magyarázás, jó könyvek olvasása, éneklés és imával, hanem kiszáll a nép közé, megjelenik az egyes gyülekezetekben is és ott bátran küzd a krisztusi lobogó alatt a bűn, anyagiság és hitetlenség ellen, beszédeivel, felolvasásaival, szavalataival, énekeivel, imáival, s hasznos iratok terjesztésével és pedig hiszem, hogy sikerrel. Az egyesület, Mezőlak, Acsád, K.-Lak, Dáka, után február 25-én egyházunkban jelent meg 5 tagjával, mint a lelkész vendége, mivelhogy ilyen üdvös kezdeményezésnél nem tanácsos az egyházi pénztárt terhelni, mivel hamar az a vélemény merülhet fel a kevésbbé buzgók részéről, minek ez már ? arra való a pap. Ezt elkerülendő az önkéntesség egyedül szabadon és helyes utján kell megindulni, belevonván ebbe a presbitériumot is, mivel, hogy ennek tudta nélkül az egyházi életben semminek sem szabad történi, s ha ő a lelkész mellé áll, akkor megindulhat a munka, az ébresztés munkája és sikerülhet is, amellett szószékről elő kell készíteni a gyülekezetei előző vasárnapon arra, hogy a jövő vasárnap mi történik ? kik jelennek meg ? mit mívelnek ? . . . így tettem én is. Tudomására hoztam a gyülekezetnek, hogy megjelennek az ev. kér. diák-egyesület küldöttei s egyik közülök már d. e. végzi az istenitiszteletet, délután pedig a templomban folyik le az ünnepély biblia-magyarázat, szavalás, felolvasás, ének és imával. Megjegyezni kívánom itt, mint régi lelkész azt, hogyha lehet, az ily dolognak nyíltan, templomban kell lefolyni nappal, nem pedig más helyen, p. o. iskolában, mert arra már a férfiak nem mennek el, s a gyermek sereg zavarólag hat az ünnepélyre, meg a templomban mindenek ékesen és széprenddel történhetnek, zaj, közbeszólás nélkül és ott meg-10*
