Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-22 / 29. szám

495 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 496 Református egyházi lapszemle. „Debreceni Prot. Lap“ 23—26. sz. Dr. Ferenczy Gyula : „Egyenlőség, viszonosság“ c. cikksorozatának első részében méltányolja az Orsz. Ref. Tanáregyesületnek a m. kir. kereskedelemügyi minisztériumhoz intézett kérvé­nyének jogosultságát, mely kérvényben a ref. felekezeti tanárokra azon kedvezmény kiterjesztése kéretik, mellyel az állami tisztviselők és ezek között az állami tanárok bírnak, nevezetesen, hogy a m. kir. . államvasutak egész hálózatán és az állami kezelésben levő helyi érdekű vasutak vonalain féláru menetjeggyel való utazásra jogosító arc­képes igazolványokat kapnak. Hát a sokkal szerényebb anyagi viszonyok között élő prot. papokra és tanítókra ki lesz-e valaha terjesztve ez a kedvezmény ? Itt érdekes esetet említek fel, mely a napokban jött nyilvánosságra. A nyitrai missió lelkész, kinek működése 6 felvidéki vár­megyére kiterjed, már több Ízben kért arcképes kedvez­ményes jegyet a minisztériumtól és mindig elutasíttatott. Pedig csak a rosszakarat nem látja, hogy ott magyar nemzeti missiót végez a kálvinistaság összegyűjtésével és hitoktatásával. Nyitrai kartársunk megnevezett néhány felvidéki állami intézetet, ahol a r. kath. szerzetes hit­oktató, akinek nincs is vidéki területe, kedvezményes jeggyel utazik, mint utazó hitoktató. Hát itt hol az egyen­lőség és viszonosság ? A cikksorozat második része azt bizonyítja, hogy bár jogilag 1848 óta nincs államvallás, de tényleg mégis van. Mert az állam a maga ünnepélyei alkalmával a r. kath. egyházi szeriartásokkal él. A király, midőn állami aktushoz kezd, misét hallgat, de ezt hallgatják vele a rendek is. A koronázás szertartása egyenesen pápista szer­tartás. A főrendiházba csak a mi püspökeink nem jutottak be teljes számmal. A katonaságnál még mindig a kath. egyház dominál. Az állami iskolák minden pápista ünne­pet megünnepelnek, mig a mi nagypéntekünk áhítatát minden műveletlen ember megszavarhatja. S ezt teszik az állami üzemek gyárai s más vállalatok is rendre. Mind­ezeknek a visszaéléseknek meg kell szűnniük és az 1848. elveknek e téren is meg kell valósulniok. Franciaország­ban most szűnt meg a hires Napoleon-féle konkordátum. Legjobban a nagy r. kath. egyház siratja. A konkordátum szerint a vasárnapon kívül csak a sátoros ünnepek meg­­ülését garantírozta az állam és a hires Űrnapját is csak a templomok falain belül engedélyezte mindenütt, ahol más felekezetüeknek is voltak egyházaik. Nálunk Debre­cenben is elzárják az utcákat miatta, annyira, hogy a múlt években az egyházi közgyűlésre menő ref. püspököt is feltartóztatták s a kereskedőket és a nagyközönséget korlátozzák s a ref. vallásu katonákat is ez ünnepén való oktalan lövöldözésre és segédletre állandóan kirendelik. Az anyagi sérelmeken a kongruával és az egyházi adófizetők állami adó 10°/0-án felüli terhének az elenge­désével kívánnék segíteni. De ez a segedelem nem felel meg sem az 1848. XX. t.-e., sem az 1868. Lili. t.-c. követelményeinek. Az egyenlő elbánás a lelkészekkel szem­ben azt követeli, hogy minden lelkész számára szabassék meg tisztességes átalány ; a családosok részére külön meg­felelő pótlék, esetlegesen a gyermekek után is. A másik oldal a hívek egyenlő teherviselése. Itt nem elég az, hogy a mi híveinknek terhe az állandó 10 /0-án felül levétessék, hanem azt is kell követelni, hogy a más felekezetüek egyházi terhe az állandó 10°/o-ig rendszeresítessék. Mind ez adókat pedig az állam szedje és kezelje, mely az egy­házak összes egyházi és iskolai terheit viseli. Lehetne segíteni az által is, hogy az egyházi javak jövedelme a különböző felekezetek között magyarságuk arányában osztassák meg, a vallás és tanulmányi alap ezután a prot. egyházak számára is ugyanezen arány szerint rendelkezésre álljon. A következő cikkben bizonyítja, hogy nagy javadal­makkal láttatnak el az államilag megbizhatlan nemzetiségi egyházak s az óriási birtokokat élvező klérus tagjai, a magyarság ellenes törekvések szervezői. A nagyváradi g. kath. püspöknek 136 ezer katasztrális hold földje van és uradalmai nemzetiségi törekvések támaszpontjai. Egyenesen ezek gátjai Biharmegye magyarosodásának. A gör. kath. lelkészek már réges-régen államsegélyben részesülnek és a kongruát az ő kedvükért találták fel. Mert katholikusok voltak, az állam mindenütt kedvezéssel volt irántuk és el­nézte, előmozdítatta gyarapodásukat, míg a magyar ref. egyházakat Erdélyben és másutt hagyta veszni vagy éppen vesztökre tört. Még többet mondhatunk: az egyiknek magyarsága volt a bűne, a másiknak idegensége volt a szerencséje, különben nem történhetett volna, hogy a prot. szászok állami kedvezésben részesüljenek. Rettenetes egy magyar gyilkos politika volt ez a múltban, melyet a vallási türelmetlenség egy felől, a magyarság elleni gyű­lölet másfelől sugalt az uralkodó családnak és az állam vezetőinek ! Református Veridicus: „Aggasztó tünetek“ cimü cikkében felemlíti, hogy egyik evangélikus főgimnázium igazgatójává saját kartársai református vallásu rendes tanárt választattak meg. Erre olyan tiltakozás és megbotránko­zás lett az ev. körökben és lapokban, hogy az illető utóbb is áttért az ev. vallásra. Avagy azok a botránkozó ev. körök nem tudják-e azt, hogy Debrecenben és Sáros­patakon nemcsak a múltban, de a jelenben is működő ág. hitv. ev. tanárok mindannyiszor, amikor csak a sor reájuk került, vagy néha azon kívül is, ig.-tanácsosokká, igazgatókká és így az igazgató-tanács és a kér. közgyűlés alkotó tagjává lettek ? ! Ismét egy szomorú példája, hogy kálvinista egyházunk megölője túlságos szabadelvüségünk. Ha azt a közmondást nem lehet alkalmazni, hogy „kéz kezet mos“, akkor a kissé drasztikusabbat vegyük elő, t. i. hogy „a kutyaharapást szőrével kell gyógyítani.“ Yág-mellékí. Yegyßs hjczlEménysEj. — Gyászhir. Bartha Lajos tordosi ev. ref. lelkész, a hunyadmegyei ev. ref. egyházmegye esperese és az erdélyrészi ev. ref. egyházkerület generális direktora folyó hó 16-án, 63 éves korában, hosszas szenvedés után meg­halt. Temetése 17-én volt. Legyen emléke áldott!

Next

/
Thumbnails
Contents