Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-28 / 43. szám

751 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 752 élesztett vallási egyetértést. És szelleme örökké hivni fog minden igaz hazafit a vallási türel­emnek és egyetértésnek a szabadság lelke által való élesztésére. * * * íme ilyenekül mutatja be nekünk ünnepelt hőseinket a történet elfogulatlan itélőszéke. De minél nemesebbeknek és nagyobbaknak látjuk őket, annál inkább fáj szivünknek, hogy nem arat­hattak diadalt és nem vehették el méltó jutalmu­kat, nem láthatták függetlennek, szabadnak é3 boldognak népüket; sőt — nehéz kimondani — bujdosniok kelleti tovább is; hontalanokká let­tek és száműzetésben haltak meg. De még ez se volt elég, hogy beteljék a keserű pohár : át­­kos pártütőknek, a haza nyilvános ellenségeinek bélyegezték őket. Az 1715. évi 49. t.-c. Rákóczit és társait árulóknak, számüzötteknek, mindenütt üldözendőknek nyilvánítja s összes ingó és ingat­lan javaikat elkobozta, a velük való érintkezést felségsértés alatt eltiltotta. Mindezeket tudva, hogy ne fájna nevetés közben is a szivünk ? ! . . . De hála az égnek, a nemzet akarata kitö­rölte törvényeink közül e szégyen paragrafust és a nagy hontalanok: Thököly Imre, Zrinyi Hona, II. Rákóczi Ferenc, ma már fővárosunk­ban, itthon vannak. És e nagy esemény miatt ünneplő örömnek lelkes kitörései reszket­­tetik a levegőt. Szinte boldogságban úszik orszá­gunk. Mesésen fényes fogadtatásban részesíti a hazatérőket. Útjuk valóban diadal-ut. Az ország legkisebb faluja is részt vesz a közörömben . . . De az a szem, amely most se, itt se csak a külsőt nézi; most se, itt se csak a káprázatost, hanem az egyszerű valót, az igazságot keresi, el-elborúl néha... Mert haj, mintha Kollonics lelke is ismét kezdene ide járni! Mintha sike­resen ébresztgetné a gyűlölködés lelkét és éleszt­getné a vallási villongásnak, a testvéri viszály­nak emésztő tüzét! . . . Már csak ilyen a mi sorsunk ... Nevetés közben is fáj a mi szivünk!... De félre sötét árnyak ! És ti ma hazaköl­tözött nagy lelkek, költözzetek szivünkbe! Öntse­tek belénk bátorságot és kitartást szent igaza­inkért; egyetértést a kivivandó sikerekért; test­véri szeretetet hazánk és benne mindnyájunk boldogságáért! Engedjük át magunkat testvéreim a köz­örömnek, a nemzeti lelkesedésnek; hisz teljes szívből, igazán, minden fentartás nélkül úgy is csak mi örülhetünk e nagy eseménynek. Azért zendüljön meg ajkainkon a kurucok diadalmi éneke: Fújjátok a tárogatót, szóljanak sípok, dobok ! Föl a zászlót, hadd láthassák milyen büszkén leng, lobog ! Tarackok búgjanak, harangok zúgjanak, Zengjen győzelmi ének ; Nagy buzgó imával, szivbéli vigsággal, Adjunk hálát az éngnek ! Amen. Pápán, október 28-án. Kis József. VfsgyES JözlEményE^. — Az előfizetési pénzek és hirdetési dijak szives beküldését tisztelettel kérjük. — Halottak emléke. Nagyméltóságu Hegedűs Sándorné úrnő halottai emlékére 20, azaz húsz korona kegyes adományt küldött a pápai ref. nőegylet céljaira. E helyen is fogadja a nőegylet hálás köszönetét. — Baranyay Zsigmondné elnök. — A pápai ref. főiskola f. hó 29-én d. e. 10 órakor a tornateremben II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala s hazai földben elhelye­zése alkalmából emlékünnepélyt rendez a következő műsorral : 1. Himuusz. Énekli az ünnepló' közönség. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Csizmadia Lajos főiskolai igazgató. 3. Mikes. Irta Lévai József. Szavalja Ólé Sándor IV. é. pn. 4. Rákóezi­­himnusz. Hubay Jenőtől. Zenekiséret mellett énekli Seefrauz Ferenc VIII. o. t. 5. Emlékbeszéd. Tartja dr. Lakos Béla főgimn. tanár. 6. Rákóczi kesergője. Régi kuruc dal. Énekli a főisk. énekkar. 7. Czinka Panna. Melodráma. Irta Farkas Imre. Szavalja Siskey Imre VIII. o. t. 8. Rákóczi­­induló. Előadja a főiskolai zenekar. — Meghívó. A győri evang. reform, egyház új templomának 1906. évi november hó 4-ik napján d. e. V210 órakor tartandó szentelési ünnepélyre. Az ünne­pély sorrendje: 1. A templom előtt gyülekezeti ének: LXXXIV. zsoltár 1. verse. 2. Antal Gábor püspök beszéde a templom előtt; egy kis leány átadja a templom kulcsát a püspöknek ; a püspök felhívja a gyülekezet lelkészét a templom felnyitására. 3. A gyülekezet állva énekli : 74. dicséret 1. versét. 4. A gyülekezet ülve énekli: XC. zsoltár 1. versét. 5. Egyházi ének: Iste­nünk, jó Atyánk ... 6. Püspök szentelési beszéde és imája. 7. Egyházi karének: Oh fogadd el hajlékodnak ... orgona kisérettel. 8. Czike Lajos esperes, kir. tan. ünnepi beszéde. 9. Egyházi karének: Dicsőit Téged . . . 10. Szabó Zsigmond lelkész felolvassa a templomépítés rövid történetét. 11. Keresztelés, végzi: Gartsik N. Sallay István császári lelkész. 12. Esketés, végzi : ifj. Czike Lajos bőnyi lelkész. 13. „Himnusz“, énekli a gyülekezet. 14. Úrvacsorát oszt: Antal Lajos ászári és lelkész. 15. Záró ének. CXXII. zsoltár 2 verse. A karénekeket a waggongyári „Egyetértés dalkör“ és az „ev. ref. egyházi énekkar“-ból alakított összkar adja elő Jandek Endre karnagy vezetése mellett. — Délután 2 órakor közebéd a Royalban. — Az erdélyi ev. ref. egyházkerület nov. 16-án kezdi közgyűlését Kolozsváron.

Next

/
Thumbnails
Contents