Dunántúli Protestáns Lap, 1906 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1906-06-24 / 25. szám
425 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 426 Most van a kedvező idő, a jó alkalom, ismét 48-as kormányunk van, köztük a nagy szabadítónak érzésre méltó fia. Ha ő hallhatatlanná tette magát a nagy robot eltörlésével, tegye ez magát méltóvá hálánkra ennek maradványainak elsöprésével. Sietnünk kell, mert jöhet egy újabb koalíoiós kormány, mely a franciák és belgák mintájára szétválaszthatja az egyházat az államtól, akkor aztán mi protestánsok jól nézünk ki ! . . . Sármelléki. Lelkészértekezlet. A balatonfüredi lelkészi kör f. hó 14-én tartotta a balatonfüredi ref. iskolahelyiségben évi rendes értekezletét Raksányi Károly balatonhenyei lelkész elnöklete alatt. Gyülekezés patriarchális szokás szerint Segesdy Miklós esperes lakásán volt. Múlt értekezlet jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a mulasztás-igazolások és birságkivetések során határozatba jött, hogy az esetleg távollevők kötelesek lesznek személyes megjelenés helyett munkálatot küldeni be, hogy ekként a megjelenésben akadályozott is lelkileg jelen legyen az értekezleten. Elnök ezután szép szavakban megemlékezett Bocskay István érdemeiről, kinek emlékezetét a bécsi béke 300-ik évfordulója alkalmával az értekezlet jegyzőkönyvébe iktatja. Úgyszintén Segesdy Miklós esperes indítványa folytán örömét fejezi ki az értekezlet afölött, hogy legutóbb ismét zsinati gyűlések tartattak, s jó reménységgel tekint az új zsinati törvények leendő szentesítése elé. Szűcs József alsóörsi lelkész, értekezleti jegyző tartott ezután felolvasást, s tett indítványt, hogy addig is, mig az igazi vallásos közszellem érdekében üdvös intézkedéseket sikerülend kivívni, a meglevő legelemibb intézkedések és törvényeknek komolyan vétele és betartása végett minden lehetőt kövessen el az értekezlet is. Felolvasónak köszönetét szavazván, örömmel fogadta az indítványt az értekezlet, a felolvasás egész terjedelmében való jegyzőkönyvbe vételét is határozván, az indítványt az egyházmegye utján felsőbb egyházi hatóságaink elé terjeszti, s fölkéri az esperesi hivatalt, keresse meg a tapolcai járás főszolgabiráját, hogy közegeit a rohamosan elharapódzott ünneprontások törvényszerinti megtorlására, illetőleg megakadályozására utasítsa. Elfogadta ugyancsak az értekezlet dr. SegeBdy Ferenc tiszteletbeli ért. tagnak e tárggyal kapcsolatban tett azon indítványát, hogy a vallásos közszellem emelése érdekében a könnyű, érthető népies olvasmányoknak egyszerű, érthető modorban írt erkölcsi tanításoknak a ref. nép körében ingyenes, vagy csak igen csekély árban terjesztésére okvetlen kell valami módot és fedezetet létrehozni vagy a kerületnek, vagy akár az egyetemes egyháznak, mert p. o. a különben hasznos és jő koszorufüzetek árusítása is sikertelen amiatt, hogy 8 fillér ár még mindig sok szegény népünknek és nem veszik meg azokat. Yallástani kézikönyveink is igen alkalmatlanok a vallásos igazságok vonzóvá tételére. A valláserkÖlosi tanúságokra kellene fősúlyt fektetni és nem dogmatikai tudományra, a legrövidebb, legegyszerűbb, legmegkapóbb alakban kellene adni csakis a legfőbbeket. Tóth F.-féle kis káténk most átdolgozott alakjában is terjedelmes, olyan dogmatikai disztinkciók vannak benne, melyeket tárgyalni elemi iskolás gyermek előtt hiábavaló fáradság. A vallástanítás vonzóvá és sikeressé tétele végett elengedhetetlenek jó népiskolai kézikönyvek, ilyeneknek pedig hijával vagyunk és nem szabad ezt az ügyet elaludni hagyni, hanem módot kell keresni ennek megoldására. Az értekezlet magáévá tette ezen indítványt is, s kérni fogja a felsőbb egyházi hatóságot ennek kivitelére. A tatai egyházmegye számadási módszerét nem fogadja el az értekezlet, mert az egyházmegyénkben meglevő eljárás egyszerűbb, olcsóbb, amellett a mi számadási zárlatunk, költségvetésünk, gondnoki naplónk alapjában igen jól áttekinthető és ellenőrizhető az egyházak vagyonkezelése, a már nálunk több év óta mindig bekövetelt, tételek szerinti igazoló okmányok alapján pedig az adatok valódisága. Több kisebb tárgy megvitatása, s életbevágó kérdések felett folytatott eszmecsere után a gyűlés buzgó énekkel bezáródott. Az egyház reformálásának szükségességéről. Irta Kálvin János. Ford. Ceglédi Sándor. (Folytatás.) Hogyan van, kérdezem, hogy az emberek a maguk fejétől jelölik meg azon utat, melyen a bűnös Istennel megbékűlhet ? hogy, mikor Isten bocsánatát egyszerűen kínálja, akkor ők megtagadják mindaddig, mig az általuk kitűzött feltétel teljesítve nincs? Másrészt a nép között az a szerencsétlen babona volt elterjedve, hogy ha egyszer a pap fülébe lerakták vétküket, akkor már megszabadultak minden vádtól. E hiedelem sokakat a a bűn szabadabb gyakorlására csábított. Akik pedig nagyobb istenfélelemmel voltak megáldva, nagyobb tisztelettel tekintettek a papra, mint Krisztusra. Egyébként nincs épeszű ember, ki ne dicsérje s fel ne karolja a nyilvános és ünnepélyes beismerést (Gyprianus exomologesis-nek hívja), melyet hajdan a bűnbánóknak kellett végezniük az egyház megengesztelése végett; csak a méltányosság nevében akarjuk a hívek nyakát megszabadítani egy nem is olyan régi eredetű igától. Nekünk nincs az ellen semmi kifogásunk, ha az, kinek vigasztalásra vagy tanácsra van szüksége, elmegy a lelkésze magánházához s őszinte szívvel annak keblébe rakja le félő kétkedése okait. Mindez kegyes és hasznos eljárás: csak a szabadságból kényszer ne legyen. Még egyszer mondom: hagyjuk meg kinek-kinek szabadságát, tegye azt, amit magára nézve legjobbnak tart: senki lelkiismerete ne legyen határozott törvénnyel kötelezve. Remélem, hogy e védelem, mely méltányossággal van telve, úgy Császári Felségedet, mint a kiváló Fejedelmeket is ki fogja elégíteni. 25*
