Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-10-07 / 40. szám

Melléklet a Dunántúli Protestáns Lap 1906. évi okt. 7.-iki 40. számához.

A pápai ev. ref. főgimnázium tanári karának

J AVA S L ATA

az „Ideiglenes Szabályzat a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák igazgatóinak, tanárainak és tornatanítóinak engedélyezendő rendkívüli segélyről, illetőleg személyi pótlékról“ c. munkálatra vonatkozólag.

A pápai ev. ref. főgimnázium tanári kara az ideiglenes szabályzatot jelen alakjában sérelmesnek találja s azon mindenesetre változtatásokat óhajt eszközöltetni. Általánosságban sem tartja elfogadhatónak

1- ször ciménél fogva, mert ellenkezik az 1906 : II. törvénycikkéi, mely t.-c. a felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák igazgatóinak, tanárainak s tornatanítónak részére már királyi szentesítéssel megállapított rendes személyi pótlék cimén ad segélyt, így a szabályzat többé nem szólhat a nevezetteknek engedélyezendő rendkívüli segélyről, mert ezt nem a közoktatásügyi miniszter engedélyezi, hanem a már megszavazott, rendes személyi pótléknak miként leendő kiosztásáról.

2- szor a 6. §-ban kifejezett elvénél fogva, mint amely ellenkezik a középiskolai tanárságnak azzal az általános meggyőződésével, hogy a tanári fizetéseket igazságosan csak a szolgálati évek elve alapján lehet rendezni; ellenkezik egyházkerületünk s az egyetemes konvent határozatával, amely szerint a tanári fizetéseket a szolgálati évek alapján óhajtják rendezni.

3- szor a 8. §. miatt. E §. olyan tanárokat is (szerzetes-tanárokat) személyi pótlékban akar részesíteni, akik az ideiglenes szabályzat alapját képező 1906 : II. t.-c. világos rendelkezése szerint erre igényt nem tarthatnak. Az említett t.-c. értelmében ugyanis a személyi pótlék csak a felekezeti, törvényhatósági s községi középiskolák igazgatói-, tanárai- s tornatanítői fizetésének rendezésére szolgál, a szerzetes-tanárok pedig e kategóriák egyikéhez sem tartoznak, miről minden kétséget kizárólag intézkednek az 1883: XXX. t.-c., 7., 8., 13., 15., 18., 19., 22., 23., 33., 34., 38., 39., 46., 47., 48., 50., 72. §-ai, melyek világosan megmondják, hogy mely intézetek értendők felekezeti intézetek alatt s melyek nem.

Amint ezen §§-ok, éppen úgy az ezeken alapuló összes miniszteri leiratok, illetve rendeletek és utasítások kezdettől fogva mai napig egyedül az autonom felekezetek főhatóságát ismerték el és cimezték is hitfelekezeti középiskolai főhatóságnak, a szerzetesekét soha. Sőt az 1883. évi XXX. t.-c. részint idézett, részint egyéb §§-ai és az összes miniszteri rendeletek, leiratok és utasítások még azt is kizárják, hogy egyetlenegy magyar szerzetes-iskolát is akár községi-, akár társulati-, akár törvényhatósági-, akár egyesektől fenntartott középiskolák közé lehetne sorolni s kormányzatilag, szervezetileg e nevek egyikével illetni.

Az erdélyi kath. státus középiskolái is mind ki vannak véve törvényileg a hitfelekezeti (társulati-, községi- s egyesek által fenntartott) középiskolák köréből, amennyiben róluk az 1883. évi XXX. t.-c. 41. §-a külön intézkedik s ez alapon minden miniszteri leirat, utasítás és rendelet külön címen jön le hozzájuk.