Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-23 / 38. szám
655 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 656 általa kiadatni szokott hivatalos naptárban nagypénteke és október 31 -ét piros betűkkel jelöltesse. Fülöp József körmendi lelkész indítványára elhatá^ rozta a közgyűlés, hogy a kerületi és főiskolai pénztárral belép a postai cheque-forgalonba ; a kerületi közgyűlés alkotó tagjai részére kedvezményes vasúti jegynek kiesz közlésére pedig az elnökséget felkérte. Segélyezések. Államsegély. Barsi egyházmegye: Bori 1290-50 K. -— B.-somogyi egyházmegye : Hosszufalu 400, Szabás 450, Somogyszobb 350, Galambok 450, Zselizkisfalud 450, Nemesdéd 450, Gyöngyösmellék 103, Imszovoszelló 332*55 K. — Drégelypalánki egyházmegye: Verőce 464 K. — Komáromi egyházmegye: Dunamocs 500, Izsap 200, Csilizradvány 200, Jóka 200, Patas 200, Ekel 1321*60 K. — Mezőföldi egyházmegye: Kiskovácsi 1000, Magyaralmás 1000, Lajoskomárom 56*10 K. — Őrségi egyházmegye: Csekefa 200, Szécsiszentlászló 694*65 K. — Pápai egyházmegye: Dáka 600, Sikátor 600, Réde 144*15 K. — Tatai egyházmegye: Ászár 431*74, Dad 431*74, Szend 431*74, Tarján 431*74 K. — Veszprémi egyházmegye : Hajmáskér 223*30, Magyarbarnag 223*30, Balatonkövesd 223 30, Arács 233*30, Balatonudvari 223*30 K. — Missiói egyházak : Pozsony 200, Nyitra 200, Tatabánya 100 K. Rendkívüli segélyek : Pozsony 1000, Kisláng 1000, Árács 333, Neszraély 333, Kúp 334 K. Baldácsy-alap: Nagysáró 253, Gyöngyösmellék 200, Alsóvisnye 200i Hetes 122*76, Imszovoszelló 65*24, VerÖcze 84, Nyitra 200, Jóka 304, Dégh 196, Nádasdladány 196, Senyeháza 168, Mezőlak 252, Esztergom 100, Tárkány 78*68, Kisbér 78*66, Neszmély 78*66, Vilonya 100. Nagyvázsony 100, Tihany 24 K. Rendkívüli segélyek: Patay Gyula 150, Csekey Dávid 130, Vörös Pál 130, Faa Imre 100, Hetessy Zsigmond 150 K. Segédlelkészeknek : Molnár Gyula, Bolla Pál, Peti Sándor, Bende Gyula, Györgydeák Dániel, Tóth Kálmán, Sohár Kálmán, Kis Dániel, Jezerniczky Aladár, Kiss Lajos, Szabó Kálmán, Takácsy Dániel, Pap K. Ödön 35*70—35*70 K; Beke Kálmán 35*90 K. 40 éves találkozó. Főiskolánkba találkozóra gyűltek össze szept. 9-én azok a volt tanítványok, akik 40 évvel ezelőtt tettek érettségit. 8-án este volt az ismerkedésük a Griff-szállodában. Vasárnap reggel testületileg tisztelegtek a főgimnáziumi igazgatónál, megható beszéddel üdvözölvén egymást kölcsönösen. Féltizkor eljöttek a református templomba, ahol egyik tanulótársuk: Mészáros János kecskeméti lelkész végezte az istentiszteleti teendőket. Beszéde reájuk nézve is, meg — tanév eleje lévén ■— a tanuló ifjúságra is alkalmi volt; hathatósan serkentett mindenkit a becsületes munkásságra. Majd kimentek a temetőbe, meglátogatni volt tanáraik sirjait. Itt Jakab Pál csöglei lelkész tartott szép beszédet. A közebéden, melyen jelen volt Antal Gábor püspök úr, Faragó János főgimn. igazgató és Kis József lelkész is, egymást érték a pompás felköszöntők. Délután már elutazott egy részük. Akik itt maradtak, azokat Saáry Lajos társuk magához kérte barátságos vacsorára. Végül aztán ezek is eltávoztak, elvivén magukkal két nap emlékeit. A találkozáson részt vettek: Győrffy Géza, dr. Kerkápoly Gyula, Mészáros János, Jakab Pál, Papp Gábor, Soós Géza, Dezse Dániel, Saáry Lajos, Horváth Lajos, Szily Sándor, Szalay Péter, Galamb József, dr. Kövi József, Kaszás Dezső, Lampérth Lajos. A közebéden Györffy Géza decseveri ügyvéd, a 40-esek költője a következő versben pillantott vissza a boldog emlékű diák-időre: Kedves barátaim, szívből üdvözöllek, S bennetek dobogó keblemre ölellek. Negyven év nagy idő, teljes emberöltő, S ha lenne közöttünk számottevő költő : Felajzaná lantját, múltúnk visszasírná, Életünk küzdelmit hiven le is Írná ; Én csak füzfaköltő voltam s az is vagyok, Tőlem tehát ódát ti ne is várjatok. Csókommal simítom arcotoknak ráncát, Ami tanúsítja az idő zord táncát. Ezüstös hajatok meg-megtapogatom És a kopasz helyet lágyan simogatom. Visszaszáll a múltba képzeletünk szárnya Mikor életünknek nem volt semmi árnya. Kis gondot okozott mathesis-logica, A legnehezebbnek vélt metafizika. Könnyedén viseltük az iskola jármát, Mi se zavarta meg ifjúságunk álmát. Büszkék voltunk nagyon a főiskolára S hazánk nem egy innen kikerült fiára. Negyven éve, mikor innen mentünk széjjel, Akkor tünedezett hazánkról az éjjel; Az volt akkor a mi erős fogadásunk, Hazánk szabadsága mellől el nem állunk. E szent fogadásunk mindörökké tartó S ha kell mindegyőnkből lesz „vén zászlótartó“. Most, hogy együtt vagyunk, megfogyva de újra, Hadd szedjem nevetek rimmel koszorúba : 1. Papé az elsőség. Jer Mészáros János Működésed helye az a hires város. Hirdetik rólad, hogy „arany szájú János“, A „szentet“ elhagyják, mert talán hiányos !! 2. Itt csöglei papunk, a derék Jakab Pál Úgy ül Ő közöttünk, mint egy Szardanapál. Kitűnő tornász volt, emlékeztek rája ? Most tornaeszköze : Jákob lajtorjája. 3. Dezse, mint Dániel oroszlánbarlangba, Kemény harcot folytat Barabás-Kustánba. Hogy az Isten neki bűnül fel ne rójja, ő volt a pálcának megsuhogtatója, És a büntetések hű végrehajtója.
